Vihar előtti vagy utáni csend?

2017. október 02. - Ella Orsolya és Elek Dorián
  1. Botka László visszalépése nem érhette meglepetésként a szocialistákat.
  2. Az esemény utáni órákban egységesség van a párton belül: egységes a hallgatás.
  3. A lemondásokat követően láthatóvá vált az MSZP egyik legnagyobb problémája: a kommunikáció

           forrás: szeged.hu

Botka László a mai nappal lemondott az MSZP miniszterelnök-jelölti posztjáról, ezzel a politikai hírek fókuszába került. Az esemény minden bizonnyal a párt 2017-es mélypontja. A nyilatkozat óta újabb fejlemény, hogy Ujhelyi István is lemondott a párt alelnöki címéről, közleményében az alábbi indokokat nevezve meg:

“Egyelőre úgy tűnik, hogy a hatalom piszkos eszközeivel támogatott „puccs” eléri célját: a demokratikus erők végletesen megosztottá és megtörtté váltak. (…) Nem tudok közösséget vállalni azzal, hogy az MSZP belső viszonyait és politikáját külső szervezkedések által is befolyásolni vagy akadályozni lehet. (…) Bocsánatát és megértését kérem a párttagoknak és választóinknak, de pártvezetőként nem vállalhatok felelősséget és sorsközösséget a következő időszakért.”

A lemondásokat követően Molnár Gyula pártelnök egy sajtótájékoztató keretében kommentálta az eseményeket, Szanyi Tibor, a párt EP képviselője pedig Facebookon osztotta meg véleményét Botkával és Ujhelyivel kapcsolatban:

“Megfutamodás. Számomra az árulás az, amit ez a két ‘szegedisrác’ művel(t). Harc helyett hazaköpni nem túl okos dolog. :( 

Szanyi azonban rövid időn belül törölte bejegyzését, melyet így kommentált:

“Ritkán törlök bejegyzéseket, de most megtettem a sajátommal. Az vezet előre, ha kizárólag az emberek sorsával törődöm. Uff!”

A lemondásokat követően azonban a párt vezető politikusai a véleménynyilvánítás helyett hallgatásba burkolóztak.

De hol vannak a többiek a pártból? Miért nem szólal meg senki?

Botka László távozása tökéletes látlelete annak, hogy milyen komoly ellentétek és törésvonalak vannak a szocialista párton belül. Az MSZP oldalára is több mint öt órával a bejelentést követően került csak ki a pártelnök sajtótájékoztatójának összegzése. Most nem szól ki senki a pártból, ellentétben azzal, amit a nyár folyamán többször tapasztalhattunk. Lehet, hogy a szocialisták a Fideszhez hasonlóan kivárnak, míg meg nem fogalmazódik “az üzenet”, amit aztán az összes politikus egyszerre tud majd kommunikálni? Ez a válságkommunikációnak egy bevett eszköze is lehet, melyhez gyakran nyúlnak a pártok ilyen helyzetben.

A látszat azonban inkább arra utal, hogy a szocialistáknál teljes a fejetlenség egy olyan történés után, melyre számítani lehetett. Borítékolható volt, hogy Botka a táborán belüli “Fidesz kollaboránsokat” fogja vádolni a kudarcáért. Pedig könnyedén ki lehetett volna dolgozni valamilyen ütős ellenérvet, hogy tompítsák a támadás élét. Vegyük észre, hogy a szocialisták nem profitálnak abból, ha Botka áldozatként van beállítva, ahogyan abból sem, hogy Molnár Gyula kiállt mellette a sajtótájékoztatón. Most kellene felszólalnia a  Botka-ellenes vonalnak, hiszen minél később teszik ezt meg, annál hitelesebbek Botka és Ujhelyi szavai. A tétlenségük révén szinte elismerik a Botka László által elmondottakat.

A hallgatás beleegyezés?

A bejegyzés trackback címe:

https://paradigma.blog.hu/api/trackback/id/tr9713692544

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.