Brüsszelből Soros

2017. október 10. - Ella Orsolya és Elek Dorián
  1. A migráció fő okozójaként sokáig Brüsszel volt megjelölve.
  2. Soros György mint a negatív kampány tárgya minden szempontból hatékonyabb választás.
  3. Lehet-e Soros démonizálását olyan szintire vinni, amellyel már az ellentétes hatást érik el?

A Fidesz számára a bevándorlás napirenden tartása már a 2016-os kvótanépszavazás idejére is viszonylag nehézkes volt, hiszen a határzárral és a migráció fő útvonalainak megváltozásával lekerült hazánkról az addig tapasztalható nyomás. Az ellenségkép és a negatív kampány fenntartása a kormánypárt kampányának kulcseleme, így a hatékonysága különösen fontos a 2018-as választások kimenetele szempontjából. 2017 tavaszára ezért egyértelműen hatékonyabbá kellett tenni a migráció ellenes üzenetet, melynek lényege: Magyarország nem kér a bevándorlókból.

A migráció fő okozójaként sokáig Brüsszel volt megjelölve (“Állítsuk meg Brüsszelt”), aztán tavasszal hirtelen jött a váltás, és eltűntek az EU-t negatív színben feltüntető kormányzati hirdetések. Több elmélet is létezik arra vonatkozóan, hogy miért szívódtak fel egyik napról a másikra a plakátok (pl. Orbán Viktor áprilisi brüsszeli találkozói nagyban hozzájárulhattak a negatív kampány fő célpontjának lecseréléséhez). Ezt követően átmenetileg az “Erős és büszke európai ország” plakátjait láthattuk, majd újratervezésként az új hirdetéseken Soros György személye került a középpontba, így a migráció kapott egy arcot.

Soros György mint a negatív kampány tárgya, tulajdonképpen minden szempontból hatékonyabb választás, mint Brüsszel volt.

  • A magyar-amerikai milliárdos biztosan nem tud olyan súlyú retorziókat kilátásba helyezni, mint az Európai Néppárt a “brüsszeles” kampány során (Manfred Weber, a képviselőcsoport vezetője kijelentette: nem szabad Magyarországon Európával riogatni az embereket).
  • Az EU megítélése alapvetően pozitív a magyar társadalomban (Magyarországon 63 százalék az Európai Unióhoz tartozónak érzi magát, mely 5 százalékos növekedés a tavalyi állapothoz képest.) Tehát Brüsszel “túl démonizálása” nem feltétlenül változtat az emberek attitűdjén.
  • Egy valódi személy arca kézzelfoghatóbb ellenségkép, mint egy város és annak bürokratái.
  • Az arc – és annak mögöttes tartalma – az adott politikai formáció érdekei mentén lett kialakítva.
  • Soros György neve 2015-ig alig volt ismert a társadalom többsége számára. A Fidesz által megcélzott választói réteg feltehetően a kampányban találkozott először a nevével, így pontosan annyit, és azt fogja róla gondolni, mint amit a médiában hall.

A “Soros György” brand negatív tartalommal való feltöltése azonban tegnap új fejezethez érkezett. Aradszki András, kereszténydemokrata képviselő napirend előtti felszólalásában párhuzamot vont Soros és az ördög között, valamint kiemelte, hogy a nemzeti konzultáció kiváló lehetőség arra, hogy véleményt mondjanak az emberek “a sátáni Soros-tervről”.

A tegnapi napig nagyjából bármi rosszat lehet mondani Soros Györgyől úgy, hogy az hibátlanul simuljon bele a Fidesz kommunikációs paneljeibe. A KDNP-s államtitkár  azonban feltehetőleg túllőtt a célon. Harrach Péter, a KDNP  frakcióvezetője magánvéleménynek titulálta Aradszki felszólalását, míg Gulyás Gergely a Fidesz frakcióvezetője úgy vélte, hogy a párhuzam nem szerencsés.

A valóságtól való ilyen mértékű elrugaszkodás tehát könnyen kontraproduktívvá válhat. A Fidesz tét-emeléséről már volt szó korábban, azonban kérdés, hogy lehet-e ezt olyan szintire vinni, amellyel már az ellentétes hatást érik el?

A bejegyzés trackback címe:

https://paradigma.blog.hu/api/trackback/id/tr4413692506

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.