Az értelmiségi kezdeményezések margójára

2018. január 31. - Ella Orsolya és Elek Dorián

A 2018. áprilisi országgyűlési választások hajrájában egyre több olyan értelmiségi kezdeményezés jelenik meg, mely együttműködésre ösztönzi az ellenzéki pártokat.
ertelmisegi.png

A Közös Ország Mozgalom hónapok óta azon munkálkodik, hogy a pártokat a minél szorosabb közös koordináció felé terelje, a V18-nak (Válasszunk!2018) a szavazói részvétel növelése mellett pedig az a célja, hogy a pártok “zárkózzanak fel az elképzelésükhöz” (jelentsen ez bármit is).

A legújabb hír már egy nyílt levélről szól, melyben 26 köztiszteltben álló értelmiségi felszólítja az ellenzéki pártokat a példátlan összellenzéki koordinált indulásra.

“Abban a meggyőződésben fordulunk önökhöz, hogy mára felismerték: külön-külön egyikük sem képes a mostani kormány eltávolítására. Ezért felszólítjuk önöket, ne akadályozzák a változást sürgető állampolgárok akaratának érvényesülését!”

De valóban ez lenne az állampolgárok akarata? Sosem szabad elfelejtenünk, hogy az ellenzéki szavazatok nem adódnak csak úgy össze, ha mindösszesen egy jelöltet állít az ellentábor. Az ellenzéki pártok között sokszor mély ideológiai és szakpolitikai szakadék húzódik, mely leginkább a szavazók szintjén jelenik meg. A pártok így könnyen elveszíthetik hitelességüket egy nagyívű összefogással, mely a végén nemhogy szavazatot nem hoz, de még vesztenek is vele. Pedig a legtöbb ellenzéki párt pont a hitelességi válsága miatt tart ott, ahol most…

A kormányközeli Századvég Alapítvány már októberben publikált egy közvélemény-kutatást arról, hogy bukás lenne az összellenzéki jelöltállítás – az ellenzéki pártok komoly szavazatvesztéssel számolhatnak, ha egyetlen helyi jelölt mögé állnak be.

A kutatás eredményén persze nem lepődtünk meg, hiszen a Fidesznek és a centrális erőtér politikájának nem érdeke, hogy csak egy ellenfél legyen a versenyben. Az NVB múlt héten még nehezített is az ellenzék helyzetén, csökkentve ezzel a visszalépések esélyét: iránymutatásában kifejezte, hogy egy párt országos listáját törölni kell, ha az egyéni választókerületi jelöltek száma 27 alá csökken, vagy ha a 27 jelölt megvan, de a területi eloszlás követelményét nem teljesítik.

A Závecz Research ezzel szemben egy másik hipotézist erősített meg. Kutatásában arra jutott, hogy az ellenzéki és pártnélküli választópolgárok szerint inkább közös ellenzéki lista és közös jelöltek segítségével lehetne könnyebben leváltani a kormányt, mint külön listákkal és koordinált egyéni jelöltállítással: az előbbit 51, utóbbit 21 százalékuk tartja hatékonyabbnak. (Közös listára azonban egyre kevesebb az esély, ahogy a választások felé közeledünk.)

De mivel is kampányolnak az ellenzéki pártok? A fő üzenet valahogy így szól: Az összefogásra azért van szükség, mert Magyarország demokratikus jövője a tét. Bár könnyen előfordulhat, hogy a kormánypárt által megszabott irányvonallal és retorikával nem értenek egyet a választópolgárok, ekkora tétet azért nem tulajdonítanak a 2018-as választásoknak. A Fidesz egyelőre még messze van egy olyan mélységű hitelességi válságtól, hogy az évek óta cselekvőképtelen baloldal és az elmúlt időszakban pálforduláson átesett Jobbik szövetsége tűnjön a megoldásnak. Lehet, hogy a szavazók kiábrándultak a Fideszből, annyira viszont nem, hogy egy “szivárványkoalíció” jelöltjére leszavazzanak.

Mire is számíthatunk akkor? Véleményem szerint sok pártnélküli, bizonytalan, vagy éppen kiábrándult választópolgár nem fog elmenni szavazni. A választási részvétel rendkívül alacsony lesz. Ez pedig kinek fog kedvezni? A jelenlegi kormánypártnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://paradigma.blog.hu/api/trackback/id/tr6713692086

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.