A Paradigma Intézet blogja

A diktatúrák és a közös rendezések a világbajnokságok jövője?

2018. június 30. - Németh Damján

A futballvilág szeme most Oroszországra és a négyévenként megrendezésre kerülő labdarúgó-világbajnokságra szegeződik. A hatalmas méretű és szemkápráztató sportünnepen szinte már olimpiai körülmények vannak, ahol a részt vevő országok látszólag félreteszik a politikát, hogy egy nagyobb jóhoz csatlakozzanak. De mivel a világbajnokság is a való életben játszódik, és a nemzetek elkerülhetetlenül és büszkén küzdenek meg egymással a pályán, lehetetlen elkülöníteni a politikát a labdarúgástól, illetve az esemény rendkívüli hangulatától.

kép forrása: AFP

Abban a korszakos küzdelemben, melyben a politikát el kívánják választanai a sporttól, a politika eddig legyőzhetetlennek bizonyult. A Michigan Egyetem sportmenedzsment-professzora és a Soccernomics című könyv társzerzője, Stefan Szymanski szerint: „A sport politikai töltetű, és az volt mindig is. Soha nem értettem, miért próbálják meg tagadni az emberek ezt az alapvető igazságot.”

Szymanski a Soccernomicsban azt sugallja, hogy a FIFA most már az alapján dönt a világbajnokságra pályázó országok közül, hogy hol tudják leghatékonyabban visszaszorítani a tiltakozókat és a másképpen gondolkodó politikai pártokat. Szymanski szerint a FIFA-nak egészen bizonyosan tanulnia kellett a legutóbbi, 2014-es brazil világbajnokságból, ahol egy demokratikus berendezkedésű országnak ítélték oda a rendezés jogát, azonban hatalmas tiltakozások kezdődtek országszerte, mivel maga az esemény óriási költségekkel, több mint 11 milliárd dollárral járt, amelyet többségében a stadionok megépítésére költöttek.

A nagy ellenállás és a heves tiltakozások miatt dönthettek úgy a FIFA-nál, hogy könnyebb demokráciának nem éppen nevezhető országokban, úgymint Oroszországban és Katarban megrendezni a tornát. Van ugyanakkor egy másik alternatíva is Szymanski szerint, mégpedig hogy olyan demokratikus államoknak kell odaítélni a rendezés jogát, ahol a szükséges infrastruktúra már eleve adott, ahogy azt a 2026-os USA-Kanada-Mexikó közös rendezésű világbajnokság esetében is tették. Az észak-amerikai vb-nek az alacsony ráfordítás mellett a másik hatalmas előnye az, hogy a már eleve alacsonyabb költségvetés megoszlik a három házigazda között, így jóval kevésbé érezteti negatív hatásait a világbajnokságot a rendező ország gazdaságában.

A politikai vezetők azonban nem győzik hangsúlyozni a világbajnokság megrendezésének pozitív gazdasági hatásait és egyéb lehetséges előnyeit, amellyel próbálják is meggyőzni a FIFA döntéshozóit.  

Szymanski szerint egy ilyen méretű sportesemény pozitív gazdasági hatása három kategóriába sorolható:



1. Nagyszabású beruházásokkal jár; például a stadionépítés rengeteg munkahelyet teremt és egyéb más előnyökkel is jár. 

2. A rendezvényből befolyó összeg hatalmas, amelyet a turisták jegyekre, hotelszobákra vagy étkezésre költenek el.

3. Azok a nehezen mérhető hatások, amelyek a PR-ral, marketinggel és a turistákkal függnek össze – azaz egy pozitív élmény és kép alakul ki a rendezőről, amely a későbbiekben erősítheti az ország turizmusát és reputációját.

Ugyanakkor sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy valódi, tartós hozadékuk is legyen. A stadionok megépítése, illetve a szükséges infrastruktúra létrehozása például munkahelyeket teremthet, de ideiglenesen. Az emberek több pénzt költenek ugyan a tornán és a környező rendezvényeken, de ez az összeg könnyen megosztódhat a házigazda egyéb városaiban. A PR-effektus valóságos, de a tornába invesztált milliárdok adott esetben jobban is felhasználhatók egy más hangsúlyokra felépített PR-kampányban.

Összességében viszont megállapítható, hogy gazdaságilag nem lesz kifizetődő Moszkva számára a rendezvény, ugyanakkor más típusú pozitív hatása van – mely a Putyin számára még fontosabb lehet. Szymanskiék a 2012-es londoni olimpián végeztek kutatást, hogy milyen hatással van az ott élő emberekre az, hogy egy ilyen nagyszabású esemény házigazdái lehetnek. A nyitó- és a záróünnepség szintúgy emelkedett hangulatot okozott, de a játékok és a közös katarzis végeztével a pszichológiai hatás is alábbhagyott.

Itt egy zárójeles gondolatként érdemes azért megemlíteni, hogy az orosz vezetés a nyitóünnepség utáni napokban kezdett hozzá 86 év után az ország radikális nyugdíjreformjához. A nők nyugdíjkorhatárát 55-ről fokozatosan 63 évre, a férfiakét pedig 60-ról 65 évre emelnék fel úgy, hogy a férfiak átlagéletkora az ország 85 régiója közül 60-ban nem éri el a 65 évet, ezért a férfiak 40 és a nők 20 százaléka nem fogja megérni az újonnan megállapítandó nyugdíjkorhatárt. Felmerül tehát a kérdés: A korhatárok megemelésével ki nem fizetendő nyugdíjak vajon a rendezési költség mekkora hányadát teszik ki? Előfordulhat, hogy ezt is beleszámolta az orosz vezetés, amikor nyereségesnek ítélte meg a rendezvényt. 

Az oroszországi világbajnokság az eddigi legnagyobb költségvetéssel rendelkező labdarúgó-világbajnokság, csaknem 14,2 milliárd dollárt költenek rá. Az orosz vezetés azonban azt mondja, hogy majdnem 31 milliárd dollárt termel a gazdaság ezzel a tornával, ami azért valószínűsíthetően nem teljesen egyezik meg a valósággal.  

Kimutatható, hogy egy világverseny megrendezése ad egyfajta pszichológiai lendületet a rendező országnak. Ez az egyik közvetlen hatás a három gazdasági tényező mellett. Fontosabb azonban az esemény politikai vetülete. A politikusok jól tudják, hogy az emberek szeretik a grandiózus sporteseményeket, melyek mérhetően hozzájárulnak a népszerűségükhöz.

Putyin is teljes mértékben épít erre, hiszen a közhangulatra és a lelkesedésre támaszkodva szerzett társadalmi támogatást a rendezéshez még úgy is, hogy az oroszországi vb tényleges gazdasági vonzata egészen biztosan az elhallgatás sorsára fog jutni.

A bejegyzés trackback címe:

https://paradigma.blog.hu/api/trackback/id/tr4214081901

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jakab.gipsz 2018.07.01. 12:32:10

T. Paradigma Intézet ! T. Németh Damján !

A demokrácia, kontra diktatúra, csak egy-egy speciális alternatíva.

Ugyanis a demokrácia a sokaság (nép) diktatúrája önmaga felett, rövid időszakra megválasztott, főnökséggel.

2018.07.01. 13:36:35

A diktatúra egy "égi intézmény" és azért következik be, mert a felemelkedés során (változatlan külvilág mellett) a tudatod olyan zónába ér, ahol az Egy Gondolat világa él. Ez az egyéni tudatok (azaz az egyes emberek) számára nem kellemes, mert úgy néz ki, mintha egy ember döntene mindenről. Ez az egy ember SEMMIRŐL sem dönt, ő csak egy báb, aki végrehajtja a belső hang által adott parancsokat.

A demokrácia az egyéni tudatban isteni szintre jutott emberek világa, ahol rájöttek arra, az isteni akarat (nem faék egyszerűségű) annál sokkal komplexebb, mint azt egy (legtöbbször egyszerű) ember képes lenne érvényesíteni. A kollektív tudat számára rendkívül kellemetlen, mert nem tud semmilyen szándékot (könnyen) megvalósítani az állandó viták és ellenérvek miatt. Mivel a gondolkodó emberben látja a problémát, az ő rendszerében sosem az értelmes emberek érvényesülnek, ám mivel az embereik nem túl kvalifikáltak és kritika nélkül fogadnak be mindent, a világ lelassul és felveszi az ég által kedvelt (középkori) társadalmi modellt.

Először azt gondoltam, lesz pár olyan értelmes ember, akik felismerik a problémát, amit most vázoltam, de aztán rájöttem, hogy reménytelen tovább folytatnom az oktatási anyagok írását és olyan lépésre szántam el magam, amit soha nem tettem volna, ha meg vagyok keresztelve. Az élmény olyasmi, mintha cigányoknak próbálnád elmagyarázni a geometriai esztétikát, szóval az ember csak legyint, lemond megint egy csomó vágyáról és élményről és nekiül maga megcsinálni.

A Földön leginkább Szaúd-Arábia, Észak-Korea áll a legközelebb egy felemelkedett világhoz (abba az irányba), de a vállalati uralom se jobb (a másik irányba), mert AZ IS diktatúra, hisz ma sem kérdőjeleznéd meg a cégvezetőd döntését.

A vallást amúgy kihagynám ebből, minden a tudatpozíció állásától függ és ilyen értelemben a halál kérdése is teljesen új megvilágítást kap, mert felmerül a gyanú, hogy ilyesmi nem létezik. Csak a külvilág miatt érzékeled, ami a kollektíva számára jelenti az ezotériát (azaz az exotériát).

Josagos 2018.07.01. 13:48:24

Mennyivel nőtt a turisták száma az úszó VB után?
süti beállítások módosítása