3. A gazdasági rendszer jövője – A digitális kapitalizmus?

2018. szeptember 18. - Elek Dorián

2018-ban a világon teljesen elterjedtté vált tőke magántulajdonlása, hiszen Marx utópisztikus gondolatait a történelem betette a megfelelő polcra. Az alapkonfliktus azonban erősen meghatározta az utóbbi kétszáz év történelmének alakulását. A 21. század elejére eljutottunk oda, hogy a tőke fogalma változóban van. Elképzelhető, hogy a szocializmus által vizionált küzdelem folytatódni fog a jövőben, csak az elmélet alapfogalmai fognak lecserélődni.

mythos-social-media-x.jpg

 kép forrása:dasfilter.com

Érdemes belegondolni tehát, hogy miként fog kinézni a világot alapjaiban megváltoztató, és a fejlődés motorjaként funkcionáló gazdasági rendszer jövője. 

Az ipari forradalom óta a tőke ugyanis kézzelfogható dolgokat jelentett, szövőgépeket, szállításra alkalmas hajókat. A rendszer a termelés maximalizálását tartotta szem előtt, így ezen erőforrások fejlesztésébe fektette az energiáit. A rendszer a növekedés logikájára épült, amihez egyre több emberre volt szüksége. 

A 21. században ez azonban máshogy kezd kinézni. A legnagyobb cégek egészen más típusú tőkére támaszkodva, és az eddigiektől teljesen különböző módon működnek. Vegyük példának Microsoftot. A cég 2006 környékén 250 milliárd dollárt ért, de ebből valójában csak 70 milliárdja volt. Többsége készpénz vagy egyéb pénzügyi eszközök voltak, míg mindösszesen 3 milliárdot értek a szerverei, számítógépei. A cég legnagyobb értékét a brand és a szellemi tulajdon képezte.

2018-ban a Standard and Poors 500 legértékesebb vállalatánál a tárgyi eszközök mindössze a teljes érték húsz százalékát tették ki, ami pont a fordítottja a hetvenes években tapasztaltaknak.

A huszonegyedik század elején a tőke jelentős része a neuronjainkban és a szilíciumcsipekben található, nem pedig a gyárépületekben. A komputerizáció tulajdonképpen a leghétköznapibb eszközöket is kezdi bevenni, így egyre több mindennek a benne futó szoftver adja a legfőbb értékét. A tudás, ami az ilyen termékek megtervezéséhez és megépítéséhez szükséges, a „know-how” a tőke részét képezi.

A mesterséges intelligencia fejlődése még tovább bővíti a tőke fogalmát. A tanulékony gépek és algoritmusok, melyek már az emberek helyett dolgoznak, olyan adatbázisokon nyugszanak, melyeket más emberek adataiból állítottak össze. Ezeket az algoritmusokat viszont szintén úgy lehet birtokolni, mint az elmúlt évtizedekben egy gyártósort vagy egy kamiont.

Ezek a folyamatok alapjaiban változtatják meg a munka és a tőke viszonyát. A gépek egyre nagyobb önállóságra tesznek szert, így a tőkének egyre kevesebb munkásra lesz szüksége, sőt a mesterséges intelligenciával szinte teljesen helyettesíteni is lehet azt.

De ennek ellenére egyelőre a munka nem veszti el a fontosságát, hiszen az emberek maguk is egyfajta tőkét képeznek. A legnagyobb piacvezető cégeknél a legjelentősebb tőkének a vállalati kultúra, azok a folyamatok és a normák számítanak, melyek a szakképzett emberek közötti interakciókat formálják. Ez pedig az emberek fejében alakul ki, formálódik és változik.

Persze tagadhatatlan, hogy a munka veszít a fontosságából, és lesznek, akik kiszorulnak a piacról. Egyesek szerint a munkások a jövőben nem a munkahelyükön, hanem a szavazófülkében érvényesülhetnek, hiszen olyan személyekre, pártokra adják majd le a szavazataikat, akik bizonyos juttatásokkal kompenzálják őket. Egy dolog biztos, hogy a technológia gyors fejlődése rengeteg olyan munkakört fog megszüntetni, amit most emberek látnak el.

Más elmélet szerint azokat az adatokat, amiket a például a Google-nek vagy a Facebooknak szolgáltatunk ki, nem tőkének, hanem munkának kéne tekinteni, amiért a felhasználóknak fizetnének a techcégek, teljesen átalakítva ezzel a piacot. Azonban nem zárható ki, hogy az egyre értékesebb személyes adatokért – melyeket aztán szintén komoly profittal értékesítenek – előbb-utóbb a felhasználóknak fizetni is fognak a szolgáltatók. Ez mindenesetre elég problematikus lenne, és sokat kellene bíbelődni azzal, hogy akár egy fotó lájkolásért is aprópénzt kapjunk.

Érdekes lesz a jövő átalakuló piaca, illetve a vele járó kihívások is. Kérdés, hogy milyen pragmatikus, megvalósítható és piacpárti intézkedésekkel lehet majd megoldani a kiszoruló munkaerő problémáit.

Forrás: https://www.technologyreview.com/s/611480/a-digital-capitalism-marx-might-enjoy/

A bejegyzés trackback címe:

https://paradigma.blog.hu/api/trackback/id/tr2314247849

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Brix 2018.09.19. 10:08:59

Nem lesz " kiszoruló "munkaerő a fejlett országokban,sőt egyre több emberi munkaerőre lesz szüksèg, mert az egyre nagyobb jólèt újabb társadalmi igènyeket indukál. Aki a robotok miatt az iparban nem fog tudni elhelyezkedni, megy az egyre több embert foglalkoztató szolgáltatásokba.

Valóság nevű unokahúgotok 2018.09.19. 10:19:37

@Brix: Ja, robotpincér, robotszakács, robotfogorvos...

Szóval, komám, a proli megy a levesbe a munakerő-piacon és sorbaáll majd "feltétel nélküli alapjövedelemért".:)

maxval balcán bircaman · http://bircahang.org 2018.09.19. 11:07:15

Magyarul: valós érték nélküli cégek ezek, luficégek.

szepipiktor 2018.09.19. 13:01:55

Az írásnak valójában semmi értelme, mert értelmetlen...
Ugye egy már évtizedek óta létező valamit a jövőnek vizionálni... Elég komoly tájékozatlanságra utal. Ugye a legutóbbi gazdasági világválság is digitális gazdasági rendszernek volt köszönhető...
Aztán a korunk - időszakos - trendi közösségi dolgait úgy beállítani, minta amajd azok (Facebook, Youtube, Google és a társai) veszik át a világ gazdaságát... Hát ez meg Y generációs elfogult vélemény. (Ahogy az is, hogy az okostelefon a munkaeszköz a jövőben...)
Harmadszor az a gond, hogy a "digitalizációt" egyszerűen nem képes értelmezni a mai bölcsészalapú halmaz. A digitalizáció NEM a robotizálás!!! Az már szintén korszakos dolog, már a 70-es években terjedt, az csak a manuális feladatokhoz jó és nem a kreativitáshoz.
A digitalizáció valójában a gazdasági élethez, az iparhoz, a szolgáltatásokhoz, az államigazgatáshoz szükséges MÚLT feldolgozása, hiszen nem működhet mondjuk egy földhivatal úgy, hogy a mostani dolgok digitális formában vannak jelen, míg a 100 évnyi múlt meg irattárakban. Nem azt jelenti a digitalizáció, hogy majd robotok, gépek fognak ügyet intézni, hanem az ügyintézéshez minden azonnal a rendelkezésre áll és az ügyfél is végezhet feladatokat távolról.
Ez a digitalizáció, ezt hirdette meg az EU, csak a magyar kormány és a bloggerhalmaz képtelen felfogni olyanokat, amihez köpni sem tudnak.
Az a baj, hogy valóban létrejött egy virtuális világ, a tartalom nélküli internetalapú kamucégek, és mivel a mai generáció az anyját is eldja ezért, így rabolhatnak.
Senkit sem zavar, hogy a Facebook csak egy ügyes zsidógyerek milliárdos biznisze, de mindenki tolja bele az információt, a tartalmakat, köti fel rá magát. Ebből a pali hatalmas lét szakít, a nép tapsol, de közben meglopják, feldolgozzák. A pénzvilág mögött sem található már tartalom, nincs valódi alap, csak virtuális számlák és a tranzakciós díjakból hízlalnak számlákat. Láttuk mi történt legutóbb.
A mai kitenyésztett generáció büszkén emlegeti Orwellt, majd önként sétál a kalitkába - egy drága mobilért, az olcsó internetért, a sorozatokért, a reklámokért
Míg a világot mindig a fejlesztések, a kreativitás, a kutatások, a felfedezések vitték előre. A Google nem ezt teszi, de a Facebook végképp nem. És ezek csak az emberk által látható szemetek, az üveggyöngyök...
A digitális kapitalizmus nem a jövő, hanem már vagy két évtizede az életünk...
Nagyobb veszélyt jelent a világunkra az ezek által irányított neoliberális aktivista mozgalmak, hiszen azok a bolsevik hagyományokat követik.
Na itt kapcsolódunk Marx-hoz...
A létező digitális kapitalizmus irányította aktivisták vezetik a világot egy digitális kommunizmusba...

szepipiktor 2018.09.19. 13:06:14

@Brix: Ezt nem lehet megérteni a témát nem is ismerő publikáló halmaznak!!!
Hogy a robotizáció évtizedek óta létezik és ismerjük a hatásait.
De a mai véleményalkotók jellemzően bölcsészalapúak, fogalmuk sincs az élet valóságairól, így hirdetik a scifiben olvasott baromságaikat.
Pontosan az a gond, hogy az automatizált ipart magasabban képzetteknek kell irányítani, miközben itthon a kétkezi betanítottmunkás képzése zajlik.
A robotok lófszt vesznek el, csak átcsoportosítják a humán szektort, emelik a képzettségi szintet.
A bölcsészek - bolsevikok - úgy gondolják, hogyha ember robotol a gyártósorokon, akkor az jobb világ. Igaz a rossz hatékonyság miatt a céget zárják majd be és ezrével kerülnek utcára az alulképzettek, de ez jó az aktivistáknak.

szepipiktor 2018.09.19. 13:07:56

@maxval balcán bircaman: Egyetértünk!
De ezekhez tartozik az index meg a blog.hu is.
Termelés nélkül, új létrehozás nélkül működő rendszerek. Ezért hisznek ebben, mert munkából ezek nem élnének meg. Kell az a fix iroda és internet.