A tüntetések egy szociálpszichológus szemével – interjú Lantos Nórával, az ELTE doktoranduszával

2018. december 21. - Demeter András.

Az elmúlt szűk két hét történései után célszerű megvizsgálni a demonstrációkat egy kicsit más szemszögből is. Milyen pszichológiai tényezők szükségesek, hogy az emberek utcára menjenek? Mi érinti meg a fiatalokat annyira, hogy állást foglaljanak, holott máskor az látszik, a politika nem áll a figyelmük fókuszában? Lantos Nóra Annával, az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszék doktoranduszával beszélgettünk, akinek fő kutatási területe a kollektív cselekvés és az aktivizmus pszichológiai motivációinak feltárása.

tunti.jpg

Kép: Mónus Márton, MTVA

Mi viszi rá az embereket, hogy alkalomadtán az utcára menjenek? Milyen pszichológiai tényezők motiválják az embereket ilyenkor?

Szociálpszichológiai nézőpontból három fontos tényezője van ennek.  Az első, hogy egy ügyhöz, mozgalomhoz való kapcsolódás közös identitást, azonosságtudatot alakít ki, amely a megmozdulás alapja lesz. Ezt formálódhat egy közös vélemény alapján is, mondjuk egy törvénnyel kapcsolatban. Aztán a közös sérelem felismerése érzelmi válaszokat is generál. Az ilyen érzelmek, mint a düh, harag vagy a felháborodás aztán az üzemanyaga lehet egy közös cselekvésnek. Végezetül nagyon fontos a hatékonyság érzése. Akkor tudnak közösen cselekedni az emberek, ha úgy érzik, hogy „ennek most van értelme”.

A rendszer megítélése mennyire fontos szempont?

Nagyon fontos szempont, ugyanis növeli a cselekvőkészséget, ha a tüntetők úgy érzik, hogy egy rendszer illegitim, igazságtalan és instabil, azaz változtatható.

Az instabilitás talán azért annyira nem jellemző erre a rendszerre.

Ez igaz, de a tehetetlenségből fakadó frusztrációnak is lehet szerepe, akkor jöhet, a „nincs mit veszíteni” érzés, ami szintén aktivizáló hatású.  Ez az alaphangulat kedvez az erőteljesebb, radikálisabb véleménynyilvánításnak is. Mindent összevetve a mostani események során vélhetően

a közös rendszerellenes identitás az, ami igazán mozgatja a tüntetőket.

Sokat halljuk, hogy politikai apátiától szenved a társadalom, különösen a fiatalok. A Political Capital egyik kutatása szerint például a magyar fiatalok 67 százaléka nem szimpatizál a rendszerrel, ugyanakkor 91 százalékuk tartózkodik a politikától, tüntetésekre nem járnak. Most mégis nagyon sok a fiatal a tüntetők soraiban. Mi lehet ennek az oka?

A tüntetések formája és célja is fontos tényező lehet. A forradalmi hevület például inkább a fiatalokra jellemző. Alapvetően a fiatalok még kognitív értelemben nyitottabbak, több ingerre vágynak. Úgy vélem, hogy a fiatalok aggódnak a jövőjükért és ezért átlátják ennek a törvénynek a következményeit.

A szabadság korlátozása nem egy absztrakt vagy morális, hanem egy teljesen kézzelfogható kérdés.

Ebben az életkorban persze a társas hálók is erősebben működnek, ha beindul egy folyamat, akkor viszik magukkal az ismerősöket, barátokat, ez is egy szervező erő.

Az életkori tényezők befolyásolják egy tüntetés sikerességét?

Általában elmondható, hogy a radikalizmus segítheti a tüntetések sikerességét, de ez nem életkorfüggő. Elég, ha 2006-ra gondolunk. A fiatalok támogatása azért sem meglepő, mert a köreikben népszerű ellenzéki pártok is rendszerellenesek.

Ha rájuk ez a jellemző, akkor mi a jellemző az idősebb generációkra?

Az, hogy kevésbé nyitottak az ilyen üzenetekre, a megmozdulásokban való aktív részvételre. Fontosabb nekik a biztonság és a nyugalom. De ez pszichológiai szempontból teljesen érthető és normális.

A tüntetőkön kívül egyre hangsúlyosabban jelennek meg az ellenzéki pártok képviselői is. Fontos, hogy politikai szereplők vezessenek egy demonstrációt?

Nem, az alulról szerveződő mozgalmak hatásosabbak. Ugyanakkor mindig kellenek vezetők, akik ideális esetben „kitermelődnek” és az arcai lehetnek egy tüntetésnek, ez ugyanis identitásépítő tényező.

A kollektív cselekvés arról is szól, hogy a közvéleményt a saját oldalára állítsa egy csoport,

üzenjen az embereknek, amivel formálhatja a többséget, hogy nem véletlen aktív most ez a csoport. Egy ilyen közös identitáson alapuló tüntetés célja az is, hogy szimpatizánsokat keressen, akik az ügy mellé állnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://paradigma.blog.hu/api/trackback/id/tr6214504966

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ellenzéki Tüntető 2018.12.21. 20:59:05

"A fiatalok támogatása azért sem meglepő, mert a köreikben népszerű ellenzéki pártok is rendszerellenesek."

A linkelt cikkből:

A 2018 októberi, illetve november-decemberi kutatás alapján (ez 2400 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív minta) a 18-25 évesek között a következő a pártok sorrendje:

Fidesz - 36 %
Jobbik - 11 %
Momentum - 10 %
LMP - 3 %
MSZP-P - 3 %
DK- 0
egyéb - 3 %
bizonytalan - 33 %

Hát...

törppicur 2018.12.21. 21:31:10

A tüntetések valószínűségét jelentősen csökkenti az eső, télen a fagypont alatti hőmérséklet.
Mi lehet ennek a lélektana? Ugye kedd-csütörtök időszakban kicsit hűvösebb volt, nem jöttek ki a jó melegből az elszánt tüntetők. Ma megenyhült az idő, és lám?

Annak mi a lélektana, hogy tüntetést követően tüntetést tartunk, mondjuk, ahogy vasárnap volt? Miért kell duplázni?

Azt már csak félve kérdezem meg, mi a lélektana annak, ha vaki, mondjuk egy képviselő qrva ütős képet akar csinálni, és kényszerítés nélkül társaival tarkóra tett kézzel hasrafexik a bevett ojjektumban?