Az egész interneten végigsöpört a hír, miszerint egy afroamerikai férfit rendőri intézkedés közben meggyilkoltak. Az áldozat bűne az volt, hogy hasonlított valakire, aki hamis pénzzel próbált meg fizetni egy boltban. A férfi nyakán pontosan 8 percig térdelt a rendőr, egészen addig amíg az oxigénhiánytól George Floyd elájult, majd meghalt. Közben végig az életéért és levegőért könyörgött, amelyről videófelvétel is készült. Az esemény egy tragédia, erről szinte teljes a konszenzus, ám eredményeképpen immáron napok óta tart a fosztogatásba és rombolásba fulladt tüntetéssorozat Minneapolisban, és mostanra már több nagyvárosban is.
Kép forrása: https://indianexpress.com/article/world/george-floyd-death-us-protests-donald-trump-6437122/
Először is érdemes megértenünk azt, hogy az USA rendfenntartó szervei miért olyanok amilyenek, miért mindennaposok náluk a túlkapások. Az elsődleges indoka ennek az, hogy a fegyverviselés alkotmányos joga minden amerikai állampolgárnak. Az európai országokban, többek között hazánkban is, egy rendőrnek relatíve kevés félnivalója van egy intézkedéskor. Az állam fegyver monopóliuma miatt hatalmas fizikai fölényben van az állampolgárokkal szemben, így a puszta rendőri mivolta túlnyomó többségben megelőzi az erőszakot. Az Egyesült Államokban viszont akár egy egyszerű igazoltatás is lövöldözésbe fulladhat, és fullad is sokszor. Egészen egyszerűen, ott egy rendőrnek tényleg az élete foroghat kockán egy intézkedéskor, hiszen sosem lehet tudni, hogy a fegyver melyik oldalán végzi. Ezért is jogszerűek ott az olyan, nálunk akár elképzelhetetlen jogszabályok, mint például a „gyanús mozdulatra” leadott lövés, amely a rendőr szubjektív megítélésére bízza az igazoltatott ember életét. Ennek is köszönhető, hogy az USA messze a legelső nemzetközi viszonylatban a rendőrgyilkosságok és a rendőrök által elkövetett gyilkosságok terén is. George Floyd esete azért is felháborító, mert a veszélyesség semmilyen jelét nem mutatta. Nem értette, hogy miért kellene őt egy olyan bűncselekményért előállítani, amit nem követett el. Azt viszont látni kell, hogy ezek a bűncselekmények tovább mennek az egyszerű rasszizmusnál.
A rendőri túlkapások vajon miért érintik jobban a fekete közösséget, mint a többi etnikumot? Az USA bűnözési nyilvántartása teljesen eltér az európai normáktól. Itt az illető neme és kora mellett annak bőrszínét, valamint vallási hovatartozását is rögzítik, így a társadalomra jól eloszthatóan vannak számontartva a bűnözők, csoportjaik szerint. Ebből az adathalmazból derül ki az, hogy a feketék annak ellenére, hogy 12%-át teszik ki az amerikai társadalomnak, több mint 33%-át a börtönlakóknak, míg a fehéreknél ez az arány 62% és 30%. Ebből következik a két széles amerikai narratíva: a liberális, miszerint a rendszerbe intézményesült rasszizmusnak köszönhetően sokkal több feketét ítélnek el a bíróságokon, valamint állítanak elő a rendőrök. A jobboldali felfogás szerint viszont az afroamerikai kultúra ezer szálon kapcsolódik a bűnözéshez, ezért is található meg ez a nagyságrendi különbség. Az igazságot nem kíséreljük megállapítani, az viszont egészen biztos, hogy ezek az arányok elmélyültek a köztudatban, és elsőrendűen befolyásolhatják mind a rendőr, mind pedig az egyszerű állampolgárok hozzáállását.
A tüntetések egyelőre nem a Martin Luther King által lefektetett, békés afroamerikai demonstrációknak felelnek meg. Az utcákon már egy embert halálosan meglőttek, több millió dollár kárt okoztak, valamint egy rendőrőrsöt is elfoglaltak a tüntetők. Az etnikumok közötti konfliktusnak a 21. században egyáltalán nincs létjogosultsága, ennek ellenére a világ vezető hatalma jelenleg ott tart, hogy kénytelen bevetni a hadsereget a Nemzeti Gárda képében, hogy megfékezze a további pusztítást. Felmerül az a kérdés, hogy a tragédiát érdemes-e újabb tragédiákkal kifizettetni? Az afroamerikai sztereotípiákat pedig az utcák felgyújtása, kocsik rongálása, boltok fosztogatása nem fogja gyengíteni, éppen ellenkezőleg. Az állandó feszültség és frusztráció artikulálatlan és elkeseredett kommunikációja ez, amely már jó ideje gyűlt a #blacklivesmatter zászlaja alatt.
Ami biztos, hogy George Floyd halálára nem újabb halálesetekkel kellene emlékeznie az amerikai társadalomnak.
A bejegyzés szerzője politológus hallgató, a Paradigma Intézet gyakornoka
https://www.bbc.com/news/world-us-canada-52854037
