Tegnaphoz képest két hónapja, május 25-én történt George Floyd halála, ami kirobbantotta az 1960-70-es évek óta nem látott kiterjedtségű rendőrségi brutalitás és rendszerszintű rasszizmus elleni tüntetéshullámot. Rengeteg javaslat és kezdeményezés született az elmúlt két hónapban, tágabb értelemben a ’60-as évek emberjogi mozgalmai, még tágabb értelemben a rabszolga-felszabadítás óta. Mivel évek-évszázadok óta nem történt gyökeres változás, sokan egy meglehetősen radikális elképzelés megvalósítását sürgetik: a rendőrség intézményének teljes megszüntetését. Megdöbbentő ötletnek tűnhet, de mérlegelése a probléma új aspektusaira világíthat rá.

Forrás: crimethinc.com

A mappingpoliceviolence.org által összegyűjtött statisztikák világosan és röviden összefoglalják a problémát:

• Míg az amerikai népességnek csak a 13%-a, addig a rendőrság által 2013 után megölteknek a 28%-a volt fekete
• 2019-ben 27 olyan nap volt, amelyiken a rendőrség nem ölt meg senkit
• Háromszor nagyobb az esélye, hogy a rendőrség egy feketét öl meg, mint egy fehéret
• 3-szor valószínűbb, hogy egy fekete fegyvertelen, mint egy fehér
• A „rendőrtiszteknek meg kell védeniük magukat” nem kifogás: a rendőrség általi emberölés mértéke nem függ össze a bűnözés mértékével (ld. grafikon)
• Azoknak a rendőröknek a 99%-a nem lett elítélve, akik embert öltek

Forrás: mappingpoliceviolence.org

Az ún. police abolitionist mozgalmon belül elkülöníthetőek radikális és liberális elképzelések. Előbbiek a rendőrség teljes megszüntetését és különféle alternatívákkal való helyettesítését szorgalmazzák, mivel – szerintük – ha valami rendszerszinten romlott, azt nem érdemes tovább toldozni-foltozni; kizárólag a büntetésvégrehajtás, a faji-alapú társadalmi rend és az ezeket éltető kapitalista rendszer megszüntetése jelenthet megoldást. A liberális elképzelés ellenben nem törölné el a teljes intézményt. A társadalmi igazságosságot megfojtó, túlhierarchizált büntetés-végrehajtási rendszert alakítaná át inkább úgy, hogy több teret kapjanak az „emberibb”, megelőzés- és mentálhigiéné-alapú módszerek. Ide tartoznak például a problémamegoldásra szolgáló, prevenciós jellegű lakossági fórumok, hogy ne utólag, büntetés útján, hanem már a szabályszegés vagy bűncselekmény elkövetése előtt legyenek megoldva a problémák. Ha már elkövették, a fenyítés helyett a bűnelkövető társadalomba való visszaszokását és a társadalmi szabályok tiszteletének az elsajátítását kéne elősegíteni. Röviden: minimális büntetőjog, alternatív intézmények. A radikálisok tehát a meglévő rendszeren kívüli, a liberálisok pedig az azon belüli reformokban látják a megoldást.

A radikális For a World Without Police nevű szervezet – történelmi alapokra helyezve az érvelést, miszerint az amerikai rendőrség rendszerszinten rasszista – kiemeli, hogy a rendőri karhatalom Egyesült Államokbeli bevezetésére a rabszolgatartó társadalmi rend fenntartása okán volt szükség. A XIX. század derekán a javában zajló ipari forradalom melléktermékeként rohamosan nőttek a társadalmi különbségek, nőtt a szegénység, illetve egyre több rabszolgalázadással kellett szembenéznie a fehér vezetőrétegnek. Az elit vagyona és az azt konzerváló társadalmi rend védelmének érdekében egyre több államban vezették be a rendőrség intézményét vagy ahhoz hasonló karhatalmi intézményeket. A rabszolgatartó déli államokban ezeket „rabszolga-őrjáratnak” (slave patrol) nevezeték. A mind a mai napig fennálló probléma szempontjából fontos megjegyezni, hogy az Egyesült Államokban még az általános rabszolgafelszabadítás és a polgári állam kiépülése előtt terjedt el ez a törvényvégrehajtási forma, így mindenképpen elmondható, hogy a rasszizmus rányomta bélyegét a rendszerre.

A slave patrol a korabeli ábrázolás szerint (forrás: crimethinc.com)

Megoldási javaslatok és radikális abolicionizmus

A kompromisszummentes radikális irányzat leginkább a mainstream elképzelések eredménytelenségére vagy elégtelenségére reagál. Habár ezeket fontosnak és szükségesnek tartják az irányzat képviselői, szerintük az összehangolatlan, inkonzisztens, szűk látószögű reform nem reform.

Egy régi követelést felfrissítve, az Amerikai Szociológiai Szövetség Faji és Etnikai Osztálya – egyéb szervezetek, aktivisták és gondolkodók mellett – a rendőrség katonai jellegének megszüntetésére szólította fel az állami és helyi önkormányzatokat, hogy a civilek és a rendőrség között kialakulhasson egy élhetőbb, jóhiszemű viszony. Mivel a szövetségi szintű törvényvégrehajtásért felelős állami szervek (pl. Federal Bureau of Investigation (FBI), Drug Enforcement Administration (DEA)) nem szólhatnak bele állami és helyi ügyekbe, ezeknek a reformoknak a jövője állami és helyi szinten dől el.

Egy biztonságpolitikai szakértő szerint (legalább) két oka van a túlzott katonai jellegnek. A 2000-es évek elején az Afganisztánban és Irakban harcoló katonák nagy része rendőrként folytatta pályafutását. Ha egy erőszakos tüntetőtömeggel találják szemben magukat, sokukban a háborús élmények és protokollok kerülnek felszínre, és esetlegesen a kelleténél erőszakosabb tömegoszlatási módszereket alkalmazhatnak. Ezen túl, a rendőrség fegyverarzenálja indokolatlanul militarizált, ami abból ered, hogy rendszerint náluk landolnak az amerikai hadipar katonaságnak szánt arzenáljának maradékai. Így a rendőrség képe nem biztonságérzetet, jóhiszeműséget, hanem inkább félelmet kelt a lakosságban. Ez egy egyértelmű tömeglélektani magyarázata a mostani tüntetéseknek.

Kérdés azonban, hogy az önkormányzatok, akiknél reklamálnak demilitarizáció-ügyben hogyan kerülhetik meg a hadiipar érdekeit, ha egyáltalán szándékukban áll. A radikális abolicionisták szerint ebből kifolyólag kizárólag a tágabb struktúra, vagyis a fehér felsőbbrendűséget hirdető kapitalista társadalmi rend és állami intézményrendszer megsemmisítésével reformálható meg igazán a rendőrség.

Forrás: Ricardo Arduengo/AFP/Getty Images

További frusztrációra és – különösen a színesbőrűekre tekintettel – félelemre ad okot, hogy gyakorlatilag szankcionálhatatlanok az indokolatlan erőszakot alkalmazó rendőrök. George Floyd meggyilkolása előtt, Derek Chauvin ellen tizennyolc panasz érkezett és két fegyvertelen őslakos indián származású civilt ölt meg. Habár elképzelhetetlennek gondolnánk, a jelenlegi szabályok szerint nem tiltott alkalmazni a rendőrségnek ilyen vagy hasonló előélettel rendelkező rendőrtiszteket.

A „Defund the police” szlogennel fémjelzett mozgalom elvenne a rendőrség támogatásából, és a megelőzésre fókuszáló, társadalmi változást előidéző projektekbe fektetne, amik elősegíthetnék a bűnelkövetés mértékének csökkenését. Az LA for Youth például a Los Angeles megyei törvényvégrehajtási büdzsének egy százalékát vagy annak egy 100 millió dollár nagyságú részét 25.000 munkahely megteremtésére és egyéb hasonló projektekre fordítaná.

A rendőrség megszüntetése a rendőrség létrejöttéhez vezet

Habár a radikális oldalnak abban igaza van, hogy a társadalmi-gazdasági valóságon kívül nem értelmezhető a rendőrség, ezáltal nem is igazán megreformálható, rengeteg nyilvánvaló problémával jár annak megszüntetése. Ezeket a seattle-i (Washington) Capitol Hill városrészében kialakított autonóm zóna (CHAZ) története kiválóan szemlélteti.

A városrészen belüli hat háztömbnyi területen június 9. és július 1. között egy „no-cop” zónát alakítottak ki Black Lives Matter tüntetők és egyéb anarchista szervezetek. Ezt a tüntetők és a rendőrség sokszor halálos következményekkel járó összecsapásai előzték meg. Június 5-én 30 napos könnygázhasználati tilalmat kellett elrendelnie a polgármesternek, mivel a szükségesnél többször használt a rendőrség könnygázt, villanógránátot és paprikasprayt. Ennek ellenére, a Seattle Times tudósítása szerint a következő napokban könnygázt és villanógránátot vetett be az immár városi, megyei és állami erőkkel kiegészült rendőrség. Június 8-án a helyzet deeszkalálása érdekében elhagyta a rendőrség a kelet-seattle-i kerületi rendőrőrsöt és az akörüli hat háztömbnyi területet. A helyi rapper, Raz Simone vezette tüntetők másnap decentralizálták a helyi önkormányzatot egy rendőrség nélküli városnegyed kialakításának a céljából. Követeléseik magukba foglalták:

• A lakásbérleti díjak kontrollálását, hogy ne szálljanak el az árak;
• A dzsentrifikáció visszafordítását, azaz annak megakadályozását, hogy a középrétegek külvárosba költözésének következtében gettósodjon a belváros;
• A rendőrség megszüntetését vagy támogatásának leállítását;
• Közegészségügyi rendszert;
• A marihuána-birtoklás és hatóságoknak való ellenszegülés miatt börtönbüntetést töltő foglyok szabadlábra helyezését

Utóbbi követelésnek a háttere, hogy az USÁ-ban az ún. crime bill többéves börtönbüntetés kiszabását teszi lehetővé ilyen vagy hasonló súlyosságú szabályszegések miatt. Ennek is betudható, hogy az USA minden más államnál több embert börtönöz be, a globális börtönpopuláció 25 százaléka Egyesült Államokbeli börtönökben van. Az 1994-es crime bill, ami a színes bőrű embereket kifejezetten hátrányosan érinti, lehetővé tette, hogy a legapróbb tettekért börtönbe kerüljenek az elkövetők. A törvény egyébként központi szerepet kapott a Trump és Biden közötti kampánycsatározásban.

Forrás: Anadolu Agency/ Getty Images

Seattle-re visszatérve, míg június 14-én ünnepi hangulatról számolt be az USA Today, 20-án, 21-én és 23-án lövöldözésekig fajult a tüntetés a zónán belül és annak közelében, ami a tüntetők területvesztéséhez és néhány tüntető távozásához vezetett. Június 22-én az Associated Press azt írta, hogy a hangulat megváltozott: a tüntetők egy radikálisabb csoportja meneteléseket szervezett és fegyveres őrséget állítottak fel a rend fenntartásának érdekében. Egyes hírforrások arról számoltak be, hogy a mozgalom/kommuna vezetője, Raz Simone rapper zsarnoki módon viselkedik pozíciójában. Ezt követően a polgármester – aki egyébként eleinte azt nyilatkozta, hogy „party” hangulat van, nincs szó fegyveres hatalomátvételről, és hogy biztonságban van mind a tömeg mind a lakosság – a zónába való bevonulásra tett ígéretet. Az egy héttel későbbi, június 29-i lövöldözés volt az utolsó csepp a pohárba: egy 16 éves fiú a kórházba szállítást követően belehalt lőtt sebeibe (nem lehet tudni, ki volt az elkövető) és egy 14 éves fiú, szintén lőtt sebekkel intenzív osztályra került. Pár nappal ezután, július elsején visszaszerezte a rendőrség a területet és a rendőrfőkapitányság épületét, a tüntetések azonban folytatódtak.

Vagyis: a „no-cop zone” kialakítása végsősoron ahhoz vezetett, hogy mivel a rendőrség távolléte nélkül nem lehetett fenntartani a rendet (a helyi vállalkozások tulajdonosainak például magáncégeket kellett megbízniuk biztonságuk fenntartása érdekében), a tüntetőknek fegyveres őröket kellett az autonóm zóna szélére vezényelni hasonló indokból, mint amiért a rendőrség létezik – ez a rendfenntartás, azaz a rend fenntartása. A rendőrség teljes megszüntetése nem lehetséges, mivel minden ember, legyen bal- vagy jobboldali, anarchista vagy fasiszta, igényli a biztonságot, ami pedig nincs biztosítva rendőri karhatalom nélkül. Márpedig saját fegyveres őrségüknek a felállítása után nem mondhatják a mozgalom/kommuna tagjai, vezetői, hogy sikeres volt a „no-cop” zóna felállítása: mindegy milyen ruhában vannak, milyen szervezetet alkotnak, a kommuna fegyveres emberei ugyanazt a célt szolgálják, mint a rendőrség. Ők ráadásul politikai alapon és egy konkrét politikai cél és társadalmi rend fenntartása érdekében lettek felállítva. Egyébként pont úgy, ahogyan a 19. századi slave patrol-ok és részben a rendőrségi szervezetek is.

Seattle Police People Department East Precinct (Forrás: mynorthwest.com)

Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy egy rendfenntartó intézmény – legyen az a rendőrség vagy bármi más – mennyire van átitatva a rasszizmus mérgével, és hogy annak (rendőr)tisztjei mennyire érzik magukat felhatalmazva arra és mennyire vannak felhatalmazva arra (merthogy a szankcionálhatóság hiánya felhatalmazást jelent), hogy a szükségesnél/legálisnál erőszakosabb rendfenntartási, akár tömegoszlatási módszereket alkalmazzanak. Habár a rendőrség eltörlése lehetetlen (mint láttuk Seattle-ben), annak megreformálása nem feltétlenül az: évtizedek óta ugyanazokat a megoldásokat szorgalmazzák az aktivisták és gondolkodók, mégsem látszanak megoldódni a rendőri brutalitáshoz és rasszizmushoz kapcsolható problémák. Hat éve, miután a fekete Michael Brownt lelőtte egy fehér rendőrtiszt, ugyanígy az utcára vonultak az emberek és ugyanezekért a reformokért kiáltottak. Most, hogy két hónap után relatíve lecsendesedni látszanak a kedélyek, nem látni még, hogy mennyivel fog tudni több eredményt elérni a mostani tüntetéshullám, mint a hat évvel ezelőtti, de az őszi választások előtti időzítés és a nemzetközi közvéleménytől kapott figyelem és szolidaritás nem rontja esélyeit. Az viszont biztos, hogy az Amerikai Egyesült Államokban nem fogják elbocsájtani az összes rendőrt holnap. Ha mégis, a lakosság holnapután odaadja fegyvereiket és felhatalmazásukat egy más néven futó rendvédelmi szervezetnek. A rendőrség megszüntetése lehetetlen, mert a biztonságérzetet igénylő társadalom újjászervezi azt.

A bejegyzés szerzője a Paradigma Intézet gyakornoka, jelenleg Culture, Politics and Society szakon hallgató.

Források:

Buggs, S. G. et al. (2020) ‘Systemic Anti-Black Racism Must Be Dismantled: Statement by the American Sociological Association Section on Racial and Ethnic Minorities’:, Sociology of Race and Ethnicity. SAGE PublicationsSage CA: Los Angeles, CA. doi: 10.1177/2332649220941019.

Chazkel, A., Kim, M. and Paik, A. N. (2020) ‘Worlds without Police’, Radical History Review, 2020(137), pp. 1–12. doi: 10.1215/01636545-8092738.

Dwilson, S. D. (2020) ‘“You’re Now Leaving the USA”: Capitol Hill Autonomous Zone Map in Seattle’, Heavy.com, 10 June. Available at: https://heavy.com/news/2020/06/capitol-hill-autonomous-zone-chaz/ (Accessed: 24 July 2020).

Hu, J. C. (2020) What’s Really Going On at Seattle’s So-Called Autonomous Zone?, Slate Magazine. Available at: https://slate.com/technology/2020/06/seattle-capitol-hill-autonomous-zone-occupied-protest.html (Accessed: 24 July 2020).

Journal, C. F. R. is a contributing editor of C. et al. (2020) Antifa Activists Claim First Territory in Seattle, City Journal. Available at: https://www.city-journal.org/antifa-seattle-capitol-hill-autonomous-zone (Accessed: 24 July 2020).

McDowell, M. G. and Fernandez, L. A. (2018) ‘“Disband, Disempower, and Disarm”: Amplifying the Theory and Practice of Police Abolition’, Critical Criminology, 26(3), pp. 373–391. doi: 10.1007/s10612-018-9400-4.

The Economist (June 4th 2020 edition) ‘How to fix American policing’. Available at: https://www.economist.com/united-states/2020/06/04/how-to-fix-american-policing (Accessed: 24 July 2020).