Pár héttel ezelőtt a Jobbik és az LMP gyakorlatilag egyszerre lépett, hogy kétségbe vonja a Fidesz legfőbb politikai üzenetének igazságtartalmát. Az LMP miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett közérdekűadat-igénylést nyújtott be, a Jobbik pedig ezzel egy időben jelentette fel Soros Györgyöt (többek közt rombolás, hazaárulás és lázadás miatt).

Az ellenzéki pártok akcióinak ugyanaz volt a célja: az állító hiteltelenítése. Mindkét koncepció természetesen halálra volt ítélve, hiszen egyértelmű, hogy az érintett állami szervek nem fogják cáfolni a Soros-terv létét. Egyik kezdeményezés sem kavarta fel az állóvizet, sőt azóta sem hallhattunk semmilyen fejleményről.

Tegnap azonban jött egy váratlan csavar a történetben: az Open Society Foundations közleményén keresztül, maga Soros György cáfolta pontonként a Fidesz állításait – „A nemzeti konzultációs kérdőív állításai csúsztatásokat és nyilvánvaló hazugságokat tartalmaznak, amelyek célja, hogy szándékosan félrevezessék a magyarokat Soros György bevándorlókra és menekültekre vonatkozó álláspontjáról.”

De vajon számít-e bármit is Soros György közleménye? Lesz-e bármilyen hatása a Soros-terves kampányra? Nagy valószínűséggel pontosan annyi, mint a két ellenzéki formáció egy hónappal ezelőtti akciójának.

De miért is nem vevőek az emberek az új információkra, főleg, ha maga az érintett tagadja a vádakat?

Az embereknél véleményváltozást elérni igencsak nehéz, mivel legtöbbször egyszerűsítő megoldásokat, másnéven heurisztikákat alkalmaznak a döntéshozataluk során. Ennek egyik válfaja a szakértői heurisztika, mely azt jelenti, hogy az emberek az alapján fogadják el egy kijelentés igazságát, hogy ki mondja, és nem aszerint, hogy mit mondott. Vagyis: amit az egyén számára szimpatikus párt/politikus mond egy ügyről, az lesz az igazság. Tehát nem az számít, hogy az ellenzék, vagy akár Soros György mit mond saját magáról, hanem az, amit a kormánypárt állít róluk.

Egy másik leegyszerűsítési mód, a megerősítési heurisztika szerint pedig az emberek azt hallják meg, amit szeretnének. Azokat az információkat, melyek az eredeti álláspontjukkal ellentétesek, legtöbbször elengedik a fülük mellett.

Az emberek tehát saját előfeltevéseiknek megfelelően válogatnak az információk közül, akár olyan áron is, hogy az adott információ legfeljebb részigazságokat tartalmaz. A választó nem fog tudomást venni azokról az érvekről, melyek ellentmondanak saját választásának, vagyis igyekszik megszabadulni minden olyan információtól és véleménytől, amely saját világképének újragondolására késztetné.

Nyilatkozhat tehát bármit Soros György, vagy bevethetnek bármilyen jogi/politikai akciót az ellenzéki pártok, amíg a Fidesz célzott és hatékony kommunikációjával egyben tartja szavazóbázisát – ahol ő számít a hiteles információ forrásának – , nem fognak tudomást venni a valóság alternatív forrásairól.