Orbán Viktor tegnap tartotta a 20. Évértékelőjét, melyből négy elemet szeretnénk kiemelni.

1. A miniszterelnök tegnap egyértelműen jelezte, hogy a kampány elkezdődött, hiszen a globális erőkkel folytatott küzdelem mellett feltűnően sokat foglalkozott a tényleges politikai ellenfeleivel is. 

2. A kormánypárt szándéka világos, miszerint újra kell hangolni az „elmúlt nyolc év” kommunikációs paneljét, ennek sikere azonban nem garantált. 

3. Orbán Viktor személye és kiemelkedése a Fideszből ismét látványos volt, ráerősítve ezzel a karizmatikus és kompetens vezető képére.

4. Az ENSZ meglepően sokszor szerepelt a beszédben. Vajon újabb elemmel bővül a szabadságharc kánonja?

Forrás: index.hu/Németh Sz. Péter

Elkezdődött a kampány. A kormányfő ennek megfelelően sokat beszélt a valós politikai ellenfeleiről - már amennyiben az ellenzéki pártok ebbe a kategóriába sorolhatóak, hiszen az elmúlt hónapokban a kormányzati kommunikáció fókuszában egyértelműen Soros György állt. Orbán végső soron arra emlékeztette tegnap a szavazóit, hogy nem az amerikai milliárdosnál, hanem az ellenzéknél kell több szavazatot szerezni április 8-án.

A kormányfő természetesen tisztában van azzal, hogy különbséget kell tenni a permanens és a választási kampány között: míg az előbbi a nemzetközi szinten értelmet nyerő szabadságharcról szól, addig az utóbbinál a választási győzelem a cél. A hangsúlyok tehát eltolódnak az elkövetkező másfél hónapra a belföldi ellenfelek irányába.

Az „elmúlt nyolc év” újrahangolási szándéka egyértelműen jelen van a Fideszben, azonban a fogalommal kapcsolatos negatív keretezés a mai napig része a közbeszédnek. A kormányzati sikerkommunikáció szempontjából azonban elengedhetetlenül fontos lenne, hogy vissza lehessen utalni egy pozitív „elmúlt nyolc évre”.

Orbán Viktor személye minden szempontból kitűnik a Fideszből. Míg kormánypárt kommunikációjában a negatív kampány dominál, addig a miniszterelnök az évértékelőjében teljesen máshova helyezte a hangsúlyokat.  A kontraszt azért tűnik ennyire erősnek, mivel a kormánypárti politikusok mára szinte csak az egységesített kommunikációs paneleket használják. Orbán Viktor ezzel szemben összefüggően, koherensen és meggyőzően vázolja fel a világról alkotott nézeteit. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy miközben a fideszes politikusok “elvégzik a piszkos munkát”, addig a miniszterelnök építheti a személyéhez köthető kompetens vezető képét. A kormányfő üzenetének tartalma eképpen sokkal pozitívabb: a tegnapi beszédben közel tizenöt percen át emelte ki az elmúlt 8 év eredményeit, az internacionalisták emlegetése csak ezután következett.

Brüsszeltől elmozdultunk a “világszínpad” irányába - Orbán Viktor a beszédében 12 alkalommal említette az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Közel annyiszor, mint ahányszor Soros György neve hangzott el (15).  Ha hosszú távra tekintünk, könnyen lehet, hogy Brüsszel és Soros György után új kommunikációs elemmel fog bővülni azon nemzetközi szereplők köre, akikkel szemben (a kormány narratívájában) a szabadságharc zajlik.

Az ENSZ-ről szóló diskurzus több szempontból is érdekes, hiszen az Egyesült Államok már decemberben otthagyta a tárgyalóasztalt, jelezvén, hogy nem kíván részese lenni a megállapodásnak.

Az átfogó ENSZ-megállapodás olyan nemzetközi alapelveket szimbolizál, melyeket tiszteletben kell tartani a menekültekkel és bevándorlókkal szembeni eljárásban, beleértve az ideiglenes elhelyezésükre, illetve hazatérésük támogatására vonatkozó szabályokat is.

Ezzel szemben Orbán Viktor egyértelműen látja a tárgyalási folyamatokban az újabb harc lehetőséget: ha a kormány hatást tud gyakorolni a megállapodásra, akkor a miniszterelnök még tovább növelheti a nemzetközi befolyását. Így már nem csak EU-s szinten tudna hatással lenni a migrációról szóló dialógusra, hanem még tovább emelné a tétet. Amennyiben azonban majd falakba ütközik a tárgyalóasztalnál - a jelenlegi ismereteink szerint - komolyabb veszteség nélkül távozhat.

+1 Készítettünk egy szófelhőt az évértékelőből.

Érdekesség, hogy 2016 elején (közvetlenül a legnagyobb migrációs hullám után) Soros György neve egyszer sem hangzott el, a tavalyi beszédben is mindösszesen 2-szer. Tegnap viszont 15 alkalommal. Ezzel szemben “Brüsszel árfolyama” igencsak csökkent. A 2016-os beszédben 13-szor, 2017-ben 10-szer, tegnap azonban már csak 4-szer hangzott el (ebből kétszer közvetlen összefüggésben Soros Györggyel).