A kínai hatóságok előzetes vizsgálatai nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy az új típusú koronavírus emberről emberre terjedne - írta a WHO január 14-én Twitter oldalán. Minden bizonnyal kínai orvosok már decemberben tudtak arról, hogy a koronavírus emberről emberre is terjed. Kína hozzáállása a szólásszabadsághoz és a nem kontrollált információterjedéshez jól ismert, ahogyan az is, hogy Peking rég ambicionálja a Washington dominálta világrend újratárgyalását.
Fotó: Alex Wong / Getty Images Hungary
Így nem is lepődünk meg azon, hogy miért sikerült oly sokáig elaltatni a világ figyelmét a lehetséges pandémiáról. A probléma viszont az, hogy a koronavírus komolyságával kapcsolatos ködösítés nem Kína belügye, amit szomorú tekintettel, de passzívan szemlélhetünk, mint ahogy a nyugati világ teszi azt a különféle vallási és etnikai kisebbségeket ért rendszerszerű atrocitások esetében.
Az Egészségügyi Világszervezet viszont nem egy autoriter szerveződés, hanem az ENSZ nemzeti közegészségügyet koordináló hatósága. A WHO késlekedése kétségkívül hozzájárult ahhoz, hogy a koronavírussal folytatott küzdelmet csak komoly lemaradással tudta megkezdeni a világ. Az ok, amiért a szervezet késlekedett kihirdetni az egészségügyi vészhelyzetet (január 30.) majd a pandémiát (március 11.) a lényegen nem változtat.
Egyre inkább körvonalazódik, hogy a kínai vezetés lobbija döntő tényezőként volt hatással az eseményekre, hiszen a kínai gazdaságra drasztikusan hatottak volna a határok lezárásával bekövetkező kereskedelmi, szállítmányozási fennakadások. Arról nem is beszélve, hogy amennyiben sikerült volna lassítani a vírus kijutását Kínából, a világpiac többi szereplője lépéselőnyben lett volna a “lezárt” Kína előtt. Mindenesetre a szakmai mulasztás, hiba is fennáll, bármi vezetett is a WHO reakciójához, ez egy jó lehetőség arra, hogy újra szembenézzünk azzal a problémával, amit a nemzetközi szervezetek bürokratikus, lassú, gyakran korrumpálható működése okoz időről időre.
A nemzetközi szervezetek atyjának a Népszövetség inkompetenciájának szelleme gyakran felüti a fejét a különböző országok közötti hatóságoknál, az utóbbi években talán a legtöbb kritikát az Európai Unió kapta.
A WHO, ahogy az ebola járvány alatt is, most is egy legitimitási válságba került. Országok közötti koordinációra járványok idején óriási szükség van, kérdés, hogy ha ezt egy korrupt, lobbitevékenységeknek halmozottan kitett szervezet teszi, az mennyire hatékony. A hibáit már nehezen tudja javítani, de a működési mechanizmusain a jövőben javíthat az Egészségügyi Világszervezet, kérdés, hogy Trump költségvetési megvonása motiválóan hat, avagy még jobban kiszolgáltatja Kína pénzének a szervezetet.
Az biztos, hogy azzal, hogy egy pár jobb képességű diplomatát küldünk nem oldjuk meg a szervezeti problémákat. Trump kemény, harcos fellépése - köszönhetően annak, hogy a világ legerősebb gazdasága áll mögötte - akár még jól is elsülhet. Mindazonáltal kérdéses, hogy ebben a témában hány kredite maradt egy olyan vezetőnek aki nem is olyan rég még demokrata hoaxnak nevezte a koronavírust, azóta pedig az általa vezetett ország “lazán” előzte meg az összes többi országot mind a fertőzöttek, mind a halálozások számában.
Forrás:
A bejegyzés szerzője a Paradigma Intézet gyakornoka, közgazdaságtan hallgató.
