Milyen pszichológiai igényt elégít ki a populista propaganda?

– interjú Forgács Józseffel, I. rész

2020. május 05. - Demeter.András

Nemrég jelent meg munkatársaival közösen szerkesztett könyve, melyben a szerzők azt taglalják, hogyan lehet alkalmazni a szociálpszichológia eredményeit a világ problémáinak feltárásában és megoldásában. Nem maradhattak ki a közélettel és politikai viselkedéssel kapcsolatos fejezetek sem, melyek közül egy, kifejezetten hazánkra összpontosít. Milyen pszichológiai igényeket elégít ki a populizmus? Hogyan alakítja történelmünk a világszemléletünk? Hogy van a magyar demokrácia és túléli-e a világjárványt? A University of New South Wales szociálpszichológia professzorával, Forgács Józseffel beszélgettünk. Interjúnk első része.

fj_szerk22.jpg

Úgy tűnik, hogy a liberális demokrácia nevű huszadik századi történet mégsem elég erős és nem működik a világ minden pontján.

A liberális demokrácia nem a huszadik század sajátja, hanem egy egyedülálló több száz éves nyugat-európai történelmi fejlődés eredménye, mely a felvilágosodás óta az egyéni függetlenséget és szabadságot határozta meg, mint fő értéket. Ez az értékvilág nem egyformán vert gyökeret Európa minden államában. Mint ezt már Bibó István is kimutatta, a kelet-európai országokban nagyrészt megmaradt a kollektivista, csoportalapú, nacionalista tudatvilág, így talán nem is annyira meglepő, hogy a rendszerváltás után sem tudott megszilárdulni a liberális demokrácia.

A keleti blokk országaiban eleve halálra volt ítélve ez a berendezkedés, vagy csak késve kapcsolódtunk be a liberális demokráciák fénykorába?

Nem volt eleve halálra ítélve, hiszen a liberális demokrácia sikeresen gyökeret vert sok olyan országban is mint Tajvan vagy Dél-Korea, melyeknek ugyancsak nem volt demokratikus tradíciója. Sőt, hozzánk hasonló országok, mint Szlovákia is közelebb állnak manapság a demokratikus viselkedési normákhoz.

Magyarországon is megszilárdulhattak volna a demokratikus intézmények és normák, de ehhez egy mélyreható tudati változásnak is be kellett volna következnie.

Valószínűleg történelmi balszerencsénk, hogy 2010 után olyan autokrata vezető került hatalomra, aki önmaga is a késői Kádár-korszakban szocializálódott, és sem nem érti, sem nem értékeli a liberális demokrácia letagadhatatlan előnyeit. Megdöbbentő 2014-es beszédeben Orbán Viktor szándékosan hátat fordított a liberális demokráciának, és az elmaradt, diktatórikus keleti államokat nevezte példaképének. Másrészt a magyar választók jelentős részében is megmaradt egy erős hajlandóság, hogy elfogadja az autoriter, diktatórikus vezetői stílust, hiszen generációk óta ezek a normák érvényesülnek.

Mi az a történet, amit az illiberális/populista erők megírtak és eladhatóvá tettek?

A populizmus, mint politikai fogalom nehezen meghatározható, de több jellemzője is van. A populista ideológia szembeállítja a népet egy idegen szívű „elittel”, a népet, mint referencia csoportot idealizálja és felülrendeli az egyénnek, elfogadja a vezérelvűséget, a saját ideológiáját abszolútnak és morálisan megkérdőjelezhetetlennek tartja, és preferálja a hierarchikus, autokrata és homogén mentalitást az egyéni szabadságjogokkal szemben. A modern populizmus megpróbálja kiaknázni a pozitív csoportidentitásra való archaikus igényt, hiszen a csoportazonosulás fajunk évezredes evolúciós sikerének is egyik alapját képezi. Nyugaton ezt a csoportalapú, kollektivista gondolkodást váltotta le az európai felvilágosodás liberális és individualista szemlélete.

Mi a magyar történet, amit a Fidesz kreált és olyan sok szavazót megfogott vele?

A Fidesz populista ideológiája elsősorban a demagóg nacionalizmus tudatvilágára épül. A Fidesz propagandája mindenkit a nemzet ellenségének állít be, akinek a vezértől eltérő véleménye van, és mondvacsinált ellenségek sorát vizionálja (menekültek, Soros, az EU, az ellenzék), hogy így növelje a félelmet, a gyűlöletet és persze a vezér legitimitását. Az ilyen hazug és demagóg propaganda eddig csak a legszélsőségesebb diktatórikus rendszerekre volt jellemző. Érdekes, hogy a Fidesz propaganda-stratégiája akkor is működik, ha semmi valóságalapja sincs. Hiszen a menekültek nem akartak Magyarországon maradni, Soros talán Széchenyi óta a legadakozóbb filantróp az országban, az EU pedig nemhogy nem ellenség, hanem az ország történelmének legbőkezűbb támogatója.

Tényleg egy jószándékú, nagylelkű filantróp lenne Soros György? Az EU pedig többet ad, mint bárki más? Ez ilyen egyszerű lenne?

Soros mélyen hisz a szabad társadalom eszményében, melyet londoni tanulmányai során Karl Popper filozófus hatásának köszönhet. A rendszerváltás idején Soros elévülhetetlen érdemeket szerzett a kommunista rendszer gyengítésében és a szegények támogatásában, Orbán is tőle kapott ösztöndíjat. Azóta is világszerte támogatja a nyílt társadalom és az emberi szabadság eszményét.

Bár szerintem is elhibázott a menekült kérdésben elfoglalt álláspontja, az ellene terjesztett antiszemita összeesküvés-elméletek kivétel nélkül aljas hazugságok.

Normális, tájékozott ember nem veheti komolyan, hogy Sorosnak titkos befolyása lehetne az európai vagy amerikai nagypolitikára, hiszen az általa támogatott ügyek gyakran vereséget is szenvednek. Soros, csakúgy, mint Széchenyi, hisz egy nyílt és felvilágosult társadalomban és saját magánvagyonával támogatja ezt az eszmét.  

Ami az EU-t illeti, Magyarország még soha nem kapott ekkora anyagi segítséget, ami a magyar GDP több mint 3 százalékát teszi ki. Ez a nyugat-európai adófizetők pénze, és hazugság, hogy ez a pénz nekünk „járna” mert megnyitottuk a piacunkat. Ezt saját érdekünkben tettük, mert a kommunizmus évei után végre a magyarok is szerettek volna nyugati árukínálathoz jutni. Elképesztő, hogy a magyar választók máig eltűrik, hogy ezt a példátlan gazdasági segítséget elherdálják és korrupt Fidesz-közeli oligarchák ellopják, amit a magyar ügyészség tétlenül végignéz.  

1225195.jpg

"A Fidesz propagandája mindenkit a nemzet ellenségének állít be, akinek a vezértől eltérő véleménye van, és mondvacsinált ellenségek sorát vizionálja (menekültek, Soros, az EU, az ellenzék)..." Kép forrása: Molnár Ádám/Népszava

Milyen pszichológiai igényt elégít ki a populista kormánypárti propaganda?

Valószínűsíthető, hogy a magyar választók jelentős részének érzelmi igénye is van a nacionalista propagandára, mely a magyarokat egy hősies, ellenálló nép szerepében mutatja be. Ez az stratégia a harmincas évek ideológiájára emlékeztet.
A populizmus általában akkor válik igazán dinamikus politikai erővé, amikor a csoport identitása sérült, úgy érzi, hogy igazságtalanul és érdemtelenül bánnak vele és hátrányba került más csoportokkal szemben. Sok szociálpszichológiai felmérés bizonyítja, hogy a sérült csoportidentitás nagy szerepet játszik a populista politika sikerében.

A magyar nemzeti tudatot és politikai gondolkodást jellemzi egy talán a történelmi kudarcokra visszavezethető önsajnálat, kisebbrendűségi érzés, áldozatmentalitás, a mások hibáztatása, és a saját felelősségünk tagadása.


A sérült nemzettudat empirikusan is kimutatható a nyelvhasználatban, például az irodalmi szövegek, iskolai tankönyvek és mindennapi beszélgetések nyelvi analízisével melyet László János professzor kutatásai meggyőzően dokumentálnak.

Tudna erre egy példát mondani?

Csepeli György szociálpszichológus például a magyar himnusz szóvilágát hasonlította össze a szomszédos népek himnuszaival. Míg a szomszéd népek himnuszai sikert, önbizalmat és optimizmust hangsúlyoznak, a magyar himnusz szavait a traumák, negatív élmények, a tehetetlenség és az önsajnálat jellemzik.

Valóban, a magyar nyelv ilyen értelemben is igen gazdag és kifejező. Ugyanakkor elszigetelten használjuk Európában. Ennek van valamilyen hatása az identitásunkra?

A nyelvi elszigeteltségnek is fontos szerepe van a nemzeti identitás fenntartásában és az ilyenfajta eltorzult alakulásában. Sok kimutatás szerint a magyarok idegennyelv-tudása nagyon gyenge európai összehasonlításban. Ez hozzájárul a tájékozatlansághoz, sokan nem ismerik vagy értik a nyugati liberális kultúrát és így könnyen félrevezethetőek. Ellenben a nemzeti nagyságra való törekvés miatt egyre elterjedtebb a rovásírás, mely a dicső múltat szimbolizálja, közben gyakorlatilag senki sem tudja elolvasni. Ez a fajta kulturális elszigeteltség az egyik fontos oka a nagyzoló, nárcisztikus kulturális identitás létrejöttének

***

 

Forgács József a sydney-i University of New South Wales Scientia Professzora. Doktorátusát (D.Phil.), az oxfordi egyetemen szerezte, és fő kutatási területe a kísérleti szociálpszichológia, ezen belül is az emberek közötti viselkedés kognitív és érzelmi folyamatait tanulmányozza. Több mint 30 könyvet és több mint 250 tudományos cikket és könyvfejezetet publikált. Munkásságáért megkapta a tudományok doktora címet az oxfordi egyetemtől (DSc), az Alexander von Humboldt Kutatási Díját, a Kiváló Tudományos Munkásságért díjat, és a Rockefeller Ösztöndíjat, és tagjai közé választotta többek között az Ausztrál Tudományos Akadémia, a Magyar Tudományos Akadémia, a Pszichológiai Tudományokért Társaság, és az Amerikai Pszichológiai Társaság. Szerkesztője a nemzetközi „Frontiers of Social Psychology” könyv szériának (New York, Psychology Press), és a „Sydney Symposium of Social Psychology” szériának is. Kivételes kutatói teljesítményéért megkapta az Ausztrália Rend kitüntetést is

A bejegyzés trackback címe:

https://paradigma.blog.hu/api/trackback/id/tr1515661398

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tireless treehugger 2020.05.05. 19:06:16

Én izraelhez szoktam hasonlítani magyarországot, kulturális/tudományos/gazdasági/társadalmi börtön, virtuális és valós falakkal vesszük körbe magunkat, mindenki halálos ellenség. A folyamatos nacionalista mérgezés aztán még a legnormálisabbat is korrumpálja. A legliberálisabb példaképek és thinktankok pl kis tgm eörsi .... ezek mind nacionalisták, a liberális nacionalizmus lett az egyetlen ideológiai menedék azoknak akik elutasítják az összes többit. Az a nagyon kevés valódi libsi pedig módszeresen le lett karaktergyilkolva és megsemmisítve az egész ország által.

Én személy szerint azt mondom hogy jó ez így. A társadalmi fejlődésben előbb utóbb meg kell történnie az előrébb lépésnek és nem lenne jó hogyha a felvilágosodás és humanizmus külső hatásra lenne ráerőszakolva a népre. A fejlődésben lépéseket kihagyni nem lehet, most a nemzetiszocializmus (fasizmus) van soron, ez tíz-húsz év alatt majd leszámol a feudalizmussal, elkezdődhet a felvilágosodás és aztán a társadalom felnő az iparosodáshoz. Aztán majd talán 50-80 év múlva lehet nyitott társadalomról beszélni.

A populizmus a sikertelenégre ad magyarázatot, azért nem vagyunk sikeresek mert a mások megakadályoznak benne. A saját magunkkal szembenézést a saját gyengeségünk tudatlanságunk elmaradottságunk elismerését fedi el. Olyan mint az alkoholizmus csak még annál is mérgezőbb és messze könnyebben tesz függővé.

midnightcoder2 2020.05.06. 10:30:58

"A liberális demokrácia nem a huszadik század sajátja, hanem egy egyedülálló több száz éves nyugat-európai történelmi fejlődés eredménye, mely a felvilágosodás óta az egyéni függetlenséget és szabadságot határozta meg, mint fő értéket."

Azért azt ami még akár csak 100-150 éve volt itt Európában, a mai (amúgy öngyilkos) standardek alapján még demokráciának sem igen lehetne nevezni, nem hogy liberálisnak. Ráadásul, igazi liberális demokrácia tulajdonképpen csak az USA-ban van, ott van a dolognak gyökere is. Az európai polgár mindig is alattvaló volt, mint ahogy a kínai is például, csak épp az uralkodók bukásával parlamentnek hívják a királyt / császárt. De nagyon kevés olyan hely van, ami arra alapul, hogy szabad polgárok önként alakítanak államot a saját boldogulásuk érdekében, amit a sajátjuknak is tartanak. Szerintem ilyen csak az USA-ban van.

És amúgy ennek a szimbóluma a szabad fegyvertartás. Ez mindig is egy megkülönböztető dolog volt: a nemes egyik kiváltsága volt mindig is, hogy fegyvert hordhatott. Neki lehetett kardja, pisztolya. A mindenkori uralkodó lehetőség szerint igyekezett elkerülni, hogy a pórnépnél maradjon az önvédelem joga és lehetősége. És nem holmi jószándék volt ez soha, hanem szimpla hatalomkoncentráció. Ugyanakkor ez a hatalomkoncentráció, ami a mai napig is megvan okozza azt is, hogy itt Európában (is) a túlzott hatalom törvényszerűen bevonz előbb-utóbb egy pszichopata diktátort mint Hitler, Lenin, Sztálin, Mao voltak, és beindul a nagyüzemi tömeggyilkosság. Itt Európában a jugoszláv háborúban volt az utolsó, de nem hiszem hogy a következő 30 évet meg fogjuk úszni ilyen nélkül.

"Nem volt eleve halálra ítélve, hiszen a liberális demokrácia sikeresen gyökeret vert sok olyan országban is mint Tajvan vagy Dél-Korea"
Azért a keleti liberális demokráciák legalább annyira billegnek mint a miénk. Ahol nem billeg a dolog, az Japán, ott viszont sikerült is teljesen hazavágni az ottani társadalmat vele. A liberálisok abban tévednek a legnagyobbat, hogy figyelmen kívül hagyják a kulturális sajátosságokat, és azt hiszik, hogy ez az európában kifejlődött modell minden más kultúrában is működik. Miközben az EU-n és az USA-n kívül tulajdonképpen sehol.

"A populista ideológia szembeállítja a népet egy idegen szívű „elittel”"
Tulajdonképp ennek az elitnek a léte az, ami alapvetően megmutatja, hogy az úgynevezett liberálist társadalom tulajdonképp nem is létezik, pontosabban csak egy kirakat. Van egy elit akinek a kezében van a hatalom, a pénz, ezen keresztül a média, ők befolyásolják az átlagpolgárt, aki tulajdonképen csak egy szavazógép. Így a liberális demokrácia tulajdonképp arról szól, hogy annak az akarata érvényesül, akinek a legtöbb pénze van.

midnightcoder2 2020.05.06. 12:35:03

@tireless treehugger: Miből gondolod, hogy a fejlődés feltétlenül a liberalizmus irányába vezet ? Szerintem ez pont egy olyan zsákutca, mint amilyen a vallási fanatizmus és az inkvizíció, a nácizmus és a kommunizmus volt. A liberális társadalom alapvetően nem fenntartható (nem tudja reprodukálni önmagát).

teleorman 2020.05.07. 09:55:07

@MAXVAL bircaman közíró · bircahang.org

Nagyon rövid hozzászólás. Átálltak a darabbére, karakterszám, témakör, reakcióidő már mind nem számít?

Egyébként becslések szerint idén 1,2 billió rubellel csökkennek az állami bevételeik az olajár bezuhanása miatt. Nem szóltak még, hogy visszavágják a darabbért?

Andy73 2020.05.07. 11:47:09

"Valószínűleg történelmi balszerencsénk, hogy 2010 után olyan autokrata vezető került hatalomra, aki önmaga is a késői Kádár-korszakban szocializálódott, és sem nem érti, sem nem értékeli a liberális demokrácia letagadhatatlan előnyeit."
"A rendszerváltás idején Soros elévülhetetlen érdemeket szerzett a kommunista rendszer gyengítésében és a szegények támogatásában, Orbán is tőle kapott ösztöndíjat."
Ha megnézzük a professzor úr második mondatát, akkor aligha véletlen balszerencse, ami 2010-ben történt, hiszen Soros már több mint 20 évvel korábban, a rendszerváltáskor arra készítette fel Orbánt, hogy ő legyen az ellenzék vezére, a liberális demokrácia képviselője. És az sem véletlen balszerencse, hogy 2010-ben kétharmaddal nyert Orbán. Ahhoz a balliberális kormányzat 8 éves ámokfutása vezetett, különösen annak második négy éve, Gyurcsány alatt. És amíg a választás az, hogy Orbán vagy Gyurcsány, addig Orbán fog nyerni, akárhogyan cimkézzük. Az pedig, hogy Orbán csalódott a liberális demokráciában, és eltávolodott a saját liberális múltjától, szintén a sajátos magyar helyzettel magyarázható. Az első törés 2004 volt, amikor a liberális SZDSZ (amelynek a Fidesz korábban lényegében az ifitagozata volt), lepaktált a posztkommunista szocialistákkal a hatalomért. A másik pedig a 2002-2010-es időszak, amely szinte totális gazdasági csődbe vitte az országot, szintén a posztkommunisták és a liberálisok közös kormányzásával.
Magyarországon a liberalizmus teljesen más politikai pályát járt be a rendszerváltás után, mint nyugaton: a volt kommunista politikusokkal összefogva önmagát járatta le, miközben gazdaságilag szinte lenullázta az országot.
A liberális demokrácia világszerte leginkább az angolszász társadalmakban működik. Ez gazdasági prosperálását nagyrészt a világ leigázásának köszönheti, az angol gyarmatoktól az észak-amerikai és az ausztrál kontinens meghódításáig, ahol a professzor úr is él, meglehetősen távol a magyar valóságtól. Ez viszonylagos belső jólétet biztosít, de elég nagy társadalmi különbségekkel, aminek a következménye, hogy a populizmus már hódít Angliában és Amerikában is, lásd brexit és Trump.

Harari 2020.05.07. 11:49:58

Sajátságos bája van annak, amikor egy egyébként kiválóan képzett, valószínűsíthetően magas intelligenciájú ember is primitív, felszínes értékítéletet alkot: "..Valószínűleg történelmi balszerencsénk, hogy 2010 után olyan autokrata vezető került hatalomra, aki önmaga is a késői Kádár-korszakban szocializálódott, és sem nem érti, sem nem értékeli a liberális demokrácia letagadhatatlan előnyeit..." Nem él itt, információ áttételesek, gyaníthatóan sosem beszélt hosszan az általa megítélt személlyel, hogy valós képe lehetne arról, hogy valaki mit ért vagy sem, és hogy mit mennyire értékel az pedig pont az eltérő politikai meggyőződés tárgya. Miért is kellene az egyébként tényleg tagadhatatlan előnyök miatt a liberális demokráciának primátust adni az egyébként megszámlálhatatlan és már bizonyított hátrányai ellenére. A liberális demokrácia nem csodaszer, nincs mindenhol egységesen alkalmazható receptje a eltérő társadalmi körülmények közt élő eltérő célokkal (háttérrel) rendelkező csoportok számára. Pont ez a vita tárgya, tehát ki mit tekint balszerencsének az nagyon is vitatható, ilyen elmétől elvárható, hogy ezt sokkal cizelláltabban fogalmazza és ne engedjen teret a személyes (áttételes információkra alapozott) indulatainak. Nyilván túl magas az elvárás, de ez alól nem mentesít még ezer egyébként más szempontból megérdemelt tudományos cím (rang) sem.

Andy73 2020.05.07. 11:50:41

@Andy73: "Az első törés 2004 volt" Helyesbítés: 1994-ben.

Andy73 2020.05.07. 12:07:17

@Andy73: Kíváncsi vagyok, hogy a professzor úr vizsgálja-e a populizmust a liberális demokrácia őshazájában és legnagyobb fellegvárában is: UK & US.
Mindenesetre amíg Orbán csak vitában áll Brüsszellel, addig az angolok már ki is léptek az EU-ból. És nagyon érdekes lehet egy Trump-Orbán összehasonlítás is. Feltételezem, hogy az amerikai nemzeti tudatot másképp határozná meg a professzor úr, mint a magyart, a baloldaliak mégis sok hasonlóságot látnak a két politikai vezető között, gyakran populistázzák mindkettőt.

Untermensch4 2020.05.07. 18:30:03

@Andy73: "Feltételezem, hogy az amerikai nemzeti tudatot másképp határozná meg a professzor úr, mint a magyart, a baloldaliak mégis sok hasonlóságot látnak a két politikai vezető között, gyakran populistázzák mindkettőt."

Az hogy a politikus populista nem a saját nemzetének a nemzettudatából képződik le.

liberatorium.blog.hu/2018/10/25/populizmus_illiberalizmus_meg_minden

Andy73 2020.05.08. 11:23:15

@Untermensch4: Persze hogy nem. Csak a cikk pont arról szól, mintha a magyarok kifejezetten vevők lennének a populizmusra: mintha mi inkább választanánk populista politikusokat, mint a nyugati liberális demokráciák. Közben Trump legalább annyira populista, mint Orbán, és a brexit is főleg a populista politikusok hatására következett be.