Jánisz Varufákisz - fénykép: Olaf Kosinsky

A péntek óta tartó, éjjel-nappal rövid megszakításokkal folyó európai csúcstalálkozón a tagállamok kormány és államfői kedd hajnalra értek el megállapodást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről, és a koronavírus utáni segélyalap mértékéről és összetételéről. Utóbbi főösszege nem változott, a tagállamok Angela Merkel keménykezűségének köszönhetően (a csúcstalálkozó előtt voltak hangok már Németországból is, miszerint csökkenteni kéne ezt az összeget), maradt 750 milliárd euró – ennek csupán az összetétele változott: a vissza nem térítendő támogatás összege 500-ról 390 milliárd euróra olvadt, a visszafizetendő hitel összege pedig 250 milliárdról 360 milliárdra nőtt.

Erre reagált személyes blogján Jánisz Várufákisz, aki a baloldali Sziriza kormány pénzügyminiszteri pozícióját töltötte be 2015 januárjától lemondásáig, ugyanazon év júliusáig. Írásában felhívja a figyelmet az elefántra a szobában, amiről senki nem beszél a megállapodás fölött érzett eufóriában: az összeg nettó költségvetési hatása alig 1 százalék, miközben a Bizottság optimista becslései szerint az EU tagállamok idei átlagos GDP visszaesése 8 százalék lesz – a gyors visszapattanás szinte esélytelen, ezért a jövő évre is átlag 4 százalék visszaesést prognosztizálnak. Az eurozóna 2021-es költségvetéséből tehát átlag 4 százalék fog hiányozni. Ez csak az átlag: Görögország és Olaszország kasszájából a Bizottság szerint 2020-ban 15 százalék fog hiányozni, 2021-ben 8 százalék. Annak érdekében, hogy az eurozóna tagállamai betartsák a maastrichti kritériumokat (a GDP 60 százaléka alatti államadósság, és évi három százalékot meg nem haladó költségvetési hiány), meg kell majd húzni a nadrágszíjukat: ez átlagosan 4 százalékos fiskális megszorításokat jelent, ami Görögország és Olaszország esetén könnyen felszökhet majd 8 százalékra is.

Várufákisz szerint tehát makroökonómiai szempontból jelentéktelen összegről született most megállapodás, miközben a tagállamok vezetői a különböző sajtótájékoztatón elhallgatják, milyen komoly megszorítások várnak egyes tagállamok polgáraira.

A bejegyzés szerzője a Paradigma Intézet gyakornoka, jelenleg politológus hallgató.