Mint a korábbi cikkekben is láthattuk, a 2018-as választás során kiemelt jelentősége volt a közösségi média használatának, azonban az, hogy egy párt mennyire népszerű a Facebookon, nem fedi le a választási eredményeket. A Facebook-felhasználók köre meglehetősen zártnak számít, így nem nevezhetjük a mintát reprezentatívnak. Habár az idősebb generáció tagjai közül is egyre többen használják a közösségi médiát, azért továbbra is elsősorban a fiatalok találhatók meg nagyobb számban a Facebookon, így azok a pártok, melyek a fiatalabb generációk körében népszerűek, a Facebookon felülreprezentáltak lesznek. További torzítást okoz a népszerűségi mutatókban, hogy a Facebook-felhasználók között rengeteg a 18 év alatti személy, akik bár rendelkezhetnek pártpreferenciával és a pártokat követhetik is a Facebookon, a választásokon még nem adhatják le a preferált pártra a voksukat. Emellett pedig számos olyan szavazó is akad, aki dacára annak, hogy csak egy pártra adhatja le szavazatát, több pártot is követ a közösségi médiaplatformon.
Összevetve a pártokra leadott szavazatok és hivatalos Facebook-oldalukat követők számait, jelentős összefüggéseket nem lehet felfedezni. Erre jó példa, hogy a Jobbik számít a parlamentbe jutott pártok közül a legtöbb Facebook-követővel rendelkező politikai formációnak. De mondhatnánk a Fideszt is, hiszen a facebookos követői és szavazói között óriási a különbség, e párt esetében tér el a legnagyobb mértékben a két érték, hiszen a szavazóinak száma a követőknek közel a tízszerese. Azonban van egy olyan párt, melynek eltéréseire érdemes külön figyelmet szentelni.
kép forrása: a Magyar Kétfarkú Kutya Párt hivatalos facebook oldala
Egyrészt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt rendelkezik a második legtöbb Facebook-követővel – megelőzve ezzel a kétharmaddal kormányt alakító Fideszt, miközben még az 5%-os küszöböt sem sikerült átlépnie, másrészt az MKKP az egyetlen olyan párt, mely több követővel rendelkezik, mint amennyi szavazatot a 2018-as választáson sikerült bezsebelnie. Habár ezekre az adatokra is magyarázatot adnak a korábbiakban felsorolt okok, azonban egy ilyen mérvű népszerűséget érdemes közelebbről is szemügyre venni, hiszen ez alapján egy „Facebook-parlamentben” a Jobbik-MKKP koalíciója kormányozhatna, a Fidesz pedig ellenzékbe szorult volna.
Alapvető népszerűséget ad az MKKP-nek a viccpárt jellege, melyből természetesen fakad, hogy rengetegen követik és érdeklődnek irántuk, azonban komolytalannak vélik a politikában való részvételüket, így a követők nagy többségének meg sem fordul a fejében, hogy a pártra adják a voksukat. Facebook-oldaluk a választást követően is nagyon aktív, napi szinten jelennek meg az iróniával átitatott képek és kiírások, valamint a parlamentbe jutott pártokat is megszégyenítő módon kiépített a vidéki szervezet hirdetése, melynek egyik kiemelkedő helyszíne Hódmezővásárhely. A párt facebookos tevékenységét, és talán a párt tevékenységét is három fő csoportba sorolhatjuk. Egyrészt jelen van a többi pártra való reagálás, mint ahogy ez minden más pártnál is megfigyelhető. Másrészt viszont – a többi párttól eltérően – egyedülálló aktivitással vettek részt a közéletben, habár nem foglalkoztak a bérunióval és a nemek közötti egyenlőséggel, de járdát festettek, utakat javítottak, fát ültettek és blokkolóprogramot készítettek az Origóhoz. Utóbbi két tevékenységük, ha eltérő módon is, mégis a párt jellegéből következik, azonban az MKKP-re egy olyan tevékenység is jellemző volt, mely inkább csak a vicc kategóriájára jellemző. A párt Facebook-oldalán olyan posztok is szerepelnek, melyek egyszerűen viccesek, azonban sokszor egyáltalán nincs közük a politikához, gondoljunk például a „Magyarország még mindig nem kapott gólt a focivébén” vagy a „Kell még ma értelmetlen poszt, vagy elég ez az egy?” kiírásra.
kép forrása: a Magyar Kétfarkú Kutya Párt hivatalos facebook oldala
Mindenesetre az MKKP meg tudta őrizni a választások után is a népszerűségét, és bár sokat tesznek is azért, a választók többsége még nem tud valódi alternatívaként tekinteni rájuk, azonban a parlamenti pártokba vetett bizalom igen erősen megbomlott a választást követően, így kérdésessé válik milyen alternatívák maradnak a szavazók számára 2022-re.
Torma Noémi a Szegedi Tudományegyetem politológus hallgatója és a Paradigma Intézet gyakornoka