A Kínai Népköztársaság saját internetes közösségi média oldalakkal rendelkezik, amelyeken a megjelenő tartalmakat a kormány szigorúan ellenőriz. A világ nagy részén használt Facebookot Kínában nem engedélyezik a törvények, helyette a „QQ” nevű oldalt lehet használni amely szinte ugyanazokkal funkciókkal bír. A különbség, hogy itt az állam könnyebben monitorozhatja a megjelenő tartalmakat, szűrheti a nem kívánatos, kritikus tartalmakat és felhasználókat. Hasonló a helyzet a Twitterrel is, amelyet szintén helyettesít egy kínai szoftver, az úgynevezett „Weibo”. Rengeteg számunkra magától értetődő online tartalom Kínában nem elérhető legálisan, de szinte mindegyikre van saját alternatívájuk. Ebből is következik az, hogy a kínai állampolgárok egy teljesen más internetes kultúrával rendelkeznek, élesen eltérő normák szerint használják a közösségi oldalakat.
Kép forrása: https://www.duffelblog.com/2015/06/chinese-hackers-opm/
Az ottani felfogás szerint, egy ország vezetőségének felelnie kell azért, hogy mik jelennek meg az online közösségi felületeken. Náluk ez az internethasználatnak az egyetlen normális, magától értetődő formája. Ezért amikor a kínai rendszert bíráló, esetleg nevetség tárgyává tévő mémek vagy bejegyzések készülnek, akkor ezt egy magyarázat szerint sokan a nemzetük elleni támadásnak élik meg. Ilyenkor, érdekes módon a kínai trollok ezrei szabadulnak át a virtuális határkerítésen a külföldi oldalakra. A szó szoros értelmében ilyenkor kialakul egy online frontvonal a kínai állami trollok és a nemzetközi véleményvezérek között az adott téma kommentszekcióiban.
A közelmúltban több szomszédos országgal is összecsaptak a kínai ,,felhasználók”. Előző év augusztusában a hongkongi tüntetések nyomán is kialakult egy ilyen konfliktus. Kínai rajongó lányok ezrei lepték el az ottani függetlenségpárti oldalakat és spamelték tele különböző indokokkal, például hogy a kedvenc pop előadójukat „A-Zhong”-ot védjék, miközben a valós indok az ezeknek az oldalaknak a leterhelése volt, többszöri terheléses támadásról beszélhetünk tehát. 2016-ban pedig egy K-Pop sztárt ért hasonló támadás mert egy dél-koreai televízió műsorban egy taiwani zászlóval pózolt, ami szintén érzékeny pontja a kínai közvélekedésnek.
Az ékes példája annak, hogy a kínai diktatúra keretei között élők, illetve az állam trollkatonái mennyire nem értik azt, hogy mit jelent a szólásszabadság, vagy az internetnek a szabadsága, egy nemrégi thaiföldi eset. Egy ottani híresség barátnője tweetelte, hogy vajon miért nem járul hozzá Kína ahhoz, hogy külföldi szakértők is vizsgálhassák az eshetőségét annak, hogy a koronavírus egy wuhani laborból szabadulhatott-e ki. Ennek eredményeként ismét több ezer troll ,,jutott át” hirtelen a tűzfalakon, és kezdték meg a thaiföldi politikusok és a kormány, valamint a király támadását, azt hívén, hogy ezzel érzékeny pontján ütik meg az országot. Legnagyobb meglepetésükre, az általuk használt hashtaget rengeteg thaiföldi ellenzéki párt és ember vette át és kezdte a saját magától használni, teljes mértékben kicsavarva azt a kínaiak kezéből.
Rengeteg mém született a konfliktus során a kínaiak viselkedéséről, amely egy szintén idegen kultúrtermék számukra. Az egyszerű kínai sértések nem értek fel ahhoz a mocskolódáshoz, amelyet akár mi is megfigyelhetünk egy egyszerű, esetleg megosztóbb poszt alatt. Az egyébként külön érdekes, hogy ez az összeesküvés elmélettel kapcsolatos bejegyzés vajon miért mozgósíthatta ennyire a kínai trollokat. Ezek után titokzatos módon a hashtag egyik napról a másikra teljesen el is tűnt a kínai „Weibo”-ról.
A kínai kormány rengeteget áldoz a propagandájából a tűzfalon kívüli internet őt érintő részeinek uralására, ám egyelőre kevés sikerrel teszi mindezt. Egész egyszerűen a cenzúrázatlan internetet használó emberek, mindenféle szervezettség és pénz nélkül sokkal jobban értenek ahhoz, hogy miként lehet a másikat egy online diskurzus folyamán megsemmisíteni, többek között azért, mert ennek „gyakorlására” Kínában csekély lehetőség van. Rendkívül érdekes az, hogy ennél a totális diktatúra által előállított és pénzelt trolloknál mennyivel veszettebben képesek viselkedni az egyszerű internethasználók. Akár mi magunk is…
A bejegyzés szerzője politológus hallgató, a Paradigma Intézet gyakornoka