A legutóbbi EU csúcson az Európai Tanács az előzetes várakozásokkal ellentétben 13.5 milliárd euróval csökkentette a kutatásra és az Erasmus programra szánt pénzeket. Sokan újratárgyalást sürgetnek, míg mások nem tartják fontosnak a kutatás támogatását. Azonban az EU évek óta innovációs válságban van. Emiatt viszont csökkenő hatékonysággal küzd is, ami miatt lassan lemarad a vetélytársai mögül a globális piacon. Ezért rendkívül fontos lenne az EU-nak újraépíteni az innovatív iparágait – de a jelenlegi támogatáscsökkentés mellett ezt nehéz lesz kivitelezni.

A július 17-21 között tartott EU-s csúcson egy történelmi nagyságrendű, 750 milliárd eurós koronavírus-alapról döntöttek. A csúcs egyik váratlan húzása volt, amikor az Európa Tanács az előzetes várakozásokkal ellentétben jelentősen csökkentette a Horizon Europe csomagot, ami az EU kutatásra, innovációra, digitalizációra és az Erasmus oktatási programok támogatására létrehozott alap. A májusban előzetesen belengetett 94.4 milliárd euró helyett csupán 80.9 milliárdot szavaztak meg az EU-tagállamok vezetői. Az előzetes összeg jelentős része, 13.5 milliárd euró a tervezett koronavírus alapból jött volna, ám ennek értékét az utolsó pillanatban 5 milliárdra csökkentették. Emellett az EU hosszútávú pénzügyi alapjaiból finanszírozott maradékot is további 5 milliárddal, 75.9 milliárdra csökkentették. A sokat vitatott döntés remek alkalom arra, hogy feltárjuk az EU-s innovációs közeg jelenlegi helyzetét.

(Az EU-s új kutatási büdzsé evolúciója. Forrás: Sciencebusiness)

A helyzet

Jelenleg a három fő EU-s szerv, a Tanács, a Parlament és a Bizottság markánsan más álláspontot képvisel, habár ez nem értelmezhető homogén kiállásnak egy-egy szervezeten belül. A Tanács által előterjesztett javaslat előre várható módon felháborította a Parlament nagyobbik részét. Ez nem is csoda, hiszen ahogy a Sciencebusiness cikke érvel, a Parlament hagyományosabban jobban támogatja az innovációs kiadásokat.

David Sassoli, az EU Parlament elnöke a többségi álláspontot támogatja. Mindenekelőtt bátorítja azokat a képviselőket, akik visszaküldenék a Tanácsnak a javaslatot, és több kutatási pénz előteremtését szorgalmazza. „Ha kevesebb kutatás lesz, vajon ellenállóbbak leszünk a válságokkal szemben? Nem.” – nyilatkozta a Sciencebusiness-nek.

(David Sassoli. Forrás: Independent)

Ahogy az várható volt, a kutatási lobbi sem örül a fejleményeknek. Marta Agostinho, a legnagyobb kutatási lobbikat tömörítő, EU-Life vezetője nyilatkozta, hogy megfelelő kutatásfinanszírozás nélkül kisebb lesz a realizálható gazdasági haszon.

Eközben Ursula von der Leyen, az EU Bizottság elnöke is fájdalmasnak nevezte a juttatások csökkentését, de nem mondott semmit arról, hogy mit gondol a parlamenti képviselők által előterjesztett alternatív javaslatról. Ez az aránylag finom kiállás némileg meglepő, hiszen a kutatási pénzek megnyirbálása  Von der Leyen politikai ambícióit is közvetlen veszélyeztetheti. Ahogy Prof. Kurt Deketelaere, a Legaue of Research European Universities (LERU) titkára mondta az Euronews-nak, a Von der Leyen elnöksége alatti két legfőbb bizottsági célirány a klímaváltozás elleni harc és a digitalizáció támogatása. Mindkettő igencsak függ az innovációtól és kutatástól.

Azonban nem mindenki ért egyet azzal, hogy a kutatásra való költés a jelenlegi koronavírus-válság alatt is létszükséglet lenne. Dacian Ciolos, a liberális Renew EU parlamenti frakció elnöke szerint a jövőorientált programokra csak akkor éri meg költeni, ha biztosan van mögötte stabil pénzügyi háttér, és a Parlamentnek nem kellene „feláldoznia” a pénzt kutatásra, digitalizációra, illetve az Erasmus programokra. A nyilatkozata jól megfogja a Horizon EU-s csökkentést helyeslő hangokat, akik megtöbbször inkább a gazdaságot szeretnék bármi áron helyreállítani, mielőtt a hosszútávú kutatásfejlesztésekre költenénk. Ezzel szemben a kritikus hangok, ahogy azt korábban is láttuk Von der Leyen és Sassoli nyilatkozataiból, arról beszélnek, hogy az uniós gazdaság helyreállítását nem lehet véghez vinni az európai innováció fellendítése nélkül.

Ez a vita remek alkalom arra, hogy kiértékeljük az innováció szerepét az Európai Unió gazdaságában. A következőkben megpróbáljuk feltárni, melyik oldalnak van igaza.

Baj-e a kutatási pénzek megvonása?

A jelenlegi kutatási pénzek megvonása azért is meglepő lépés, mert az EU májusban még kifejezetten nagy kutatási büdzsével, 94.4 milliárddal tervezte kezdeni az új financiális kört. Az Európai Bizottság májusi tervezetük alapján még kifejezetten az innovációra helyezte volna a hangsúlyt a koronavírus elleni felépülésben. A mostani EU-csúcson viszont azt üzente a Tanács a kutatási pénzek csökkentésével, hogy a gazdaság gyors helyreállítása jelenleg fontosabb a hosszabb távú, jövő-orientált projekteknél.

Félő azonban, hogy a rövidtávú gondolkodás nem elégséges. Egyrészt ahogy például az Euronews elemzői írják az esettel kapcsolatban, az innováció csökkenése magával hozza a termelés hatékonyságát és a versenyképességét is. Ezáltal valóban, ahogy Sassoli mondta, az EU-s gazdaság kevésbé lesz ellenálló a jövőbeli válságokkal szemben.

(EU vs US, GNP/munkaóra. Forrás: OECD)

Az Unió innovációs problémái ráadásul mélyen gyökereznek. A McKinsey elemzői már a járvány előtt, 2019 októberében figyelmeztettek arra, hogy az EU hatékonysági zavarokkal küzd. Valóban, a fenti diagrammon látszik, hogy az európai termelékenység stabilan az amerikai alatt marad. A McKinsey elemzői ennek okaként az innováció hiányát jelölik meg. Ahogy az alábbi ábra is mutatja, az európaiak jóval kevésbé tartják innovatívnak a termékeiket, mint az amerikai társaik.

(Forrás: McKinsey)

Az innováció fontosságára további jó példa az, hogy szinte az egyetlen terület, ahol jelenleg az EU-s részvények különösen jól teljesítenek, azok az ESG (environment, social and governance), azaz a fenntartható megoldások részvényei. A Morningstar frissen közölt elemzése szerint általánosan is megugrott a kereslet az ESG részvények iránt, de az európai vállalatok különösen nagyot kaszáltak. Ezenkívül az is bizalomgerjesztő, hogy az elemzők szerint Európában indítják a legtöbb új ESG vállalatot. Nem véletlen, hogy a fenntarthatóság az egyik utolsó olyan terület, ahol az EU-s gazdaság még mindig az élvonalba tartozik.

A kérdés tehát az, hogy az EU képes lesz-e egyáltalán talpra állni a válság után a már meglévő, innovációdeficitből eredeztethető termelékenységi zavarai mellett is. Az bizonyos azonban, hogy a jelenlegi, szűkre szabott kutatási csomag keveset fog segíteni a már alapból is versenyképességi gondokkal küszködő európai gazdaságnak.