Koncz Zsófia a Fidesz jelöltje nyerte a vasárnapi időközi választást. Bíró László az ellenzéki összefogás jelöltje közel 2000 szavazattal alulmaradt a borsodi választókerületben. A 2018-as választáshoz képest a részvétel alacsonyabb volt, mivel a választásra jogosultak kevesebb, mint 50 százaléka vett részt a voksoláson.
Annak ellenére, hogy csupán egy egyéni választókerület mandátumáról döntöttek a választópolgárok, mind az ellenzék, mind a kormányoldal számára komoly tétje volt a választásnak. A Fidesz-KDNP esetében a tét a parlamenti 2/3 volt, bár a valósághoz hozzátartozik, hogy a német nemzetiségi képviselő, illetve az ex-jobbikos, ma már a Mi Hazánk pártot erősítő politikusok az esetek többségében a kormányoldallal együtt szavaznak. Ezzel szemben az ellenzék esetében a 2022-es választási stratégia főpróbájának lehettünk szemtanúi.
A Fidesz számára megtört a jég, hiszen kilenc év után most először kerülhettek ki győztesen egy időközi választásból. A korábbiakban, 2014-ben Újpesten, 2015-ben a veszprémi és tapolcai időközin, illetve az év elején Dunaújvárosban, a kormányoldal jelöltjei rendre alulmaradtak az ellenzéki kihívókkal szemben. Azonban a megelőző évek időközi választásainak igencsak mások voltak a körülményei.
2014-ben Kiss Péter halálát követően került sor egy időközire Újpesten. A hagyományosan baloldalinak tekinthető Újpesten a győzelmet az MSZP-s Horváth Imre szerezte meg. Horváth győzelme a közvélemény-kutatások alapján várható volt, azonban nagyarányú győzelme sokakat meglepett. Ekkor a Fidesz kifejezetten elhibázta kampányát, hiszen például Orbán Viktor sem kampányolt a kormányoldal jelöltje mellett. Ebből kifolyólag a választókat nem sikerült eléggé mobilizálniuk, sokan maradtak otthon, valamint ekkoriban a Fidesz népszerűsége is komoly csökkentést mutatott. Így történhetett meg az, hogy Hollósi Antal több mint 10 ezer szavazattal kevesebbet kapott 2014 novemberében, mint az áprilisi választásokon.
2015-ben két időközire is sor került. Előbb az év elején Veszprémben, majd Tapolcán áprilisban. A veszprémi időközit a függetlenként induló Kész Zoltán nyerte meg, akit több ellenzéki párt is támogatott. A Fidesz ekkor nemcsak a választást, hanem kétharmados többségét is elveszítette az Országgyűlésben. A tapolcai időközit Rig Lajos, a Jobbik jelöltje nyerte meg, ezáltal a párt megszerezte első egyéni mandátumát. Veszprém esetében a választás tétje a kétharmad ledöntése volt. Az ellenzéki pártoknak a média segítségével sikerült a választás tétjét országos méretűvé tenni, ami az ellenzéki szavazókat akkor sokkal jobban mozgósította. Azonban a Fidesz nem volt érdekelt abban, hogy növelje az időközi tétjét, ennek köszönhetően a mozgósítás a kormányoldal részéről nem sikerült megfelelően. A tapolcai kampányban Orbán Viktor már személyesen is részt vett, azonban még az ő jelenléte sem volt elég ahhoz, hogy a Fidesz jelöltje nyerje meg a választást. Azt is fontos kiemelni, hogy 2015-ben a pártpreferenciák teljesen máshogy néztek ki. Bár a Fidesz akkor is stabilan vezetett, a manapság látható hatalmas fölénnyel még nem rendelkezett. Az MSZP és a Jobbik is „viszonylag” közel volt a kormánypárthoz.
A 2020-as dunaújvárosi időközin a Fidesz önálló jelöltet nem is indított, csupán az egyik független jelölt mögé álltak be. Ennek köszönhetően az összellenzéki támogatással induló Kálló Gergely könnyedén nyerte meg a dunaújvárosi választást.
Horváth Imre, Kész Zoltán, Rig Lajos, Kálló Gergely
Mint látható a korábbi időközi választások esetében a körülmények nem a Fidesznek kedveztek. A kampányaik nem sikerültek jól, nem tudták kellőképpen mozgósítani a választókat, a ciklus közben a Fidesz országos elutasítottsága növekedett, például az internetadó ügye kapcsán, a népszerűségük jóval alacsonyabb volt, mint manapság, vagy egészen egyszerűen önálló jelöltet sem indítottak.
A vasárnapi időközin Koncz Zsófia magabiztos győzelmet aratott, mivel nagyjából 5% volt a különbség közte és Bíró László között. A győzelem okát elsősorban a jól felépített kampányban lehet megtalálni. Köszönhetően annak, hogy a kormányoldal erőforrások terén hatalmas fölényben van, az elmúlt hetekben kiválóan építhették fel jelöltjüket. Koncz Zsófia a választókerület összes településére ellátogatott, illetve miniszterek és államtitkárok kampányoltak mellette. Ezen felül a Fidesz Bíró László korábbi botrányos kijelentéseit is saját előnyére tudta fordítani. Arról is fontos említést tenni, hogy a választókerület felépítése is Koncz Zsófiának kedvezett. Rengeteg kistelepülés található itt, ahol a Fidesz mindig is a legerősebbnek számított. Ezt a mostani eredmények is alátámasztják, hiszen gyakorlatilag az összes kistelepülésen Koncz Zsófia győzött.
Az ellenzéki összefogás stratégiája jelen esetben nem bizonyult sikeresnek a választási győzelem szempontjából. Azt viszont semmiképpen nem lehet kijelenti, hogy ez a stratégia eleve kudarcra van ítélve. Most két jelentősebb hibája volt az ellenzék kampányának. A szavazóikat nem sikerült kellőképpen mobilizálniuk, illetve valós tétet sem voltak képesek megfogalmazni a választással kapcsolatban. A fő üzenetük a 2/3 ledöntésének a lehetősége volt, de ez a valóságban csak papíron valósulhatott volna meg, gyakorlatban nem. Ezen felül a Fidesz már korábban is, 2015-től kormányzott kétharmados többség nélkül, de lényeges változás akkor sem következett be kormányzásuk szempontjából. A mobilizációs problémát egy előválasztással valamelyest lehetett volna orvosolni, azonban ezt sem a választókerület felépítése, sem az idő szűkössége nem tette lehetővé. A mostani időközin több tényező is a kormányoldal jelöltjét segítette. Egyrészt maga a választókerület, ami leginkább kis falvakból épül fel, másrészt a Bíró László körüli botrányok, amik szintén nem voltak jó hatással a végső eredményekre ellenzéki szemszögből nézve. Mindezekkel együtt azonban elmondható, hogy Bírónak sikerült egyesíteni a különböző pártok szavazóinak túlnyomó részét, ami bizakodásra adhat okot ellenzéki térfélen a 2022-es választások vonatkozásában.
A bejegyzés szerzője a Paradigma Intézet gyakornoka, politológus hallgató.
