Juhász Péter pártjáról az online hírportálok szalagcímeit olvasgatva könnyen az a kép alakulhat ki a választópolgárokban, hogy releváns politikai szereplőről van szó. Hírértéke van annak, hogy visszalépteti jelöltjeit: elvhű, mivel nem szövetkezik a baloldallal, de a “közjó” érdekében mégis képes a kompromisszumra. Mondhatnánk akár azt is, hogy milyen nagylelkű, hiszen visszalépteti jelöltjeit egy közös cél érdekében.
(Eddigi visszalépett: Mellár Tamás, Kész Zoltán, Szél Bernadett, Hadházy Ákos, Szabó Sándor, Varga László, Vadai Ágnes és Ráczné Földi Judit javára.)
Forrás: Facebook
A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb: 2014 novembere óta (ekkor vált külön a PM-től) a pártot sosem mérték 5% fölé, sőt legjobb napjaiban is csak 2-3% körül mozgott. Társadalmi támogatottsága tehát hibahatáron belül van. A jószívűbb közvélemény-kutatók jelenleg (2 hónappal a választások előtt!) 1%-ra mérik.
Forrás: kozvelemenykutatok.hu
Ennek ellenére a média egészen sokat foglalkozik a párttal. A hírek jórésze arról szól, hogy bár Együtt a neve, külön indul a többi párttól; az egyéni választókerületekben viszont folyamatosan lépteti vissza jelöltjeit, napról napra csepegtetve az információkat.
Ha belegondolunk, a politikai stratégiájuk egészen zseniális, hiszen média jelenlétet generálnak maguknak anélkül, hogy ez a pártnak különösebb erőfeszítésébe kerülne. A párt nem választási programmal, vagy akciótervvel kerül be a kampányidőszakban a hírekbe, hanem azzal, hogy újra visszaléptetett egy jelöltet.
A stratégia természetesen nem véletlen: a törpepártoknak más céljuk nem nagyon lehet, minthogy bekerüljenek a médiába. Azáltal, hogy 3-4 naponta bejelentenek egy visszalépést, bent maradnak a körforgásban, beszélnek róluk; pedig az is könnyen lehet, hogy nem is volt minden választókerületre eredetileg jelöltjük. Úgy maradnak a közbeszéd részei, hogy igazából se társadalmi támogatottságuk, se tágabb párttagságuk nincsen.
Az Együtt politikai kommunikációból tehát jeles. Már csak azt kellene kitalálniuk, hogy a szavazókat hogyan lehet megszólítani, hiszen a kampányfinanszírozási törvény módosítása értelmében, ha nem érik el az 1%-ot, kötelesek visszafizetni az államtól kapott kampánypénzt.
Ebben pedig van még mit fejlődni. A nap legfontosabb kérdéseként azt feltenni, hogy a pártelnök megborotválkozzon-e (még ha a választók értékelik is az ilyesfajta iróniát), talán nem a legmegfelelőbb út...