Mindenki számára óriási meglepetésként hatott, hogy a tegnapi hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson a függetlenként induló Márki-Zay Péter nyert, ráadásul 16%-os fölénnyel. A belső fideszes mérések pedig biztos győzelmet ígértek a jelöltjük számára, több forrás szerint akár 60% felettit.

kép forrása: hetek.hu/Ladjánszki Máté

A tegnapi eredmények hatására borítékolható volt, hogy újra elkezdődik a diskurzus az ellenzéki összefogásról, vagyis az EVK-ban való koordinált jelöltállításról. Friss fejlemény azonban, hogy az LMP is hajlandó az egyeztetésre, hiszen eddig a fő erénye és a hitelessége azon az alapon állt, hogy mindig is határozottan kiállt a függetlensége mellett. A mai napon azonban robbant a hír, hogy kezdeményezik a kölcsönös választókerületi visszaléptetéseket - az LMP a Jobbikot és az MSZP-t is várja az együttműködésbe. De hol van a DK, az Együtt, az MKKP,  a MoMa? (A Momentum irányába már korábban megtörtént a nyitás).

Az LMP biztosan nem egy felmérést készített arról, hogy a potenciális szavazói mely pártokkal lennének még benne egy esetleges összefogásban. Gyurcsány Ferenc ezek szerint továbbra is a vállalhatatlan kategóriába tartozik.

A hódmezővásárhelyi modell azonban alapvetően arról szól, hogy 2 jelölt közül kellett választani (a harmadik jelölt, az eleve esélytelen, MSZP-ből kizárt függetlenként induló 0,8%-os eredménye most elhanyagolható). A választás tétje tehát az alábbi kérdés lett: a Fidesz mellett, vagy ellen?

Onnantól kezdve azonban, hogy már nem csak 2 jelölt lenne, hanem külön még egy DK-s is, a modell megborul.

Leszámítva 1-2 erősebb körzetet, az Együtt jelöltjeit most elhanyagolhatjuk, továbbá a politikai stratégiájuk része lehet, hogy a visszaléptetések által maradnak bent a közbeszédben.

Még újabb fejlemény azonban, hogy Karácsony Gergely már ki is jelentette, hogy ők bizony nem hajlandóak a Jobbikkal való együttműködésre, az LMP-t viszont várják.

Még tovább bonyolítja az ügyet, hogy az MSZP és a DK viszont már decemberben leosztotta egymás között a választókerületeket - vagyis nem indulnak egymás ellen -, tehát ebben az esetben az LMP mit fog tenni a DK-s körzetekben?

Mennyiben befolyásolja a Momentummal való tárgyalásokat az LMP új pozicionálása?

Teljes a káosz. De mit is mondhatunk akkor erről az egész katyvaszról?

1. Teljes ellenzéki összefogás nélkül semmi értelme a további együttműködéseknek, csak hitelességi válságot és arconcsapást jelenthet az LMP-nek (bár simán lehet, hogy a mai hírrel már kezdetét is vette ez a folyamat).
2. A szocialisták reakciója (tehát, hogy nem nyitottak a Jobbikkal való együttműködésre) akár utalhat egy háttéralkura a Fidesszel, miszerint az oldalak közötti status quo-t meg kell őrizi. A centrális erőtér stratégiája ez esetben nem sérülne.
3. Nem szabad elfelejteni, hogy Hódmezővásárhelyen egy független, vállaltan jobboldali értékrendet osztó jelölt nyert. Nem egy ellenzéki párt mellett voksoltak a szavazók, hanem a Fidesz ellen. Jószerével valószínűsíthetjük, hogy más eredmény született volna, ha a jelölt neve mellett pl. egy szegfűt is láthatnak a helyi választópolgárok.

Az biztos, hogy a döntést rendkívüli gyorsasággal kell meghoznia a szereplőknek. A médiában való üzengetés és pozícionálás már hónapok óta zajlik. Most azonban ténylegesen cselekvésre lenne szükség. Azon túl, hogy a vezetők azt bizonygatják, hogy most jött el az idő Orbán Viktor leváltására, minden tárgyalással eltelt nap csak a cselekvésről beszélő, de cselekvésképtelen ellenzék narratíváját fogja erősíteni. Ez pedig kinek lehet az érdekében?