Az elmúlt héten hivatalosan is elkezdődött az MSZP és az LMP közötti egyezkedés a egyéni választókerületekben való koordinált jelöltállításról. Kunhalmi Ágnes ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy ha az LMP 5-6 budapesti körzetben segít, akkor “ki lehet takarítani a Fideszt a fővárosból”.
kép forrása: nol.hu
De valójában megéri az LMP-nek az ilyen nagymértékű együttműködés a visszaléptetések során?
Az LMP megalakulása óta a szavazótábora mindig is Budapesten volt a legerősebb. Bár a választási eredményeket elnézve a legjobb esetben is csak a 3. helyet szerezte meg az egyes fővárosi EVK-kban, a százalékos eredményekben szignifikáns különbségekről beszélhetünk.
Az új választási törvény nyújtotta keretek között, az LMP 2014-ben 3 budapesti választókörzetben is 10% feletti eredményt ért el:
- Budapest 1. Sz. OEVK: 13,65% Schiffer András
- Budapest 5. Sz. OEVK: 12% Csiba Katalin
- Budapest 3. Sz. OEVK: 10,11% Hajdu Mária
- A három körzetből azonban csak Hajdu Mária indul újra idén.
Ha az összesített adatokat nézzük, akkor a választókerületi szavazatokból 229.747 db töredékszavaztot kapott a párt, melyből 75.576 db jött Budapestről. Ez azért jelentős szám, mivel a töredékszavaztok ⅓-t jelenti, miközben a 18 budapesti EVK csak a 17%-a a 106 országos EVK-nak.
Idén külön érdekesség, hogy a párt egyik társelnöke sem indul budapesti választókörzetben:
- Szél Bernadett a Pest megyei 2. Sz. EVK-ban (Budakeszi)
- Hadházy Ákos a Tolna megyei 1. Sz. EVK-ban (Szekszárd).
A visszalépésekkel tehát az LMP elesne az adott választókerületekben az összes töredékszavazattól, mely a listás mandátumok kiosztásánál jelentős hátrányt jelent.
Külön fontos beszélnünk a bejutási küszöb állította kihívásról, hiszen a töredékszavazatok lényegesen befolyásolják a listás szavazatokból keletkező mandátumokat.
A 4 évvel ezelőtti választások eredményeiből könnyen kiolvasható, hogy az ellenzéki pártok esetében majdnem ugyanannyi töredékszavazat adódott hozzá az országos listához, mint ahányan az adott párt listájára voksoltak.
Az LMP esetében mindössze 15 ezer szavazat volt a különbség az országos listára leadott, és a töredékszavazatként az országos listához hozzáadott voksok között.
forrás: valasztas.hu
Bár az ellenzéki pártok hangsúlyozzák, hogy szükség lenne a koordinált indulásra (és ez pozitívan is csapódik le a szavazóik körében), a visszaléptetések komoly veszélyt hordoznak magukban.
A Jobbik kivételével - hiszen Vona Gábornak valószínűsíthetően nem kell tartania a bejutási küszöbtől - az LMP-t és a DK-t is az 5%-os támogatottság környékére mérték az elmúlt hetek közvélemény-kutatásai, míg az MSZP-Párbeszéd csupán 10% környékén mozog (számukra a közös lista miatt 10% lesz a küszöb).
Az ellenzék számára a legkevésbé kedvező tendencia viszont az, hogy a magyar választók csak igen ritkán osztják meg szavazataikat, ráadásul a listás mandátumok kiosztásánál ott vannak a külhoni magyarok szavazatai is, melyek nagy általánosságban a jelenlegi kormánypártnak kedveznek. A választók továbbá könnyen gondolhatják azt is, hogy ha egy EVK-ban csak 1 ellenzéki jelölt indul, akkor a listán is csak az adott jelöltet állító pártra lehet szavazni.
Ezeket a szempontokat figyelembe véve tehát, bár kommunikációs szempontból teljesen érthető és jövedelmező az egyeztetés tematizálása, igencsak meglepő lenne, ha a végén jelentős mennyiségű visszalépésekről hallanánk.
Végső soron minden szereplő a saját pozícióját akarja erősíteni.