Hol vagy Kim Dzsongun? Avagy Schrödinger diktátora

2020. május 04. - Buka Dávid

Az észak-koreai diktátor váratlan eltűnése majd előkerülése alaposan megbolygatta a koronavírus-mentes hírekre vadul ráugró nemzetközi közvélekedést, valamint az egyszerű hírfogyasztókat is. Jelenleg úgy tűnik, hogy az utolsó sztálinista diktatúra vezetője egészségét tekintve egyelőre rendben van. Lehet, hogy a beharangozott életmentő vagy súlyos kockázattal járó műtéteken sem kellett átesnie az utóbbi hetekben, ettől függetlenül az biztos, hogy a nyilvánosságból való eltűnése kiváló alkalmat szolgáltatott arra, hogy megpróbálhassuk megérteni a vezető szerepét a kommunista diktatúrában, talán magát Kim Dzsongun személyiségét és még inkább a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság természetét.

kim_jong_un_cikk.jpg

Kép forrása: https://theprint.in/world/kim-jon-un-surfaces-north-korea-leader-spotted-at-factory-visit-on-may-day/413101/

Kim Dzsongun hiányzása a nagyapja tiszteletére tartott ünnepségről mind belföldön mind pedig nemzetközileg kérdéseket vetett fel az állapotával kapcsolatban. Ez az egyik legfontosabb esemény az országban, ekkor az államalapítást és az „örökös elnököt” ünneplik, ezt eddig egy államfő sem hagyta ki. A dolgok akkor kezdtek el egyre gyanúsabbak lenni, amikor az első számú szövetségesük, Kína, egy vélhetően orvosokból és modern gyógyászati felszerelésekből álló csapatot küldött a határaikon túlra. A hivatalos phenjani források teljesen némák voltak az esettel kapcsolatban, de a titkolózás egyébként sem idegen a kommunista rezsimtől. A találgatások szerint lehetséges, hogy a koronavírus ellen izolálta el magát, vagy nemrég esett túl egy műtéten. A bizonytalanság heteiben viszont a mára legvadabbnak tűnő teóriák szerint, az észak-koreai propaganda azért hallgatott ennyire az esetről, mert nem tudták miként számoljanak el egy súlyosan beteg, vagy akár halott államfő hírével.

A találgatás mellett viszont főként az Egyesült Államoknak és Dél-Koreának kellett felkészülnie a különböző akár nemzetbiztonsági vagy politikai eshetőségekre. Habár tudjuk, hogy a fiatal diktátor él és virul, de a hosszú távú stratégiai gondolkodás céljából érdemes áttekinteni az eltűnés kapcsán felmerülő alternatívákat, a lehetséges irányvonalakat. 

Mi lesz, ha Kimről egyszer csak nem kapunk több hírt?

Ha a diktátor hollétére és állapotára egyszer csak nem derülne fény, teljesen eltűnne, az jelentős politikai bizonytalanságot okozna, mint ahogy az utóbbi pár hétben is okozott. Ki hozza meg a fontos döntéseket? Kivel tárgyalna Dél-Korea és az USA, főleg úgy, hogy nincs is tudomásuk arról miért nem beszélhetnek az államfővel. Elég valószínű, hogy a korai 30-as éveiben járó húga venné át az irányítást, ám Kim hollétének bizonytalansága miatt az ő megítélése mind belföldön és nemzetközileg eléggé instabil lenne. Valamint a rakétatesztek és katonai gyakorlatok is tovább folytatódhatnának, elterelve a figyelmet arról, hogy az ország eddigi vezetője eltűnt szem elől. Az államigazgatásban túlnyomó többségben vannak azok a tábornokok, akik erősebb katonai fellépést és fenyegetőbb retorikát szorgalmaznak mind Japán, Dél-Korea és az USA felé, ők pedig a pillanatnyi gyengeséget kihasználva érvényesíthetnék akaratukat az ideiglenes vagy akár végleges új főparancsnokon. Ebben az esetben a szövetségesek sem mutathatnának gyengeséget, és ismét pattanásig feszülhetne a közhangulat Észak-Koreával szemben.

Mi történik, ha Kim meghal vagy képtelen lesz a kormányzásra?

Ebben az esetben hivatalos forrásból értesülnénk arról, hogy már nem Kim Dzsongun az ország vezetője. Mindenekelőtt a legfontosabb az lenne, hogy mielőtt meghalt, kinevezett-e valakit az utódjának, ami az ország történetének eddigi két vezetőváltásakor is kiemelten nagy jelentőséggel bírt. Amennyibben nem jelölt ki senkit, vagy a kijelöltje nem tudná ennek tényét bizonyítani, akkor kezdődhetne egy jelentős rizikóval járó politikai belharc, ahol fennállna a veszélye annak, hogy a nemzetközi szereplők félreértik a szituáció alakulását, és ebből adódóan akár végzetes döntéseket is hozhatnának. Az ország pedig így újra a nagyhatalmak figyelmének középpontjába kerülne. Kína valószínűleg elfogadná az új vezetőt, ám fel kellene készülnie a menekültáradatra, mivel az ideiglenes instabilitást sokan megpróbálhatnák kihasználni arra, hogy átszökjenek a határon. Az Egyesült Államoknak és Japánnak sem lenne érdeke a Koreai-félsziget destabilizálása. Donald Trump minden bizonnyal, de egyébként egy másik elnök is hasonló policy-helyzetben, ebben az esetben azt tenné egyértelművé, hogy a közte és Kim Dzsongun között köttetett atomfegyvereket érintő megállapodások érvényben maradnak, függetlenül az új államfőtől. Jelenleg a koronavírus járvány kellőképpen lefoglalja a különböző országok erőforrásait, ezért semmiképpen sem érdekük egy újabb krízist kezelni, ezúttal Észak-Korea határain belül, de természetesen a járvány elültével ez változhat. A diktatúra összeomlására az esélyek igen csekélyek jelenlegi tudásunk szerint, hiszen az államhatalom már intézményesült, és ezer szálon fonódik össze a gazdasági, katonai és politikai elittel. Az igazi kérdést az új diktátor személye, valamint személyisége jelentené.

Mi történt, történik valójában Kim visszatérésével?

A dolgait elintézve, vagy esetleg meggyógyulva, de teljes kontrollal visszatért az államigazgatás élére az eddigi diktátor. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi politika folyamatok tovább folytatódnak. A dél-koreai miniszterelnök többek között azzal kampányolva nyerte meg a választásokat, hogy egy sokkal szorosabb koreai együttműködést fog kezdeményezni. Ezek közé tartozik: a könnyebb átjárhatóság, egy vonatútvonal létrehozása, valamint a vírus teljes félszigetre való kiterjedésének kezelése. Ugyanakkor ezeket a kampányígéreteket nagy mértékben befolyásolják az Egyesült Államok szankciói Észak-Koreára, valamint az a szándék, hogy felszámolják a kommunista rezsim nukleáris tölteteit. Ezek a konfliktusok viszont előre ismertek, így a világ eseményei egy számunkra viszonylag jól belátható mederben haladnak majd tovább a távol-keleten. Így számíthatunk az elkövetkezendő történésekre, valamint ismernénk a politikai szereplők dinamikáját egymással, sokkal kevesebb bizonytalanságot rejtenének ezek az ellentétek - mint a korábban vázolt esetekeben. A kérdés ugyanakkor állandó, mennyire lehet életképes egy központosított, egy személy köré felhúzott, számtalan hazugságon alapuló diktatúra, akkor, ha a vezető párhetes eltűnése is ilyen hullámokat tud csapni. Persze ez csak a nemzetközi színtéren jelenik meg, a diktatúrán belül élőket közel sem foglalkoztatják vagy foglalkoztathatják az eféle kérdések...

forrás:https://foreignpolicy.com/2020/04/27/kim-jong-un-north-korea-mysterious-absence/?fbclid=IwAR3xX9aozzkQn6gAnWuz7ylrUp_bMYYhOK9YoopT-MTk0tvIHyvzkbEYpII

 

A bejegyzés szerzője politológus hallgató, a Paradigma Intézet gyakornoka

A bejegyzés trackback címe:

https://paradigma.blog.hu/api/trackback/id/tr515659762

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fhdgy 2020.05.05. 19:21:08

"egy vonatútvonal létrehozása" az mi?

exterminador 2020.05.05. 20:32:00

A KNDK természetét nem kell kiismerni, hanem egyszerűen el kell tüntetni ezt a velejéig rohadt rezsimet a Föld színéről.

tireless treehugger 2020.05.05. 20:32:07

Számít az hogy mi van vele?, olyan mint egy kardashian, klikkvadászok által erőltetett celeb. Észak-korea szerepe a világban jelentéktelen, miért nem inkább tajvannal vagy brazíliával foglalkoznak?

Pierr.Kardan 2020.05.05. 21:01:41

@fhdgy: Gondolom, hogy valami olyasmi, hogy elkezdenek csákányozni, aztán elplanírozzák a földet, majd zúzottkövet terítenek rá, aztán talpfákat raknak le, majd rárakják a síneket, aztán átvágják a szalagot és kész a vasútvonal.

Vén motoros 2020.05.05. 22:38:36

Észak-Koreával azért nem tud mit kezdeni az USA, szemben, ahogy elintézték Szaddam Husszeint és Khadafit, mert ha kicsi is, de mégis számottevő nukleáris ütőerővel rendelkezik, a legjobb rakétáik, mégha talán nem elég pontosak is, de már elérik az USA támaszpontjait, talán a területét is, de arra elegek, hogy leradírozzák Japánt és Dé-koreát a föld színéről. És ők nem félnek a válaszcsapástól. Be mernék vetni. És hidd el, ezt TUDJÁK az amerkaiak, azért nem mernek lépni. Mert ha elégett Japán és Dé-Korea, meg Hawaii, utána hiába égetik porá Észak-Koreát, visszacsináélni nem tudják... Mondjuk, van bennük valami olyami, mint Dobozi Mihályban (ld. a festmányt a Nmezeti Galériában) vagy Dugovics Tituszban. Ha nme volnának beszarva tőlük, éppen, mert kiszámíthatatlanok, akkor már rég elsöpörhették volna. Gondoljatok arra: egy bombaöves "fekete özvegy"-et megállít-e, ha azzal fenyegeted, hogy ha nem áll le, meg fogják ölni?! Ha-ha -ha-

morph on deer 2020.05.05. 23:08:38

Állítólag a múlt héten Csepelen látták, ahol is pacalt fogyasztott egy kifőzdében..
(⦾ ParaK)

Tulajdonképpen Felcsútra akart bekerülni, ahol állítólag labdaszedői pozíciót már ajánlottak is neki, de a párt nem támogatta az ötletet...
Mert már azokat is megfertőzte a kapitalizmus, csak ez lehet a háttérben..!

fhdgy 2020.05.06. 06:15:15

@Pierr.Kardan: Leírtad, hogy hogyan építenek egy vasútvonalat. Te is azt írtad, hogy "...kész a vasútvonal". Még mindig nem tudom, hogy mi a "vonatútvonal"!

Ha feltételezem, hogy a posztoló beszél magyarul, akkor egy vasútvonal építése esetén nyilván ő is vasútvonalat írt volna. Lehet, hogy én nem tudni magyar, de vonatútvonal nem lenni szinonima az vasútvonal.

Arra nem is merek gondolni, hogy a poszt gugli fordításokból lett.

bratya 2020.05.06. 07:31:29

@morph on deer: Az nem ő volt, hanem Rezsi Szilárd

kvp 2020.05.06. 08:45:40

@fhdgy: ""egy vonatútvonal létrehozása" az mi?"

Angolul a google translate elott ez meg train route volt. Magyarul leginkabb jaratnak hivjak. Meglevo vasuti infrastrukturan futo jarat ami lehet szemely vagy teher, lehet menetrendszeru vagy alkalmi is. A ket korea eseteben jellemzoen a rendszeres szemelyforgalomra gondolnak. Szep terv, nem kerul semmibe (a sinek megvannak), de igazabol nem sok szukseg van ra, mert a ket orszag kozotti forgalom elenyeszo.

Az eszak koreai diktatorral azert foglalkoznak annyit, mert kivulrol nehezen atlathato, kiszamithatatlan rendszer, atommal es hozza ballisztikus hordozoraketaval. Raadasul szinte mindenki arra var, hogy magatol bedoljon. Ezt joreszt csak kina nem akarja, mert utkozoallamnak hasznalja delkorea es az usa fele mint az oroszok a ket szakadar ukran teruletet. Igazabol senki nem latja, hogy a koreai vezetest mi tartja ossze, de az aktualis nagy vezeto semmire nem menne egy megbizhato es eltokelt allami apparatus nelkul. (ha akarnak kirughatnak, de tul sok eszakkoreai embernek erdeke hogy maradjon a diktatura)

Mr. Hyde 2020.05.06. 08:45:42

@exterminador:

A KNDK 1950-53 közötti teljes megsemmisítése hozta létre Észak-Koreát a mai formájában.

Mr. Hyde 2020.05.06. 08:53:38

Észak-Korea csak azért szálka az USA által dominált nemzetközi közösség szemében mert immár 7 évtizede útját állja a dollátdiplomácia távol-keleti terjeszkedésének.

Észak-Korea eredményesen játszka ki a térségi befolyásuk növeléséért versengő nagyhatalmakat egymás ellen, rendelkezek a szükséges katonai képességekkel a megtámadhatatlansághoz a gazdasága pedig teljesen önellátóvá vált a szankciók miatt.

Teljesen lényegtelen, hogy személy szerint ki vezeti Koreát, mert az elmúlt évtizedek alatt egy rendkívül stabil és minden kihíváshoz alkalmazkodni képes korányzati struktúra épült ki, a rendszer társadalmi támogattsága pedig stabil.

Kim Jong Un elment szabadságra aztán visszajött, nektek pedig most a saját magatok által gerjesztett álhíreket kell kimagyaráznotok, szóval szakadjatok csak bele.

Igazamvanvagyigazamvan? 2020.05.06. 09:20:04

@fhdgy: a máv definíciója szerint a vonatút vonala. Tehát, ha utazol Budapestről Győrbe. A vasútvonal a fizikai sínpár adta definíció.
Kurvára nem nehéz ez, igaz, kell hozzá némi ész.

Zabalint 2020.05.06. 10:54:18

@Mr. Hyde:
"Észak-Korea csak azért szálka az USA által dominált nemzetközi közösség szemében mert immár 7 évtizede útját állja a dollátdiplomácia távol-keleti terjeszkedésének."

Ezt te sem gondolhatod komolyan. Észak-Korea egy 25 milliós ország (alig több, mint Romániának), világ szinten jelentéktelen méretű gazdasággal (kb. tizede a magyarnak). Az USA és úgy egyáltalán a fejlett világ teljes mértékben leszarná, ha puszta gazdasági érdekeket nézünk. Kapitalistává válása nem jelentene jelentős piacokat, még jelentős potenciális gyártókapacitást sem.

Mr. Hyde 2020.05.06. 13:16:12

@Zabalint:

Észak-Korea 1972 óta nem tesz közzé GDP adatokat, ugyanis a tervgazdaság kiterjesztése óta semmi értelme az árugazdálkodás mérőszámaival kifejezni a termelést. Az elemzők viszont az 1972-ben utoljára közzétett 1700 dollár/fő körüli GDP adattal kalkuláknak továbbra is amikor a KNDK gazdasági rendszerével kapcsolatban fogalmaznak meg sejtéseket.

Észak-Korea valós gazdasági teljesítménye a sokszorosa sokkal az ezek alapján becsültnek. Ha néhány év alatt lezavarnának egy kelet-európai privatizációt, piacosítást, adórendszer bevezetést és mindent pénzben kéne megvenni és elszámolni akkor a GDP azonnal legalább a 20szorosára nőne.

Egy olyan országban ahol a munkaerő termelékenysége és az ipar olyan kapacitásokkal rendelkezik, hogy ilyen városrészeket építenek fel kevesebb mint 12 hónap alatt, kiülső források bevonása nélkül, az nem afrikai szinten van.

archinect.imgix.net/uploads/nf/nfdgi6432lubh97h.jpg?auto=compress%2Cformat

exploredprk.com/wp-content/uploads/2017/05/multi_photo_2017-05-30_dn27196_image10.jpg

A Koreai-félsziget északi részén jelentős ritkaföldfém készlet található és tengerszint alatti olajlelőhelyek is találhatók a partoknál, amihez a szankciók fennállása ideje alatt Észak-Korea nem enged hozzáférést.
Ezért lenne fontos pl. Japánnak és Tajvannak a KNDK hirtelen és gyors összeomlása.