A vírushelyzetet az Egyesült Királyság miniszterelnöke Boris Johnson, és Skócia első minisztere Nicola Sturgeon teljesen eltérő módon közelítették meg. Ennek a jelentősége viszont nem csak magához a járvány kezeléséhez kapcsolódik, hiszen úgy tűnik, hogy emellett a jelenlegi helyzet akár a két ország kapcsolatának jövőjére is nagy hatással lehet.
A két ország szövetségével kapcsolatban évek óta ugyanazok a kérdések merülnek fel: 2014-ben a skótok egy népszavazás során többségében az Egyesült Királyságban maradás mellett szavaztak, ám mivel Skócia lakossága nagyrészt Európai Unió párti, feszültséget képezett London távolodása az Uniótól. Így mikor 2016-ban a Skót Nemzeti Párt nyert a skót parlamenti választásokon, Nicola Sturgeon megígérte: ha Skóciát az akarata ellenére kivezetik az EU-ból, újabb népszavazást tartanak, amelynek tárgya az Egyesült Királyságból való kilépés, és ezáltal Skócia EU-tagságának biztosítása lenne. Miután az Egyesült Királyság 2020. január 31-vel kilépett az EU-ból, Sturgeon továbbra is kitart e cél mellett. Furcsamód a vírushelyzet pedig lehetőséget teremthet annak, hogy ez a népszavazás megvalósulhasson.
Edinburgh március 23-án, a londoni kormánnyal megegyező napon vezette be a kijárási korlátozást, ám a vírus enyhülése közben szelektívebben szüntette meg a korlátozásokat. A kocsmák néhány nappal tovább tartottak zárva, kötelező a maszkok viselése az üzletekben, (ami Angliában nem mondható el) és Angliával ellentétben Spanyolországot, az Egyesült Királyság egyik legnépszerűbb üdülőhelyét is lehagyta azon országok listájáról, amelyekbe skótok utazhatnak anélkül, hogy visszatérve izolációba kelljen vonulniuk. Ezek mellett az utóbbi három hónapban a kormány mellett összeállt egy tudósokból álló szakértőcsoport, akik folyamatos kommunikációt folytatnak a kormánnyal vírusügyben. Ms. Sturgeon tehát tudatosan egy óvatosabb, körültekintő taktikát követett és követ, és többször nyilatkozott úgy, hogy meggyőződése, hogy Anglia túl nagy kockázatokat vállal a közösségi élet gyors újraindításával.
A kép forrása: https://www.newstatesman.com/politics/scotland/2017/09/interview-nicola-sturgeons-scottish-referendum-dilemma
Az óvatosság úgy tűnik meghozza az eredményét Skóciában, az országban sikerül alacsonyan tartani a fertőzöttek, és halálos áldozatok számát, Angliával szemben, ahol Boris Johnson szabados víruskezelése kevésbé reményteli adatokhoz vezetett – gondoljunk csak a járvány első szakaszára a nyájimmunitással való kísérletezésre. A határok azonban nyíltak a két ország között, rengeteg az átjárás, így ami Angliában történik az előbb utóbb Skóciára is hatással van. A napi számadatok erős kontrasztja újraélesztette a skótok régi sérelmeit, akik 2014-ben az Egyesült Királyságból elhagyása ellen szavaztak, de egyértelműen elutasították az EU-s kilépést. A nacionalista, függetlenségpárti érzelmek új lendületet kaptak az országban, egy friss közvéleménykutatás szerint jelenleg a skótok 55%-a függetlenségpárti. Egyes elemzők szerint, ezt a nacionalista skót kormány eredményes víruskezelése eredményezi, azonban a számadatok mellett érdekes lehet megfigyelni a vírust övező politikai kommunikációt is.
Nicola Sturgeon kormánya a kezdetektől függetlenség- és EU-párti, de május óta egyre tudatosabb az elkülönülés kommunikációjukban a brit kormánytól, erre a célra pedig kiválóan használják a járványhelyzet adta politikai lehetőségeket. Bár a skót víruskezelési adatok nem rosszak, európai szinten nem is kiemelkedőek, így a skót kormányfő kommunikációjában saját helyzetüket tudatosan az angolokéval veti össze, ezzel megerősítve a választókban az elégedettséget a hazai víruskezeléssel, és az ellenszenvet Angliával és az angol válságkezeléssel szemben. Ez a kommunikáció provokálta Boris Johnson-t is, aki eddig előszeretettel nevezte az angol-skót konfliktust eltúlzottnak, a mostani helyzetre pedig azt nyilatkozta, hogy „lenyűgöző”, és „valódi határok nem léteznek Anglia és Skócia között”. A friss közvéleménykutatások azt mutatják, hogy Strugeon támogatottsága nő, Boris Johnson viszont gyengül Angliában. Anglia és a brit kormányfő jelenlegi kiszolgáltatottsága pedig szakértők szerint arra ösztönözheti az Egyesült Királyság miniszterelnökét, hogy megfontolja a függetlenségi népszavazást, ami eddig szóba sem kerülhetett. De ha a népszavazás nem is történik meg, annyi legalábbis biztos, hogy innentől kezdve sokkal nehezebb lesz rá nemet mondani, és kérdéses, hogy hosszútávon mennyire lesznek képesek az egységpárti britek konszolidálni ezt a szituációt.
A bejegyzés szerzője a Paradigma Intézet gyakornoka, jelenleg politológus hallgató.
Források:
-https://www.nytimes.com/2020/07/10/world/europe/coroanvirus-scotland-england.html
