Az új társadalmi rend

Avagy hogyan segít a vírus leküzedésében kollektív cselekvésünk?

2020. április 24. - D. Hajnal Boglárka

A modern világban megtanultunk együtt élni más emberekkel, elkerülhetetlenül érintkezni velük a nap szinte minden órájában a metrón, a buszon, a boltban, a nagyvárosok utcáin. Emellett megtanultuk azt is, hogy ebben a világban hogyan zajlanak a mindennapok, és, hogy mi hogyan illünk bele ebbe a bonyolult és komplex rendszerbe. Az elmúlt hetekben azonban minden, amit megismertünk erről a rendszerről háttérbe szorul, és átveszi a helyét egy olyan tudatosan megtervezett, racionális és bizalomalapú társadalmi rend, amelyben úgy kell élnünk, mozognunk, dolgoznunk, illetve tanulnunk, hogy azzal a legkevesebbet ártsunk más embereknek, és a lehető legminimálisabban kapcsolódjunk össze azzal a rengeteg emberrel, akivel együtt, egy társadalomban és világban élünk. 

coronavirus-mask.jpgForrás: moneycontrol.com

Most az egész világunk lelassult, megállt, és az eddig megszokott társadalmi rend hirtelen és váratlanul borult fel. Egyik pillanatról a másikra, szinte észrevétlenül csúsztunk bele a jelenlegi helyzetben, és ez az egész világon mindenhol érezteti a hatását. A megszokott hétköznapjaink beszorultak a négy fal közé, ez pedig minden egyes korosztályt érint kisiskolásoktól kezdve az idősekig.  Az emberek jelentős hányada nehezen küzd meg a most kialakult helyzettel, vágyik vissza az iskolába, a munkahelyére, és úgy általában olyan helyekre, ahol együtt lehet más emberekkel. Most kezdjük el igazán értékelni azokat a dolgokat, amelyek pár héttel ezelőtt még természetesek voltak. Februárban még el sem tudtuk azt képzelni, hogy napok leforgása alatt ilyen gyökeresen megváltozhatnak a mindennapjaink.

Egy dolog biztosan látszik már most: a megszokott valóságunkba való visszatérés minden bizonnyal egy rendkívül hosszú folyamat lesz, amely a legjobb esetben is hónapokat igényel majd, és az ehhez társuló rengeteg türelmet. Mégis hogyan fogunk azonban kikászálódni ebből a helyzetből, és van-e visszatérés abba a vágyott, régi valóságba?

A Georgia Állami Egyetem kutatócsoportjának vezető epidemiológusa szerint a társadalmi érintkezéseket 65%-kal kell csökkentenünk  a vírus előtti életvitelünkhöz képest . Ha így cselekszünk egy huzamosabb időszakon keresztül, elérhetjük azt a pontot, amikor minden fertőzött kevesebb, mint egy embert fertőz meg. Ezt nevezik tudományos körökben 1 alatti R-nek, vagyis 1 alatti reprodukciónak, újratermelésnek. Úgy hiszik, hogy csak ezen a ponton kezd majd el csökkeni a fertőzések száma, és kerülhet teljesen az ellenőrzésünk alá a járvány.

Ahhoz pedig, hogy ezt a pontot elérjük, mindenképpen át kell alakítanunk a társadalmi érintkezéseinket. Egy olyan új társadalmi szerződésre van szükség, amelyben az egyes emberek nem csupán önmagukért, a barátaikért, és a családjukért vállalnak felelősséget, hanem a szélesebb társadalom tagjaiért is, hiszen a kollektív cselekvésünk az első számú faktor ebben a harcban. Egy olyan harcban, melyben a saját egészségünket a társadalom ismeretlenjeinek a kezébe helyezzük át, bízva abban, hogy ők is úgy cselekszenek, ahogyan azt mi tesszük.

A társadalmi érintkezéseinket tehát le kell csökkentenünk 2/3-dal, aki teheti, annak még egy ideig otthonról kell dolgoznia, aki pedig kifejezetten veszélyeztetett, annak még ennél is jobban kell vigyáznia. Amikor az utcára megyünk, tömegközlekedési eszközt használunk, vagy bevásárolni megyünk, azt felkészülve kell megtennünk, másoktól minél inkább elkülönülve, arcmaszkban, kesztyűben, hogy a lehető legminimálisabbra csökkentsük le a fertőzés átadásának esélyét. Az embereket most nem lehet besűríteni buszokba, metrókba, repülőkbe úgy, ahogy azt ezelőtt tettük. Több járatra lesz szükség innentől kezdve, amelyeken kevesebb ember utazik, ha valóban el akarjuk érni azt a bizonyos 1 alatti R állapotot.

A világunk újraindítása is csak fokozatosan lehetséges majd. A munkahelyeknek át kell gondolniuk, hogy mennyi munkavállalót szeretnének egy légtérbe sűríteni, az üzleti tevékenységeket újra kell tervezni, hogy valóban szükség van-e ennyi találkozóra, ennyi emberrel, és szükség van-e arra a temérdek üzleti útra, amelyre a vírus előtt igényünk volt. Ha sikerrel tartjuk majd azon a vágyott ponton az új fertőzések számát, szép lassan visszanyithatjuk a világot a mostani mindennapjainkból a megszokottakhoz. Ekkor majd szép lassan és óvatosan az éttermek újra működni kezdenek, elmehetünk már kisebb csoportokban meginni 1-1 sört, illetve idővel visszatérhetünk a színházak, mozik, szórakozóhelyek és koncertek világába is.

Mindannyian azt reméljük tehát ebben a helyzetben, hogy őszre már elérhető ez a fertőzési arány, és az életünk kezdhet visszatérni a régi normákhoz. Azt azonban semmiképpen ne várjuk, hogy ősztől, ha sikerül is az új fertőzéseket ilyen alacsonyan tartunk, minden azonnal olyan lehet, mint a járvány előtt. Mielőtt a diákok visszatérhetnétek az iskolákba, és kiscsoportokba megkezdhetnék a tanulást, mielőtt az időseknek elmúlhatna a félelmük, és mi mind kimehetnénk újra oda, ahová és akkor, amikor csak szeretnénk, új fajta tesztelési stratégiára van szükség. 

Nem arról van most szó, hogy napi százezer számra kell tesztelni, itt napi milliós nagyságrendekről van szó. Ez elérhető állapot, azonban az egész egészségügyi infrastruktúrát át kell alakítani, és jól működővé kell tenni, hogy felismerje, nyomon kövesse, és izolálja a fertőzött embereket, továbbá megakadályozza őket abban, hogy a vírust tovább terjesszék. Ez egy olyan hatalmas vállalkozásnak ígérkezik, amelyben mindenképpen szükség van új emberek felvételére és kiképzésére, ahhoz, hogy ez az előttünk álló hosszú út végül sikeresen záruljon.

Ahhoz azonban, hogy minden kényszerintézkedés, minden szükséges védőfelszerelés és minden társadalmi érintkezésbeli korlátozás véglegesen eltűnjön, meg kell találnunk és alkalmazni is tudnunk kell a hatékony és biztonságos védőoltást. A jövőnket és a sorsunkat addig pedig a társadalmi viselkedünk irányítja. El lehet azon merengeni, hogy ha felszabadul a világ a jelenlegi helyzet alól, az új társadalmi szerződés megmarad-e, vagy pedig visszaáll minden a régi, és megszokott normába, amelyben az emberek kevésbé figyeltek egymásra, és kevésbé bízták saját egészségüket ismeretlen emberek megfelelő cselekedeteire.

Forrás: https://www.nytimes.com/2020/04/20/opinion/coronavirus-social-contract.html?action=click&module=Opinion&pgtype=Homepage&fbclid=IwAR11F2tWlRWwBcWhxwvP3oMa7SVdQYKCD464mjF1zvKH4uIx1KMjlWwugik

A bejegyzés szerzője a Paradigma Intézet gyakornoka, politológus végzettségű, jelenleg közgazdálkodás és közpolitika mesterszakon tanul.

„Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól…” Zsoltárok 23:4

Százhatvanezer ember halálát követelte mára a világot felforgató vírus, mely hetek óta egyre több területen határozza meg mindennapjainkat: napról napra szigorúbb korlátozások, növekvő munkanélküliség, gazdasági visszaesés. A vallási élet sem kivétel ez alól az üresen kongó templomokkal és online közvetített igehirdetésekkel. 

A globális járványhelyzetben rengeteg konfliktussal jár a vallásos tevékenységek kivétel alá helyezése, vagy éppen annak hiánya. Az Egyesült Államokban pedig kifejezetten kiélezett ez a helyzet, tekintve, hogy jelenleg náluk van a legtöbb fertőzött és alapjáraton is egy vallásos, keresztény társadalomról beszélünk.

virus_templom.jpg

Kép forrása: http://www.asianews.it/news-en/Arabian-Peninsula,-masses-and-celebrations-suspended-to-combat-the-spread-of-the-coronavirus-49531.html

Az elmúlt időszakban nagy port kavart a hír, miszerint Dan Ostring lelkipásztor, megnyitotta a templomját azoknak a híveknek, akik egy közeli gyülekezetbe jártak eddig, ám azt be kellett zárni, mivel ott többen is elkapták a koronavírust. Mindezt annak ellenére, hogy több államban is betiltották az ilyen társadalmi eseményeket a fertőzésveszélyre hivatkozva. A kormány korlátozásait az alkotmány szabad vallásgyakorlásról szóló részére hivatkozva szegik meg többen is országszerte. A nyomás hatására több tagállam is kivételt tett a templomaival, és lehetővé tette a gyülekezések megtartását (főleg húsvét alkalmából), mivel álláspontjuk szerint az államnak nincs joga a vallási intézményeket korlátozni a működésükben.

Floridában az egyik legsúlyosabb a járványhelyzet az Államokon belül. Az elmúlt időszakban eddig soha nem látott szigorításokat kellett az állam kormányzójának bevezetnie a terjedés lelassításának érdekében. Ennek ellenére a közvélekedés nyomása miatt kivételt kellett tennie a templomokkal és aligha hat meglepetésként, hogy a vallásos vezetők között éles ellentét húzódik a helyzet megítélését illetően. Egyre gyakrabbak azonban az olyan egyházi kezdeményezések, ahol a híveket a távolságtartásra buzdítják: az élő prédikáció-streaming mellett már kamionról tartott, „autósmozi” szertartásra is sok került. Például Darrel Steinberg, Sacramento polgármestere arra hívta fel a lakosság figyelmét, hogy akár a rendőrség közbeavatkozásával is, de be fogja tartatni a korlátozó intézkedéseket. Mind ezt úgy, hogy a felesége az egyik legnagyobb zsinagógának a kántora, amely most már online közvetíti az alkalmait.

Jelenleg nyugtalanságot érzékelhetünk a témát illetően, mivel folyamatosan növekednek a vallásos összejövetelekhez köthető megbetegedések. Louisevilleben több, mint hat személy tesztje lett pozitív, mindegyikük egy ott megtartott püspöki konferencián vett részt. Több egészségügyi szakértő is állítja, hogy az észak-karolinai megfertőződések jelentős része köthető egy keresztény vallási összejövetelhez, melyet a 100 főnél nagyobb rendezvények tiltása ellenére megtartottak.

Minnesotában  közben legalább 9 koronavírusos esetet vezettek vissza a szertartásokon való részvételre, Chicagóban pedig 43-at. Az esetek pedig egyre csak sokasodnak. Egyelőre a legsúlyosabb az a Sacramentóban található gyülekezet esete, melynek lélekszáma 3500 fő, és már több mint 71 fertőzöttet diagnosztizáltak az elmúlt hetekben. A legnagyobb port kavaró esetben egy lelkész a helyi 50 fős rendezvényeket engedélyező rendelettel szembemenve ezer fős gyülekezetnek tartott istentiszteletet, a szabad vallásgyakorlásra hivatkozva. Jelenleg rendőri eljárás folyik ellene.

Nem meglepő azonban az, hogy ellentmondásos az egyházak reakciója. Az Egyesült Államokban, ahol már naponta ezerre emelkedett a halálos áldozatok száma, az egyes államok hatáskörébe tartoznak a járványügyi intézkedések.

Az imádságra szolgáló helyek szintén potenciális gócpontok lehetnek. Több epidemológus szerint pedig egy másik igen magas kockázatforrás az az éneklés, mely a dicsőítés közben zajlik. A vírus cseppfertőzéssel terjed, mely már magát a beszédet is veszélyessé teheti, az éneklést pedig különösen. Bizonyos vélemények szerint a vírus iránti nemtörődömséghez még pluszban hozzájárultak Donald Trump relativizáló kijelentései is. Mivel a templomba járok jelentős része republikánus identitással bír, így valószínűleg ez is hozzátett a veszélyhelyzet ilyen irányú megítéléseihez.

A kialakult helyzet igazi próbatétele a húsvét volt, mivel a kereszténység egyik meghatározó eseménye, ahol nagyon fontos a közös istentisztelet. Elvégre „ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” Máté 20. 

Fontos lenne konszenzuális megoldást találni arra vonatkozóan, hogy a szigorú intézkedéseket betartva lehessen megtartani az alkalmakat, amelyre kiváló lehetőség az online közvetítés. Ugyancsak sürgető lenne megtalálni az egyensúlyt a szabad vallásgyakorlás és a krízishelyzet intézkedései között - nem csupán az USA-ban, de a világon mindenhol, ameddig véget nem ér a járványhelyzet.

Források: https://www.washingtonpost.com/national/coronavirus-church-services-outbreak/2020/04/05/7f5b63cc-7773-11ea-90ad-819caa48d39f_story.html 

https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2020-04/papa-urbi-orbi-uzenet-feltamadas-szeretet-vilag-gondoskodas.html?fbclid=IwAR13xhlPpzR_moTZmK2TSSpcHLVmxKAcT7KtoYTs31dfE9KscC9C3VOrdD

Buka Dávid & Mundrucz Szilvia

A szerzők a Paradigma Intézet gyakornokai.

Brazília elnöke lett a koronavírus tagadók arca

Fantazmagória, hisztéria, egy kis nátha – néhány kifejezés, amivel Brazília elnöke, a szélsőjobboldali ex-katona, Jair Bolsonaro illette a koronavírus járványt. Több ország akart alternatív irányba indulni, és nyájimmunitással próbálkozni, mint például az Egyesült Királyság vagy Hollandia, ám a rideg (vélt vagy valós) realitások karantén intézkedések felé fordították őket. Mára Brazília egyike azon kevés országnak, ahol állami szinten nem vezettek be korlátozásokat a járvány megfékezése érdekében.

Népszava | Bíróság tiltotta meg Bolsonaro karanténnal ellentétes ...
Fotó: Sergio Lima / AFP

Az elnök tudományos magyarázata még várat magára. Bolsonaro kétféle véleményt szokott hangoztatni, az egyik (reálisabb) szerint a védekezés járulékos vesztesége a gazdaság összeomlása és az éhezés pusztítóbb hatással lenne, mint a vírus maga. Máskor viszont a vírus fenyegetését bagatelizálja el. Sokszor hívta már „vacak náthának” a koronavírust, a brazilok immunrendszer pedig szerinte olyan ellenálló, hogy ha egy brazilt szennyvízbe dobsz akkor sem fog elkapni semmilyen fertőzést. 

Mikor felmerült a lehetősége annak, hogy ő maga is megbetegedett, mivel egy beosztottja tesztje pozitív lett, azt nyilatkozta a 64 éves politikus, hogy sportolói múltja miatt neki amúgy sem esne baja, nem érezne semmit. Ugyanezen beszédében nevezte a koronavírust a média trükkjének is. Újságírók szerint lehetséges, hogy tényleg elkapta az elnök a betegséget, ugyanis a kórházban, ahol tesztelték két pozitív esetről nem adnak ki információkat „titoktartási kötelezettség” miatt. Bolsonaro először önkéntes karanténba vonult, azonban március 15-én ezt megszegte, hogy híveivel találkozzon, akik a kongresszus és a legfelsőbb bíróság ellen tüntettek. A tüntetés apropója éppen az volt, hogy a legfelsőbb bíróság betiltotta az elnök karantén ellenes videó-és plakátkampányát. A tömeg több tagjával kezet fogott, ölelkezett és telefonjukkal képet készített.

Személyesen és a televízióban is arra buzdítja az embereket, hogy menjenek dolgozni, ugyanis ahogy a szlogenje tartja „Brazília nem állhat meg”. Habár az idősek veszélyeztetettségét nem tagadja, és arra szólította fel őket, hogy maradjanak otthon, azt azonban nem vette figyelembe, hogy a brazil nyugdíjasok jelentős része a tágabb családjával lakik. Sok szakértő pedig arra figyelmeztet, hogy ha a tovább romlik a helyzet (jelenleg több mint 18 ezer fertőzött van), azt nem fogja elbírni az eleve túlzsúfolt és alulfinanszírozott egészségügyi rendszer. Azt maga Bolsonaro is elismerte, hogy lesznek akik meghalnak (majd hozzátette, hogy ilyen az élet), azonban tagadja az eddigi számok realitását, például São Paulo kormányzóját meggyanúsította az adatok meghamisításával.

A kormányzó megtámadása nem váratlan az elnöktől, ugyanis Joao Doria são pauloi kormányzó kormánypárti politikus volt egészen a járvány beköszöntéig, azonban állítása szerint sokkolta az elnök hozzáállása, melyet felelőtlennek és veszélyesnek tart. Az ország kormányzói közül egyébként a legtöbben így gondolkoznak. 27 brazil tartomány közül 26 vezetője írt alá egy nyilatkozatot, amit az elnöknek címeztek. Ebben azt írják, hogy nyílt lázadnak az államfő ellen, és saját hatáskörben kijárási korlátozásokat fognak bevezetni. Ez azóta meg is történt, így már több tízmillió brazil életét befolyásolják az intézkedések, melyeknek egyik nagy támogatója Bolsonaro egészségügyi minisztere, aki rendszeresen szembe megy az elnök véleményével, de például az elnök kabinetfőnöke is szigorúbb intézkedésekért kiállt.

A karantént azért is sürgették a nagyvárosok polgármesterei és a leglakottabb tartományok kormányzói, mert a járvány miatt nem várt módon keltenek feltűnést a drogkartellek és a bűnözői csoportok: Rio de Janeiro (és az ország) egyik legnagyobb favelájában, a 40.000 lakossal rendelkező Isten Városa nevű negyedben a drogkartellek kijárási tilalmat vezettek be este nyolc után, ezzel fékezvén a vírus terjedését. 

Az intézkedésnek nagyrészt sikere volt, ahogy egy helyi lakos nyilatkozott a Guardiannek: „a kereskedők azért csinálják ezt, mert a hatóságok nem foglalkoznak velünk”. Nem ez az egyetlen negyed, ahol ilyen intézkedéseket vezettek be a drogkartellek. Van ahol csak kettesével lehet utcára menni és olyan is ahol a vendéglátó helyeket rövidebb nyitva tartásra kötelezik. A Santa Marta favela bejáratánál pedig a szökőkút mellett szappant osztanak, arra kérve a belépőket, hogy mossanak kezet.

A lakosok készséggel betartják ezeket az intézkedéseket. Ez összefüggésben lehet azzal a ténnyel, hogy a vírus ideje alatt Bolsonaro támogatottsága folyamatosan csökken Fontos megjegyezni, hogy így is majdnem a lakosság egyharmada még mindig pozitívan tekint az elnökre, ez a tábor, szakértők szerint csak abban az esetben törhet meg, ha Olaszországhoz hasonló méretű katasztrófa alakul ki. Az egyet nem értők ugyanakkor eddig is karantén tüntetést szerveztek, Rioban például az elnök tévébeszédei alatt az ablakban állva serpenyők és lábasok verésével tiltakoztak.

Bolsonaro leginkább felelőtlen és sokszor hazug megszólalásai mindenképp elítélendők, azonban az alapját adó félelmek nem mondvacsináltak. Brazília 2014-ben  esett át egy gazdasági válságon, amin még bőven nem jutott túl, a munkanélküliség pedig 10% felett van, így mindent meg kell tenni a gazdasági károk minimalizálása érdekében. Brazil politológusok szerint nemcsak ez, hanem egy megfontolt választási taktika is felsejlik az elnök beszédeiben: most rakja le az alapokat, hogy később, mikora recesszióban kerül az ország, a médiát, az ellenzéket és az epidemiológiai katasztrófát megelőző kormányzókat hibáztathassa, ezzel megágyazva a 2022-es újraválasztásának.

A szerző a Paradigma Intézet gyakornoka, Nemzetközi Gazdaságtan hallgató.

Forrás: https://www.nytimes.com/2020/04/01/world/americas/brazil-bolsonaro-coronavirus.html
https://www.aljazeera.com/indepth/features/deny-defy-bolsonaro-approach-coronavirus-brazil-200330181645501.html
https://www.cnbc.com/2020/04/03/coronavirus-brazils-bolsonaro-faces-calls-for-his-impeachment.html
https://www.theguardian.com/world/2020/mar/30/tp-captain-corona
https://www.theguardian.com/world/2020/mar/25/bolsonaro-brazil-wouldnt-feel-anything-covid-19-attack-state-lockdowns
https://www.theguardian.com/world/2020/mar/27/jair-bolsonaro-coronavirus-brazil-governors-appalled
https://www.france24.com/en/20200328-brazil-s-bolsonaro-questions-coronavirus-statistics-says-sorry-some-will-die
https://www.france24.com/en/20200401-brazil-s-bolsonaro-increasingly-isolated-over-his-dismissal-of-coronavirus-as-a-little-flu
https://www.theatlantic.com/politics/archive/2020/03/bolsonaro-coronavirus-denial-brazil-trump/608926/
https://nepszava.hu/3072618_birosag-tiltotta-meg-bolsonaro-karantennal-ellentetes-kampanyat

A Népszövetség szelleme és a WHO

Avagy Trump büntetése amiért az Egészségügyi Világszervezet nem vette elég komolyan a demokrata fake newst

A kínai hatóságok előzetes vizsgálatai nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy az új típusú koronavírus emberről emberre terjedne - írta a WHO január 14-én Twitter oldalán. Minden bizonnyal kínai orvosok már decemberben tudtak arról, hogy a koronavírus emberről emberre is terjed. Kína hozzáállása a szólásszabadsághoz és a nem kontrollált információterjedéshez jól ismert, ahogyan az is, hogy Peking rég ambicionálja a Washington dominálta világrend újratárgyalását.

 

Fotó: Alex Wong / Getty Images Hungary

 

Így nem is lepődünk meg azon, hogy miért sikerült oly sokáig elaltatni a világ figyelmét a lehetséges pandémiáról. A probléma viszont az, hogy a koronavírus komolyságával kapcsolatos ködösítés nem Kína belügye, amit szomorú tekintettel, de passzívan szemlélhetünk, mint ahogy a nyugati világ teszi azt a különféle vallási és etnikai kisebbségeket ért rendszerszerű atrocitások esetében.

Az Egészségügyi Világszervezet viszont nem egy autoriter szerveződés, hanem az ENSZ nemzeti közegészségügyet koordináló hatósága. A WHO késlekedése kétségkívül hozzájárult ahhoz, hogy a koronavírussal folytatott küzdelmet  csak komoly lemaradással tudta megkezdeni a világ. Az ok, amiért a szervezet késlekedett kihirdetni az egészségügyi vészhelyzetet (január 30.) majd a pandémiát (március 11.) a lényegen nem változtat.

Egyre inkább körvonalazódik, hogy a kínai vezetés lobbija döntő tényezőként volt hatással az eseményekre, hiszen a kínai gazdaságra drasztikusan hatottak volna a határok lezárásával bekövetkező kereskedelmi, szállítmányozási fennakadások. Arról nem is beszélve, hogy amennyiben sikerült volna lassítani a vírus kijutását Kínából, a világpiac többi szereplője lépéselőnyben lett volna a “lezárt” Kína előtt. Mindenesetre a szakmai mulasztás, hiba is fennáll, bármi vezetett is a WHO reakciójához, ez egy jó lehetőség arra, hogy újra szembenézzünk azzal a problémával, amit a nemzetközi szervezetek bürokratikus, lassú, gyakran korrumpálható működése okoz időről időre.

A nemzetközi szervezetek atyjának a Népszövetség inkompetenciájának szelleme gyakran felüti a fejét a különböző országok közötti hatóságoknál, az utóbbi években talán a legtöbb kritikát az Európai Unió kapta.

 A WHO, ahogy az ebola járvány alatt is, most is egy legitimitási válságba került. Országok közötti koordinációra járványok idején óriási szükség van, kérdés, hogy ha ezt egy korrupt, lobbitevékenységeknek halmozottan kitett szervezet teszi, az mennyire hatékony. A hibáit már nehezen tudja javítani, de a működési mechanizmusain a jövőben javíthat az Egészségügyi Világszervezet, kérdés, hogy Trump költségvetési megvonása motiválóan hat, avagy még jobban kiszolgáltatja Kína pénzének a szervezetet. 

Az biztos, hogy azzal, hogy egy pár jobb képességű diplomatát küldünk nem oldjuk meg a szervezeti problémákat. Trump kemény, harcos fellépése - köszönhetően annak, hogy a világ legerősebb gazdasága áll mögötte - akár még jól is elsülhet. Mindazonáltal kérdéses, hogy ebben a témában hány kredite maradt egy olyan vezetőnek aki nem is olyan rég még demokrata hoaxnak nevezte a koronavírust, azóta pedig az általa vezetett ország “lazán” előzte meg az összes többi országot mind a fertőzöttek, mind a halálozások számában.

Forrás:

https://www.theguardian.com/world/2020/apr/15/against-humanity-trump-condemned-for-who-funding-freeze?fbclid=IwAR0DsuUurUx9v9H4T96gWfhkkRespH4EXwoVDkpCh0MNAT5-7T0MY2sgaPI

 

A bejegyzés szerzője a Paradigma Intézet gyakornoka, közgazdaságtan hallgató.

Hogyan is (nem) fog megváltozni a világ körülöttünk a koronavírus járványnak köszönhetően?

Avagy, na de mostmár tényleg komolyan biztosan ezer százalék, hogy vízválasztóhoz érkezett az emberiség. Ugye?

Kattintás, kattintás, kattintás. Ahogyan lassan a járvány evolúciója is kirajzolódik a tudósok számára, úgy megy végbe a járvány ’média evolúciója’ a közösségi médiát használók szeme előtt is. Először még csak lassan emelkednek a kattintásszámok a koronavírus Kínában való terjedésének hírére, a címoldalak halványabb zugaiban megjelennek az ezzel foglalkozó cikkek. Majd a vírus felüti a fejét Európában, érkeznek a fenyegető olaszországi történések, szépen fokozatosan, de kellő agresszivitással kiszorítják a hírportálokon a “Még két MSZP-s önkormányzati képviselőt beszélt le Gyurcsány Ferenc a DK-ba való átigazolásról” témájú írásokat. 

Kis ugrás, két iráni fertőzöttet találnak Magyarországon (arra semelyik hírportál sem ugrik rá a pánik közepette, hogy ha már fertőzött irániból is találtak kettőt, vajon hány iráni van összesen a magyar határokon belül), a járvány kenterbe veri az ellenzéki összefogást kattintásszámban. A fertőzöttek száma napról napra több az országban, a média teljes készültségben számolja a lélegeztetőgépeket (valamilyen különös oknál fogva az ellenzéki és a kormánypárti oldalaknak akárhányszor is számolják újra, más számok jönnek ki), a kattintásszámláló már nagyon fáradt. A kormány meghozza a szükséges intézkedéseket, az április eleji mindennapok egy pár fokkal könnyedebb változatát kezdjük megélni, Olaszországban katonai járművekkel szállítják a halottakat a sokkolóan túlterhelt halottasházak egyikéből a másikba, Magyarországon is elhunytak regisztrálására kerül sor: az itthoni média soha nem látott mértékben hozza a számokat, képeket, a virtualizált traumát az emberek számára, a kattintásszámláló stroke-ot kapott, lélegeztetőgép és gyógyszer híján a szervert újraindítják. 

A médiamegjelenési evolúció itt szakaszt vált és elkezdenek megjelenni a vírus szörnyűségeit bemutató tartalmak mellett a pártpolitikai olvasatok is, illetve a “meddig lesz még a bevásárlás a napunk legjobb programja” kérdésre választ adó  vég nélküli fejtegetések. Fokozatosan, de elvesztik megjelenési lehetőségeiket a “BREAKING: Egy 12 éves gyerek is elkapta a koronavírust a XV. kerületben” című hírek (bár információtartalmuk eddig sem volt a puszta tényen kívül, hiszen azt soha senki nem állította, hogy a fiatalok nem kaphatják el a vírust), és felváltja helyüket a “Hogyan fog megváltozni a világunk” kezdetű publicisztikák, cikkek, esszék.