Brazília elnöke lett a koronavírus tagadók arca

2020. április 18. - Ozoróczy Ákos

Fantazmagória, hisztéria, egy kis nátha – néhány kifejezés, amivel Brazília elnöke, a szélsőjobboldali ex-katona, Jair Bolsonaro illette a koronavírus járványt. Több ország akart alternatív irányba indulni, és nyájimmunitással próbálkozni, mint például az Egyesült Királyság vagy Hollandia, ám a rideg (vélt vagy valós) realitások karantén intézkedések felé fordították őket. Mára Brazília egyike azon kevés országnak, ahol állami szinten nem vezettek be korlátozásokat a járvány megfékezése érdekében.

Népszava | Bíróság tiltotta meg Bolsonaro karanténnal ellentétes ...
Fotó: Sergio Lima / AFP

Az elnök tudományos magyarázata még várat magára. Bolsonaro kétféle véleményt szokott hangoztatni, az egyik (reálisabb) szerint a védekezés járulékos vesztesége a gazdaság összeomlása és az éhezés pusztítóbb hatással lenne, mint a vírus maga. Máskor viszont a vírus fenyegetését bagatelizálja el. Sokszor hívta már „vacak náthának” a koronavírust, a brazilok immunrendszer pedig szerinte olyan ellenálló, hogy ha egy brazilt szennyvízbe dobsz akkor sem fog elkapni semmilyen fertőzést. 

Mikor felmerült a lehetősége annak, hogy ő maga is megbetegedett, mivel egy beosztottja tesztje pozitív lett, azt nyilatkozta a 64 éves politikus, hogy sportolói múltja miatt neki amúgy sem esne baja, nem érezne semmit. Ugyanezen beszédében nevezte a koronavírust a média trükkjének is. Újságírók szerint lehetséges, hogy tényleg elkapta az elnök a betegséget, ugyanis a kórházban, ahol tesztelték két pozitív esetről nem adnak ki információkat „titoktartási kötelezettség” miatt. Bolsonaro először önkéntes karanténba vonult, azonban március 15-én ezt megszegte, hogy híveivel találkozzon, akik a kongresszus és a legfelsőbb bíróság ellen tüntettek. A tüntetés apropója éppen az volt, hogy a legfelsőbb bíróság betiltotta az elnök karantén ellenes videó-és plakátkampányát. A tömeg több tagjával kezet fogott, ölelkezett és telefonjukkal képet készített.

Személyesen és a televízióban is arra buzdítja az embereket, hogy menjenek dolgozni, ugyanis ahogy a szlogenje tartja „Brazília nem állhat meg”. Habár az idősek veszélyeztetettségét nem tagadja, és arra szólította fel őket, hogy maradjanak otthon, azt azonban nem vette figyelembe, hogy a brazil nyugdíjasok jelentős része a tágabb családjával lakik. Sok szakértő pedig arra figyelmeztet, hogy ha a tovább romlik a helyzet (jelenleg több mint 18 ezer fertőzött van), azt nem fogja elbírni az eleve túlzsúfolt és alulfinanszírozott egészségügyi rendszer. Azt maga Bolsonaro is elismerte, hogy lesznek akik meghalnak (majd hozzátette, hogy ilyen az élet), azonban tagadja az eddigi számok realitását, például São Paulo kormányzóját meggyanúsította az adatok meghamisításával.

A kormányzó megtámadása nem váratlan az elnöktől, ugyanis Joao Doria são pauloi kormányzó kormánypárti politikus volt egészen a járvány beköszöntéig, azonban állítása szerint sokkolta az elnök hozzáállása, melyet felelőtlennek és veszélyesnek tart. Az ország kormányzói közül egyébként a legtöbben így gondolkoznak. 27 brazil tartomány közül 26 vezetője írt alá egy nyilatkozatot, amit az elnöknek címeztek. Ebben azt írják, hogy nyílt lázadnak az államfő ellen, és saját hatáskörben kijárási korlátozásokat fognak bevezetni. Ez azóta meg is történt, így már több tízmillió brazil életét befolyásolják az intézkedések, melyeknek egyik nagy támogatója Bolsonaro egészségügyi minisztere, aki rendszeresen szembe megy az elnök véleményével, de például az elnök kabinetfőnöke is szigorúbb intézkedésekért kiállt.

A karantént azért is sürgették a nagyvárosok polgármesterei és a leglakottabb tartományok kormányzói, mert a járvány miatt nem várt módon keltenek feltűnést a drogkartellek és a bűnözői csoportok: Rio de Janeiro (és az ország) egyik legnagyobb favelájában, a 40.000 lakossal rendelkező Isten Városa nevű negyedben a drogkartellek kijárási tilalmat vezettek be este nyolc után, ezzel fékezvén a vírus terjedését. 

Az intézkedésnek nagyrészt sikere volt, ahogy egy helyi lakos nyilatkozott a Guardiannek: „a kereskedők azért csinálják ezt, mert a hatóságok nem foglalkoznak velünk”. Nem ez az egyetlen negyed, ahol ilyen intézkedéseket vezettek be a drogkartellek. Van ahol csak kettesével lehet utcára menni és olyan is ahol a vendéglátó helyeket rövidebb nyitva tartásra kötelezik. A Santa Marta favela bejáratánál pedig a szökőkút mellett szappant osztanak, arra kérve a belépőket, hogy mossanak kezet.

A lakosok készséggel betartják ezeket az intézkedéseket. Ez összefüggésben lehet azzal a ténnyel, hogy a vírus ideje alatt Bolsonaro támogatottsága folyamatosan csökken Fontos megjegyezni, hogy így is majdnem a lakosság egyharmada még mindig pozitívan tekint az elnökre, ez a tábor, szakértők szerint csak abban az esetben törhet meg, ha Olaszországhoz hasonló méretű katasztrófa alakul ki. Az egyet nem értők ugyanakkor eddig is karantén tüntetést szerveztek, Rioban például az elnök tévébeszédei alatt az ablakban állva serpenyők és lábasok verésével tiltakoztak.

Bolsonaro leginkább felelőtlen és sokszor hazug megszólalásai mindenképp elítélendők, azonban az alapját adó félelmek nem mondvacsináltak. Brazília 2014-ben  esett át egy gazdasági válságon, amin még bőven nem jutott túl, a munkanélküliség pedig 10% felett van, így mindent meg kell tenni a gazdasági károk minimalizálása érdekében. Brazil politológusok szerint nemcsak ez, hanem egy megfontolt választási taktika is felsejlik az elnök beszédeiben: most rakja le az alapokat, hogy később, mikora recesszióban kerül az ország, a médiát, az ellenzéket és az epidemiológiai katasztrófát megelőző kormányzókat hibáztathassa, ezzel megágyazva a 2022-es újraválasztásának.

A szerző a Paradigma Intézet gyakornoka, Nemzetközi Gazdaságtan hallgató.

Forrás: https://www.nytimes.com/2020/04/01/world/americas/brazil-bolsonaro-coronavirus.html
https://www.aljazeera.com/indepth/features/deny-defy-bolsonaro-approach-coronavirus-brazil-200330181645501.html
https://www.cnbc.com/2020/04/03/coronavirus-brazils-bolsonaro-faces-calls-for-his-impeachment.html
https://www.theguardian.com/world/2020/mar/30/tp-captain-corona
https://www.theguardian.com/world/2020/mar/25/bolsonaro-brazil-wouldnt-feel-anything-covid-19-attack-state-lockdowns
https://www.theguardian.com/world/2020/mar/27/jair-bolsonaro-coronavirus-brazil-governors-appalled
https://www.france24.com/en/20200328-brazil-s-bolsonaro-questions-coronavirus-statistics-says-sorry-some-will-die
https://www.france24.com/en/20200401-brazil-s-bolsonaro-increasingly-isolated-over-his-dismissal-of-coronavirus-as-a-little-flu
https://www.theatlantic.com/politics/archive/2020/03/bolsonaro-coronavirus-denial-brazil-trump/608926/
https://nepszava.hu/3072618_birosag-tiltotta-meg-bolsonaro-karantennal-ellentetes-kampanyat

A Népszövetség szelleme és a WHO

Avagy Trump büntetése amiért az Egészségügyi Világszervezet nem vette elég komolyan a demokrata fake newst

A kínai hatóságok előzetes vizsgálatai nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy az új típusú koronavírus emberről emberre terjedne - írta a WHO január 14-én Twitter oldalán. Minden bizonnyal kínai orvosok már decemberben tudtak arról, hogy a koronavírus emberről emberre is terjed. Kína hozzáállása a szólásszabadsághoz és a nem kontrollált információterjedéshez jól ismert, ahogyan az is, hogy Peking rég ambicionálja a Washington dominálta világrend újratárgyalását.

 

Fotó: Alex Wong / Getty Images Hungary

 

Így nem is lepődünk meg azon, hogy miért sikerült oly sokáig elaltatni a világ figyelmét a lehetséges pandémiáról. A probléma viszont az, hogy a koronavírus komolyságával kapcsolatos ködösítés nem Kína belügye, amit szomorú tekintettel, de passzívan szemlélhetünk, mint ahogy a nyugati világ teszi azt a különféle vallási és etnikai kisebbségeket ért rendszerszerű atrocitások esetében.

Az Egészségügyi Világszervezet viszont nem egy autoriter szerveződés, hanem az ENSZ nemzeti közegészségügyet koordináló hatósága. A WHO késlekedése kétségkívül hozzájárult ahhoz, hogy a koronavírussal folytatott küzdelmet  csak komoly lemaradással tudta megkezdeni a világ. Az ok, amiért a szervezet késlekedett kihirdetni az egészségügyi vészhelyzetet (január 30.) majd a pandémiát (március 11.) a lényegen nem változtat.

Egyre inkább körvonalazódik, hogy a kínai vezetés lobbija döntő tényezőként volt hatással az eseményekre, hiszen a kínai gazdaságra drasztikusan hatottak volna a határok lezárásával bekövetkező kereskedelmi, szállítmányozási fennakadások. Arról nem is beszélve, hogy amennyiben sikerült volna lassítani a vírus kijutását Kínából, a világpiac többi szereplője lépéselőnyben lett volna a “lezárt” Kína előtt. Mindenesetre a szakmai mulasztás, hiba is fennáll, bármi vezetett is a WHO reakciójához, ez egy jó lehetőség arra, hogy újra szembenézzünk azzal a problémával, amit a nemzetközi szervezetek bürokratikus, lassú, gyakran korrumpálható működése okoz időről időre.

A nemzetközi szervezetek atyjának a Népszövetség inkompetenciájának szelleme gyakran felüti a fejét a különböző országok közötti hatóságoknál, az utóbbi években talán a legtöbb kritikát az Európai Unió kapta.

 A WHO, ahogy az ebola járvány alatt is, most is egy legitimitási válságba került. Országok közötti koordinációra járványok idején óriási szükség van, kérdés, hogy ha ezt egy korrupt, lobbitevékenységeknek halmozottan kitett szervezet teszi, az mennyire hatékony. A hibáit már nehezen tudja javítani, de a működési mechanizmusain a jövőben javíthat az Egészségügyi Világszervezet, kérdés, hogy Trump költségvetési megvonása motiválóan hat, avagy még jobban kiszolgáltatja Kína pénzének a szervezetet. 

Az biztos, hogy azzal, hogy egy pár jobb képességű diplomatát küldünk nem oldjuk meg a szervezeti problémákat. Trump kemény, harcos fellépése - köszönhetően annak, hogy a világ legerősebb gazdasága áll mögötte - akár még jól is elsülhet. Mindazonáltal kérdéses, hogy ebben a témában hány kredite maradt egy olyan vezetőnek aki nem is olyan rég még demokrata hoaxnak nevezte a koronavírust, azóta pedig az általa vezetett ország “lazán” előzte meg az összes többi országot mind a fertőzöttek, mind a halálozások számában.

Forrás:

https://www.theguardian.com/world/2020/apr/15/against-humanity-trump-condemned-for-who-funding-freeze?fbclid=IwAR0DsuUurUx9v9H4T96gWfhkkRespH4EXwoVDkpCh0MNAT5-7T0MY2sgaPI

 

A bejegyzés szerzője a Paradigma Intézet gyakornoka, közgazdaságtan hallgató.

Hogyan is (nem) fog megváltozni a világ körülöttünk a koronavírus járványnak köszönhetően?

Avagy, na de mostmár tényleg komolyan biztosan ezer százalék, hogy vízválasztóhoz érkezett az emberiség. Ugye?

Kattintás, kattintás, kattintás. Ahogyan lassan a járvány evolúciója is kirajzolódik a tudósok számára, úgy megy végbe a járvány ’média evolúciója’ a közösségi médiát használók szeme előtt is. Először még csak lassan emelkednek a kattintásszámok a koronavírus Kínában való terjedésének hírére, a címoldalak halványabb zugaiban megjelennek az ezzel foglalkozó cikkek. Majd a vírus felüti a fejét Európában, érkeznek a fenyegető olaszországi történések, szépen fokozatosan, de kellő agresszivitással kiszorítják a hírportálokon a “Még két MSZP-s önkormányzati képviselőt beszélt le Gyurcsány Ferenc a DK-ba való átigazolásról” témájú írásokat. 

Kis ugrás, két iráni fertőzöttet találnak Magyarországon (arra semelyik hírportál sem ugrik rá a pánik közepette, hogy ha már fertőzött irániból is találtak kettőt, vajon hány iráni van összesen a magyar határokon belül), a járvány kenterbe veri az ellenzéki összefogást kattintásszámban. A fertőzöttek száma napról napra több az országban, a média teljes készültségben számolja a lélegeztetőgépeket (valamilyen különös oknál fogva az ellenzéki és a kormánypárti oldalaknak akárhányszor is számolják újra, más számok jönnek ki), a kattintásszámláló már nagyon fáradt. A kormány meghozza a szükséges intézkedéseket, az április eleji mindennapok egy pár fokkal könnyedebb változatát kezdjük megélni, Olaszországban katonai járművekkel szállítják a halottakat a sokkolóan túlterhelt halottasházak egyikéből a másikba, Magyarországon is elhunytak regisztrálására kerül sor: az itthoni média soha nem látott mértékben hozza a számokat, képeket, a virtualizált traumát az emberek számára, a kattintásszámláló stroke-ot kapott, lélegeztetőgép és gyógyszer híján a szervert újraindítják. 

A médiamegjelenési evolúció itt szakaszt vált és elkezdenek megjelenni a vírus szörnyűségeit bemutató tartalmak mellett a pártpolitikai olvasatok is, illetve a “meddig lesz még a bevásárlás a napunk legjobb programja” kérdésre választ adó  vég nélküli fejtegetések. Fokozatosan, de elvesztik megjelenési lehetőségeiket a “BREAKING: Egy 12 éves gyerek is elkapta a koronavírust a XV. kerületben” című hírek (bár információtartalmuk eddig sem volt a puszta tényen kívül, hiszen azt soha senki nem állította, hogy a fiatalok nem kaphatják el a vírust), és felváltja helyüket a “Hogyan fog megváltozni a világunk” kezdetű publicisztikák, cikkek, esszék.