Kell-e javítani a demokrácián?

2018. augusztus 06. - Elek Dorián

Jason Brennan, a Georgetown Egyetem politikaifilozófia-tanára még 2016-ban került a figyelem középpontjába, amikor egész egyszerűen „túlértékeltnek” minősítette a demokráciát, mivel szerinte ebben a berendezkedésben a tájékozatlan választók tömege dönt. Kritikájával a rendszer morális alapjait kérdőjelezte meg, ezzel együtt pedig bevezette az episztokrácia fogalmát, ahol is a politikailag tájékozott állampolgárok szavazata nagyobb súllyal bírna, tehát az általa kidolgozott berendezkedés előnyben részesítené a politikailag tájékozott választókat. Ezzel pedig a liberális demokrácia egyik alapvetését is megkérdőjelezi, azaz: egy választó = egy szavazat.

n-democracy-voting-hands-628x314.jpg

kép forrása: Huffingtonpost.com

A populizmus globális térnyerése óta a felvetése és a téma jelentősen meghatározza a közbeszédet. (Gondoljunk csak bele, a Jobbik is valami hasonlóról beszélt még a közelmúltban.) A szerző nemrég interjút adott, és ismét előkerültek az elméletével, demokráciakritikájával kapcsolatos legfontosabb kérdések.

Kiindulási pontként szerinte a hatalom gyakorlójával kapcsolatos elvárásokat kell meghatározni. Ennek két fő pillére az, hogy a hatalmat jóhiszeműen és kompetensen kell gyakorolni. Ha e két feltétel nem teljesül, akkor – jobb esetben – erősen erodálódik a hatalmat gyakorló legitimációja. Ezen elvárások viszont társadalmanként különböznek. Így fordulhat elő, hogy például tömegek tekintik legitimnek a kínai, vagy éppenséggel az orosz politikai vezetést elsősorban azért, mert ahhoz vannak hozzászokva.

Szerinte meg kell törni az a tabut, hogy a demokrácia nem tehető jobbá, hiszen az ismert előnyei mellett sok hibája is van, melyeket ki lehetne javítani. Érvelése szerint demokratikus keretek között a politika logikája arra ösztönzi a választókat, hogy előzetes információszerzés nélkül, irracionálisan és „törzsi” hozzáállással válasszanak. A szavazók többsége ugyanis meglepően pontosan tisztában van azzal, hogy mit kellene tudnia ahhoz, hogy felelős döntést hozzon a szavazófülkében, csak éppenséggel ezek az ismeretek hiányoznak. Azaz tudják, hogy mit nem tudnak, a döntés pedig ennek ellenére megszületik.

Az egyének magánélete hozható párhuzamként. Az emberek többsége igyekszik felelős döntést hozni, amikor a saját életével kapcsolatos elhatározásait hozza meg. Pedig ezeknek a döntéseknek minimális hatása van másokra vagy a társadalom egészére. Az állampolgárként, választóként hozott döntés viszont egészen más. Az akkor hozott döntéseknek nagyon komoly következményei vannak másokra, viszont a felelősségvállalás, mely az élet többi területén megjelenik az emberek – többségének – döntéshozatalában, az itt minimum hiányos.

Bár kritikusai szerint a demokrácia felerősíti az identitás alapú konfliktusokat, mégis sikeres abban, hogy megjelenítse a különböző társadalmi csoportok érdekeit. Idáig ez rendben is lenne. A probléma azzal kezdődik, hogy a választók többsége nem a saját érdekeit átgondolva, valamint a politikai pártok és programok ismeretében hozza meg azt a döntését, mellyel alapjaiban határozza meg az ország irányát. A döntés sok esetben minimális ismeretekkel és érzelmi alapon jön létre. Az érvelés szerint a választók jelentős része így is ki van zárva döntésből. Ezen az alapon felmerülhet a kérdés: miért szavazhat egy 40 éves ember, illetve miért nem adhatja le a voksát egy 16 éves egyén, ha hasonlóan keveset tudnak és ugyanúgy érzelmi alapon döntenek?

Nagy-Britanniában például majd 350 évig pluszszavazatot jelentett a felsőfokú végzettség. Ez azonban nem lehet jó irány, hiszen a diploma semmilyen szinten nem járul hozzá a választó politikai tájékozottságához, megfontolt döntéséhez. Az ugyanúgy érzelmi alapon születik meg.

A hibái ellenére a demokratikus berendezkedés mégis nagyban hozzájárult a jólét és a stabilitás elterjedéséhez, megszilárdulásához. Miért gondolja azt a szerző, hogy az episztokrácia jobb lenne? A demokrácia az eddig kitalált legjobb rendszer, de miért alapvetés, hogy nem lehet jobbá tenni? A demokrácia diszfunkcionalitásának komoly szakirodalma van, így joggal merül fel a kérdés, hogy miért ne lehetne a problémákat kijavítani.

Brennan szerint az episztokrácia nem a végzettséghez kötné a szavazat súlyozását, hanem ahhoz, hogy a szavazó mennyire van tisztában országa közjogi rendszerével, a pártok kínálatával, ígéreteivel, illetve végül, de nem utolsósorban a saját érdekeivel. Ezek ismerétben a választó lehet, hogy pontosan ugyanúgy döntene, mint hiányukban, mégis ott lenne a lehetőség egy tájékozottabb döntés meghozatalára.

 

A teljes interjú itt olvasható:

https://www.vox.com/2018/7/23/17581394/against-democracy-book-epistocracy-jason-brennan

Két farokkal könnyebb?

Az MKKP népszerűsége a Facebookon

Mint a korábbi cikkekben is láthattuk, a 2018-as választás során kiemelt jelentősége volt a közösségi média használatának, azonban az, hogy egy párt mennyire népszerű a Facebookon, nem fedi le a választási eredményeket. A Facebook-felhasználók köre meglehetősen zártnak számít, így nem nevezhetjük a mintát reprezentatívnak. Habár az idősebb generáció tagjai közül is egyre többen használják a közösségi médiát, azért továbbra is elsősorban a fiatalok találhatók meg nagyobb számban a Facebookon, így azok a pártok, melyek a fiatalabb generációk körében népszerűek, a Facebookon felülreprezentáltak lesznek. További torzítást okoz a népszerűségi mutatókban, hogy a Facebook-felhasználók között rengeteg a 18 év alatti személy, akik bár rendelkezhetnek pártpreferenciával és a pártokat követhetik is a Facebookon, a választásokon még nem adhatják le a preferált pártra a voksukat. Emellett pedig számos olyan szavazó is akad, aki dacára annak, hogy csak egy pártra adhatja le szavazatát, több pártot is követ a közösségi médiaplatformon.

 Összevetve a pártokra leadott szavazatok és hivatalos Facebook-oldalukat követők számait, jelentős összefüggéseket nem lehet felfedezni. Erre jó példa, hogy a Jobbik számít a parlamentbe jutott pártok közül a legtöbb Facebook-követővel rendelkező politikai formációnak. De mondhatnánk a Fideszt is, hiszen a facebookos követői és szavazói között óriási a különbség, e párt esetében tér el a legnagyobb mértékben a két érték, hiszen a szavazóinak száma a követőknek közel a tízszerese. Azonban van egy olyan párt, melynek eltéréseire érdemes külön figyelmet szentelni.
mkkp.jpg

kép forrása: a Magyar Kétfarkú Kutya Párt hivatalos facebook oldala

Egyrészt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt rendelkezik a második legtöbb Facebook-követővel – megelőzve ezzel a kétharmaddal kormányt alakító Fideszt, miközben még az 5%-os küszöböt sem sikerült átlépnie, másrészt az MKKP az egyetlen olyan párt, mely több követővel rendelkezik, mint amennyi szavazatot a 2018-as választáson sikerült bezsebelnie. Habár ezekre az adatokra is magyarázatot adnak a korábbiakban felsorolt okok, azonban egy ilyen mérvű népszerűséget érdemes közelebbről is szemügyre venni, hiszen ez alapján egy „Facebook-parlamentben” a Jobbik-MKKP koalíciója kormányozhatna, a Fidesz pedig ellenzékbe szorult volna.

 Alapvető népszerűséget ad az MKKP-nek a viccpárt jellege, melyből természetesen fakad, hogy rengetegen követik és érdeklődnek irántuk, azonban komolytalannak vélik a politikában való részvételüket, így a követők nagy többségének meg sem fordul a fejében, hogy a pártra adják a voksukat. Facebook-oldaluk a választást követően is nagyon aktív, napi szinten jelennek meg az iróniával átitatott képek és kiírások, valamint a parlamentbe jutott pártokat is megszégyenítő módon kiépített a vidéki szervezet hirdetése, melynek egyik kiemelkedő helyszíne Hódmezővásárhely. A párt facebookos tevékenységét, és talán a párt tevékenységét is három fő csoportba sorolhatjuk. Egyrészt jelen van a többi pártra való reagálás, mint ahogy ez minden más pártnál is megfigyelhető. Másrészt viszont – a többi párttól eltérően – egyedülálló aktivitással vettek részt a közéletben, habár nem foglalkoztak a bérunióval és a nemek közötti egyenlőséggel, de járdát festettek, utakat javítottak, fát ültettek és blokkolóprogramot készítettek az Origóhoz. Utóbbi két tevékenységük, ha eltérő módon is, mégis a párt jellegéből következik, azonban az MKKP-re egy olyan tevékenység is jellemző volt, mely inkább csak a vicc kategóriájára jellemző. A párt Facebook-oldalán olyan posztok is szerepelnek, melyek egyszerűen viccesek, azonban sokszor egyáltalán nincs közük a politikához, gondoljunk például a „Magyarország még mindig nem kapott gólt a focivébén” vagy a „Kell még ma értelmetlen poszt, vagy elég ez az egy?” kiírásra.

mkkp2.jpg

kép forrása: a Magyar Kétfarkú Kutya Párt hivatalos facebook oldala

Mindenesetre az MKKP meg tudta őrizni a választások után is a népszerűségét, és bár sokat tesznek is azért, a választók többsége még nem tud valódi alternatívaként tekinteni rájuk, azonban a parlamenti pártokba vetett bizalom igen erősen megbomlott a választást követően, így kérdésessé válik milyen alternatívák maradnak a szavazók számára 2022-re.

 

Torma Noémi a Szegedi Tudományegyetem politológus hallgatója és a Paradigma Intézet gyakornoka

Kampány a választás után?

Amikor az egyéni imázs fontosabb a választást követően

Az emberek a választást megelőző kampányidőszakban szentelik a legtöbb figyelmet a politikának, ekkor válnak a pártok és azok politikusai ismertebbé, azonban minden pártban van olyan személy, aki hiába indul egyéniválasztókerületben, hiába szerepel előkelő helyen a listán, az átlagszavazó vagy nem is hallotta a nevét, vagy ha hallotta is, akkor nem igazán tudja hova rakni az adott illetőt. Az idei választást követően azonban rengeteg olyan személyi változás történt, melynek hatására egyes – ismertebb vagy kevésbé közismert – politikusok érdekesebbé váltak a közvélemény számára.

Az utóbbira a legjobb példa az MSZP-s Tóth Bertalan, aki habár a lista 5. helyén szerepelt és 2016-tól a párt frakcióvezetőjeként tevékenykedett, mindezek ellenére neve a szélesebb közvélemény számára hosszú ideig ismeretlen volt. Az MSZP-Párbeszéd listáján számos olyan személy követte, akik jóval ismertebbek voltak nála. A választást követően azonban az MSZP-ben is tisztújítás vette kezdetét, melynek következményeképp júniusban Tóth Bertalant választották meg a párt elnökének a nála sokkal ismertebb Mesterházy Attilával szemben. Ezek alapján egyértelmű, hogy a párton belül igencsak népszerűnek számít Tóth, azonban kérdéses, hogy a választópolgárok számára miért ismeretlenebb, mint más párttársai.

Ennek egyik oka lehet, hogy sem a közösségi médiában, sem pedig más felületen nem próbált meg egy imázst kialakítani magáról, nem próbálta magát megismertetni a kampány során sem. Facebook-oldalán sem magánéleti, sem közéleti tevékenységével kapcsolatos képet vagy videót nem osztott meg a választást megelőző időszakban. Ennek ellenére kihasználja a közösségi média lehetőségeit, naponta több alkalommal is kerülnek ki tartalmak az oldalára, melyek szinte kivétel nélkül különböző hírportálok cikkeire való reagálások, melyek nem az MSZP népszerűsítésére, hanem a Fidesz negatív színben való feltüntetésére alkalmasak. Ezek mellett még az MSZP hivatalos videóinak és plakátjainak amegosztása volt afőbb tevékenysége. A választást követően azonban változás mutatkozik Facebook-használatában, leginkább pártelnökké választását követően. A választást követő időszakban hasonló tevékenység jellemezte, mint a kampány alatt, néha azonban már ekkor is megjelentek videók és képek, amelyeken a munka közben látható. Pártelnökké választását követően ezek egyre rendszeresebbé váltak, és a hozzájuk tartozó leírások hangvétele is megváltozott – míg korábban semleges módon közölt információkat, addig azok most egyre személyesebbé váltak,egyre inkább a választókhoz szól.
toth_bertalan.jpg

kép forrása: Tóth Bertalan hivatalos facebook oldala

A 2018-as választás időszakában voltak azonban olyan politikusok is, akik bár ismertnek számítottak a választást megelőzően is, valamilyen esemény kapcsán a közvélemény egyre nagyobb figyelmet szentelt nekik – akár pozitív, akár negatív módon. Az ő esetükben kérdéses, hogy zajlanak ezek a válságkezelések, és hogyan tudnak ezeken a történéseken úgy felülemelkedni, hogy saját imázsukat is meg tudják menteni. Erre példaként két politikust érdemes kiemelni.

Elsőként a LMP-ből kilépett Hadházy Ákost, aki a párt egyik legismertebb politikusa volt, egyéni körzetben indult, a lista 2. helyén szerepelt, valamint a párt társelnöke is volt. A kampányidőszakban nem volt jellemző sem önmaga, sem az LMP promotálása, nála is leginkább a Fidesz negatívumainak kiemelése szerepelt. HadházyFacebook-használatára leginkább a posztok írása jellemző, nem tölt fel képeket vagy videókat, ellenben több hosszú posztban osztja meg gondolatait, álláspontját egy-egy ügy kapcsán. Már a kampány alatt és azt követően is úgy jelenítette meg magát, mint aki nem is egy párt színeiben indul, nem osztott meg semmilyen az LMP-t vagy Szél Bernadettet támogató posztot, de még csak meg sem említette pártját. Ha a róla készült cikkekben nem említették volna párttagságát, és plakátokon nem láttuk volna mögötte az LMP-s feliratot, akkor semmi jele nem lenne, hogy Hadházy Ákos bármely pártnak tagja lett volna. A választás másnapján egy, az előzőekben már említett hosszú bejegyzésben közölte, hogy lemond a pártelnöki tisztségről a választási vereség miatt, ezt követően két olyan esemény történt, melynek kapcsán érdemes megvizsgálni, hogy jelenítette meg magát Hadházy a közösségi médiában. Az első ilyen esemény április 14-éhez köthető, amikor is konfliktusba keveredett párttársával, Sallai R. Benedekkel, ezzel kapcsolatban azonban egyetlen posztot osztott meg, melyben csupán megerősítette a sajtó állításait, de semmilyen véleményt nem közölt az esettel kapcsolatban. A másik fontos eseménya pártból való kilépése június folyamán, mely váratlanul érte a közvéleményt. Egyik április végi posztjában közölte, hogy bár csatlakozik az LMP frakciójához, semmilyen tisztséget nem kíván betölteni, itt még nem említette a pártból való kilépését, azonban hangvételén a pártjával szembeni elégedetlensége érződött. Az ezt követő időszakban – mintegy elzárkózva minden párttól – a kormánypárt és az ellenzék egységes hibáztatása jelent meg Facebook-oldalán, posztjaiban a választást és az így megalakult Országgyűlést nem tartotta legitimnek, így az ellenzékiként parlamentbe jutott pártokban éppúgy csalódott, mint korábban a Fideszben. Ezt követően az általa megosztott tartalmak már sokszor nem csupán a Fidesz, hanem az LMP-t is negatív színben tüntették fel. Június 20-án egy, a lemondásáról szóló cikket osztott meg, és kiemelte, hogy számára továbbra is a korrupció elleni harc az első, melyet úgy érez, az LMP eljárásai veszélyeztetnek. Mivel a pártból való kilépése ellenére mandátumát nem kívánta visszaadni, így ezt követően is közéleti tevékenysége szerepel hivatalos oldalán, melyben továbbra is együttesen támadja a kormány- és ellenzéki pártokat. hadhazy.jpg

kép forrása: Hadházy Ákos hivatalos facebook oldala

Habár az egykori jobbikos Toroczkai László a választások előtt is ismert volt, érdemes kiemelni tevékenységét. Toroczkai a Jobbik színeiben lett Ásotthalom polgármestere, valamint 2016-tól a párt alelnöke. Annak ellenére, hogy Toroczkai nem indult a 2018-as választáson, alelnökként teljes mellszélességgel támogatta a Jobbikot a kampány időszakában, lakossági fórumokat tartott, kiállt Ásotthalom egyéni jelöltje mellett. A változást a választást követő nap hozta meg, Vona Gábor ugyanis lemondott a pártelnöki posztjáról, így új elnökre lett szükség. ToroczkaiFacebook-oldalán már a választás másnapján kifejtette véleményét, mely szerint nem a Jobbik bukott meg, hanem csak Vona Gábor, így neki mennie kell, a pártnak pedig új elnökre van szüksége, másnap pedig tiszteletet tanúsított a korábbi elnökkel szemben a becsületes lemondása miatt. ToroczkaiFacebook-oldalának tartalmaiból mindvégig kitűnt, hogy nem kívánja támogatni a néppárti vonalat, ennek egyik eleme, hogy többször is kifejezte együttérzését Budaházy Györggyel, a tárgyaláson is jelen volt, továbbáFacebook-oldalán mély megnyugvással tudatta, hogy „Gyuriék szabadon távozhatnak”. Miután Toroczkai hivatalosan is elnökjelöltté vált, egyre több képet osztott meg, melyen ő látható polgármesteri tevékenysége közben. Miután pedig az alelnöki tisztségreDúró Dóra lett Toroczkaijelöltje, akkor egy Dúróttámogató posztot,illetveegy Novák Előd-bejegyzést is megosztott a Facebook-oldalán. Az elnökválasztás elvesztése után Toroczkai nem habozott, néhány napra rá már a Facebook-oldalán hirdette meg a Mi Hazánk Mozgalom zászlóbontó rendezvényét. A választást követően néhány magánéleti jellegű kép is megjelent Toroczkai oldalán, melyen édesanyjával vagy gyermekeivel látható. További változást eredményezett, hogy a Jobbik nem engedélyezte a párton belüli platform létrehozását, valamint fegyelmi eljárást indítottak Toroczkai ellen, majd ezt követően pedig Dúró Dórát is kizárták a pártból (aki azonban mandátumát nem kívánta visszaadni). Az események felgyorsulását követően Toroczkai is aktívabbá vált, napi szinten rak ki oldalára tartalmakat, melyek többsége a Mi Hazánk Mozgalom (majd párt) rendezvényeit, céljait tartalmazza, emellett továbbra is jellemzőek a közéleti tevékenységét bemutató képek, valamint az olyan szélsőséges hangvételű posztok, melyekben felháborodik a Kúria azon döntésén, melyben megsemmisítették az ásotthalmi „burkatiltó” rendeletet.
toroczkai.jpg

kép forrása: Toroczkai László hivatalos facebook oldala

A következő cikkben egy olyan párt Facebook-tevékenységét mutatom be, amely bár nem jutott be a parlamentbe, népszerűsége – kiváltképpen a közösségi médiában –növekedést mutat.

 

Torma Noémi a Szegedi Tudományegyetem politológus hallgatója és a Paradigma Intézet gyakornoka

Ha kérdéses a mandátum milyen az imázs?

Listás politikusok a Facebookon

Az előző cikkemben azoknak a politikusoknak a közösségi média használatát elemeztem, akik számára a 2018-as választások során biztos volt a parlamentbe jutás. A következőkben azonban három olyan politikusról lenne szó, akik bár pártjuk ismert alakjai, bejutásuk mégis kérdéses volt (akár a listán elfoglalt helyük, akár a pártjuk népszerűsége miatt).

 A 2018-as választások során az MSZP-Párbeszéd, a DK, valamint az LMP esetében nem feltétlenül azt prognosztizálták a közvéleménykutatások, hogy átlépik az 5%-os küszöböt – az MSZP-Párbeszéd esetében 10% - , így ezen pártok jelöltjei számára a bejutás erősen kérdéses volt, akármilyen előkelő helyet is foglaltak el a listán.

 Az MSZP-Párbeszéd listán a miniszterelnök-jelöltet leszámítva az első tíz helyen az MSZP színeiben induló politikusok foglaltak helyet, akik közül Gőgös Zoltán a 6. helyet foglalta el, mely a 10%-os küszöb elérése esetén biztos bejutást jelent. Habár egyéni választókerületben is indult Veszprém megye 4. számú választókerületében, biztosabb mandátumot jelenthetett számára az MSZP-Párbeszéd parlamentbe jutása. A választókörzetében harmadik helyen végzett, mivel a Fidesz-KDNP jelöltje több mint négyszer annyi szavazatot, míg a Jobbik jelöltje közel dupla annyi szavazatot kapott. Ez a kettőség a kampány során a facebook használatában is jelen volt: egyrészt választókerületével foglalkozott, lakossági fogadóórákat és utcafórumokat tartott, másrészt azonban nagyobb hangsúlyt helyezett az MSZP, valamint Karácsony Gergely népszerűsítésére, mint önmagáéra. Saját magáról feltöltött képek csak elvétve találhatóak, továbbá az adott képeken kizárólag a közéleti szereplése látható, a facebookos tevékenységét leginkább a megosztások jellemzik. A kampány során leginkább az MSZP és Karácsony Gergely hivatalos oldalának posztjait osztotta meg, melyekhez ő maga már nem is fűzött hozzá semmit. Emellett (eddig egyedül álló módon) gyakran oszt meg általa írt posztokat, melyekhez sem képet, sem videót nem társít – az ilyen jellegű bejegyzéseket azonban általánosságban kevesebb ember olvassa el. A kampány alatti aktivitása a választást követően jelentősen visszaesett, április 8-a után összesen 4 poszt található az oldalán, az utolsó május 10-én került fel, melyben megköszönte a születésnapi jókívánságokat és közölte, hogy visszavonulása hivatalos. A hivatalos politizálás befejezésével Gőgös Zoltán – ellenben például Vona Gáborral – hivatalos facebook oldalát nem használja.gogos.jpg

kép forrása: Gőgös Zoltán hivatalos Facebook oldala

A Demokratikus Koalíció volt a másik olyan párt a 2018-as kampány időszakában, melynek szavazatait a parlamenti küszöb környékére jelezték elő - végül 5,37%-ot kapott a listás ágon. A lista első öt helyét elfoglaló politikus tehát nem érezhette biztosnak parlamenti helyét, így volt ez a 4. helyet elfoglaló Niedermüller Péter esetén is. Gőgös Zoltánhoz hasonlóan Niedermüller is indult egyéni választókerületben – a Varga Mihály által megnyert II. kerületben -, azonban ő sem fogadta el végül a listás parlamenti mandátumát. Niedermüller EP-képviselőként indult el a választáson, vagyis tisztában volt vele, hogy a parlamentbe jutása esetén választania kell a két mandátum között. (A választást követően azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hogy az egyéni körzet megnyerése esetén az EP-mandátumot adta volna vissza.)  A kampány időszakában Niedermüller leginkább pártja központi üzeneteit osztotta meg, így a DK és Gyurcsány Ferenc hivatalos oldalának posztjait. Választókerületével nem foglalkozott olyan elmélyülten, mint más EVK jelöltek. Jellemző volt olyan cikkek és posztok megosztása, melyek más politikusokat tüntettek fel negatív színben – többek között Orbán Viktort, Lázár Jánost, vagy Ungár Pétert. A DK plakátjai mellett az egyetlen kép, mely felkerült a hivatalos oldalára a választás napján készült, amikor is éppen leadja szavazatát – a magyar politikusok körében az idei választás idején igen elterjedtek az ilyen jellegű képek. A választást követően továbbra is aktív maradt a közösségi médiában, azonban már mint EP-képviselő, így az általa megosztott tartalmak az Európai Uniós ügyeket érintik. Több posztjában is kifejezi, hogy a DK az egyetlen olyan párt ma Magyarországon, mely az Európai Uniós értékeket vallja. niedermuller.jpg

kép forrása: Niedermüller Péter hivatalos Facebook oldala

Külön figyelmet érdemel az LMP lista 7. helyén induló Demeter Márta, aki bár az előző ciklust az MSZP színeiben kezdte meg, a frakcióból kilépve – a 6 hónapos moratórium letelte után – 2017 szeptemberében átült az LMP frakcióba. 2018-ban nem csupán a listán szerepelt, hanem ő indult a párt színeiben a X. kerületben is. A kampány alatt Demeter Márta a választókerületi jelöltségét helyezte előtérbe a pártlistával szemben: a Kőbánya-Kispest környékét érintő problémákkal foglalkozott leginkább a facebook oldalán, valamint nem volt rá jellemző, hogy az LMP, vagy Szél Bernadett oldalának tartalmait osztotta volna meg. Annak ellenére, hogy az egyéni választókerületét elveszítette, továbbra is kiemelkedően foglalkozik a X. kerülettel – főként a Bihari utcai kilakoltatásokkal. Demeter Mártának nem csak egyéni, hanem listás mandátuma is kérdéses volt, hiszen a lista 7. helyen állva az 5% elérése még nem lett volna elég a bejutáshoz. Egy-egy képet kivéve – például amikor lazításképp Rejtő Jenőt olvas – kizárólag közéleti tartalmak találhatóak, melyek a már említett Bihari utca mellett, a nemzetbiztonságra koncentrálódnak.demeter.jpg

kép forrása: Demeter Márta hivatalos Facebook oldala

A következő cikkben olyan magyar politikusokról lesz szó, akik valamely oknál fogva a választás után érdekesebbé váltak a közvélemény számára, mint a kampány időszakában.

 

Torma Noémi a Szegedi Tudományegyetem politológus hallgatója, a Paradigma Intézet gyakornoka

Ha biztos a mandátum milyen az imázs?

Listás politikusok a Facebookon

A 2018-as választások során is voltak olyan pártok, melyek akkora méretű szavazótáborral rendelkeztek, hogy a lista első 20 helyén való elhelyezkedés szinte biztos sikernek számított. Így volt ez a Fidesz-KDNP és a Jobbik listája esetén is. Egy ilyen biztos hely kapcsán – főleg ha a jelölt nem is indult egyéni választókerületben – a személyes népszerűség növelése nem olyan fontos cél, hiszen a parlamentbe jutást a párt népszerűsége hozza meg. Érdemes megvizsgálni, mutat-e valamilyen különbséget ezeknek a politikusoknak a médiahasználata. semjen.jpg

kép forrása: Semjén Zsolt hivatalos Facebook oldala

A Fidesz-KDNP színeiben induló Semjén Zsolt a 2. helyet foglalta el a listán, mely biztos parlamenti mandátumot biztosított számára, így egyéni választókerületben nem is indult. Ezen információ, illetve a Semjén Zsoltról való előzetes ismereteim alapján teljesen más Facebook-oldalra számítottam Feltételezéseim alapján úgy gondoltam, hogy oldalát a kampány időszakában központi tartalmakkal árasztja el, melyek legfőbb témája Soros György és a migráció, a választást követően azonban az aktivitása elmarad. A valóságban azonban meglepetés éri azokat, akik hasonlóan vélekedtek. Semjén Zsolt az egyik legaktívabb magyar politikusnak számít, szinte napi rendszerességgel oszt meg különböző tartalmakat, melyek kizárólag közéleti témákkal foglalkoznak. A kampány alatt számos alkalommal osztotta meg Echo TV-s szerepléseit, valamint a Magyar Idők írásait. A KDNP kis programfüzete is megtalálható Semjén oldalán, melyben többek között megjelennek a házasságkötések és a munkalehetőségek számának növekedése, a családi adókedvezmény, az Erzsébet-utalvány, valamint a határzár, melyeket kormányváltás esetén mind elveszítettünk volna. A választást követően is kizárólag munkájára koncentrálódik közösségimédia-szereplése, csupán ezzel kapcsolatos tevékenységéről oszt meg képeket, a Magyar Idők mellett pedig egyre nagyobb rendszerességgel jelenik meg oldalán az Origo, valamint a Demokrata írásai – utóbbinak a címlapján is szerepelt. Permanens témaként jelenik meg nála a kereszténység, mely a kampány során és azt követően is kiemelkedő tartalomnak számít Semjén Facebook-oldalán.
duro.jpg

kép forrása: Dúró Dóra hivatalos Facebook oldala

A Jobbik biztos befutói közül az egyik legérdekesebb személy a lista harmadik helyén szereplő Dúró Dóra, aki habár egyéni választókerületben is indult, mégis biztos parlamenti mandátummal rendelkezett. A kampány időszakában Dúró Dóra mind közéleti, mind magánéleti jellegű képeket és videókat is feltöltött a Facebook-oldalára, utóbbiakon férjével, Novák Előddel, valamint a három gyermekük körében szerepel, melyek mellett legtöbbször a nagycsaládos életre biztatja az embereket, még egy külön mappát is létrehozott „Nagycsaládos életünk” címmel. A családdal való kampányolásban Dúró Dóra számít az egyik legkiemelkedőbb politikusnak, a hétköznapjaik mellett még beállított műtermi képek is találhatók. A közéleti tartalmak között leginkább az oktatáspolitika jelenik meg, emellett pedig nála is kiemelt témaként szerepel a kereszténység és a nemzet védelme. Dúró Dóránál szintén jellemző a különböző portálok híreinek megosztása, legjellemzőbben az Alfahír cikkeit posztolja. Facebook-oldalán a kampány alatt többször hangsúlyozta, hogy a Jobbik a fiatalok pártja, videóban meg is szólította az első szavazókat, sőt arra is felhívta a figyelmet, hogy még Chuck Norris sem képes helyettünk szavazni. A választást követő első hónapban lényegi változások nem történtek abban a képben, melyet Dúró Dóra sugárzott a közösségi médián keresztül, továbbra is kiemelkedő téma volt az oktatás, a nagycsaládos élet és az anyaság. A Jobbikból való kizárásának itt még semmilyen jele nem volt, többször hangsúlyozta a párt egységességét, az elnökválasztás után azonban már egy olyan képet osztott meg, melyen a magyar zászló előtt Toroczkai Lászlóval áll „Egységben az erő” felirattal, de itt is kifejti, hogy mindent megtesz azért, hogy ne történjen pártszakadás. Ezt követően május végéig csupán cikkeket osztott meg, az Alfahír mellett az Index és a Femina írásai is megjelentek. Május végén azonban egy – szintén műtermi – kép mellett fejtette ki véleményét arról, hogy a platformba való belépése nem jelenti a Jobbikból való kiválását és a párt szakadását. A választóvonalnak május 29-e tekinthető, amikor is Dúró Dóra megosztotta a Kuruc.info cikkét – korábban nem osztott meg tőlük –, mely szerint elindult a pártszakadás és Dúró Dórát kizárják a pártból. A poszt mellett a döntés miatti csalódottságának adott hangot. Annak ellenére, hogy már a Jobbik helyett hivatalosan is a Mi Hazánk színeiben szerepel, Dúró Dóra Facebook-szereplését nem érték lényegi változások, továbbra is hasonló tartalmakat oszt meg magánéletét illetően, a politika tekintetében pedig elsődleges prioritása az oktatáspolitika, a Jobbik oldala helyett azonban már a Mi Hazánk Mozgalom oldalát osztja meg, valamint ismét kezd felbukkanni a Kuruc.info online platform.

A következőkben azon listás politikusokról lesz szó, akik esetén pártjuk népszerűsége és a listán elfoglalt helyük alapján kérdéses volt a parlamentbe jutás.

Torma Noémi a Szegedi Tudományegyetem politológus hallgatója, a Paradigma Intézet gyakornoka

Mennyiben járult hozzá a facebook az egyéni sikerhez?

Egyéni választó kerületi politikusok

A következőkben azokkal az egyéni választókerületi győztesekkel foglalkozom, akik pártjukból egyedüliként jutottak egyéni mandátumhoz, a parlamentbe jutott pártok közül a Jobbik és az LMP az a két párt, amely mindössze 1-1 egyéni mandátumot tudhat magáénak, emellett említést tennék Szabó Szabolcsról, az Együtt egyéni képviselőjéről, akinek pártja bár frakciót nem tudott alakítani, egy mandátumot mégis sikerült összehozni.pinter.jpg

kép forrása: Pintér Tamás hivatalos Facebook oldala 

A Jobbiknak számos népszerű politikusa indult egyéni kerületben, azonban mégis csak egyet tudott bezsebelni, méghozzá Pintér Tamás személyével Fejér megyében. Pintér Tamás azon egyéni választókerületi nyertesekhez tartozik, akiknek az országos ismertsége alacsonyabb, így elsősorban a választókerületi népszerűsége vezetett győzelméhez, és ez jól látszik Facebook-oldalán is. Annak ellenére, hogy találkozhatunk a Jobbik programjának elemeivel, így például a bérunióval vagy az ingyenes jogosítvánnyal, mégis leginkább a helyi ügyek és események jelentek meg Pintér oldalán. A kampány nagy részét választókörzete központjában, Dunaújvárosban töltötte, itt utcafórumokat, gyűléseket tartott a választópolgárok számára, leginkább ezzel kapcsolatos tartalmak találhatók médiafelületén. Az országos problémák Dunaújváros és környékére levetítve jelentek meg, melyekkel személyesen foglalkozik, és Facebook-oldalán mindenki számára elérhetővé teszi, de még a Dunaújvárosban tartandó programokat is saját oldalán reklámozza a lakosság számára. A választást követően a legtöbb poszt az elnyert mandátumért való köszönetnyilvánítást tartalmazta, valamint egyre több kép jelenik meg a parlamenti munka mindennapjairól, ám Pintér néhány személyes jellegű posztot is megoszt oldalán, amelyeket a kampány során nem alkalmazott.

Az LMP egyetlen egyéni mandátuma – nem meglepő módon – a fővárosban született, Csárdi Antal győzelmével. A kampány időszakában egyáltalán nem alkalmazta Facebook-oldalát önmaga népszerűsítésére, csupán az LMP, Szél Bernadett és különböző hírportálok bejegyzéseit osztotta meg és fejtette ki azokkal kapcsolatos véleményét. A választás napján csak egyelten kép került fel Csárdiról, amikor is éppen az urnába dobja szavazólapját és köszönetet mond a szavazóknak, valamint kitartást kíván a még sorban várakozóknak. A választást követően szintén a közügyekkel kapcsolatos bejegyzésekre való reagálás figyelhető meg. Csárdi közösségimédia-használata ezek alapján kitűnik az eddigiek közül, hiszen az eddig említett politikusok akár magánéleti jellegű posztokkal, akár a közéletben való aktivitásukkal, de önmaguk imázsát igyekeztek népszerűbbé tenni, míg Csárdinál effajta jelenségről nem beszélhetünk.

csardi.jpg

kép forrása: Csárdi Antal hivatalos Facebook oldala

Szabó Szabolcs az Együtt színeiben indult, majd nyerte meg Budapest 17. számú választókerületét, pártja azonban nem jutott be a parlamentbe, így az LMP frakcióját erősíti. Facebook-oldalát mind a kampány során, mind pedig azt követően nagyon aktívan használja, szinte minden egyes nap találhatunk ott új tartalmat. Posztjai sokrétűek, sokszor reagál hírportálokra, videókat és képeket is egyaránt megoszt. A választás előtt az Együtt népszerűsítése is megfigyelhető volt, azt követően azonban egyéni tevékenységére koncentrál közösségi oldalán. Részt vesz választókerülete mindennapjaiban – legyen szó kézműves táborról, bográcsozásról vagy traktorvezetésről, ezeket az eseményeket pedig folyamatosan megosztja követőivel is.szabo_szabolcs.jpg

 kép forrása: Szabó Szabolcs hivatalos Facebook oldala

A következő részben a parlamentbe jutott pártok egy-egy népszerű listás politikusának Facebook-használatával fogok foglalkozni. 

Torma Noémi a Szegedi Tudományegyetem politológus hallgatója, a Paradigma Intézet gyakornoka

Melyik politikus használja jobban a facebookot? - 3. rész

Egyéni választókerületi politikusok

A közösségi média használata elsősorban azon politikusok számára fontos, akik népszerűségüket nem csupán a pártjuk ismertségének köszönhetik. A miniszterelnök-jelöltek mellett az egyéni választókerületi politikusok számára nélkülözhetetlen az egyéni imázs megléte. Ezen politikusok esetében egyértelmű, hogy a győzelemhez nagyban hozzájárult a pártjuk népszerűsége, azonban emellett mindig jelen volt a személyes ismertségük is.

 A 2018-as választás során a Fidesz-KDNP jelöltjei nyerték meg az egyéni választókerületek nagy többségét, mellettük az MSZP-Párbeszéd, valamint a DK volt az a két párt, amely több egyéni győzelmet is bezsebelt. A sok egyéni győztes közül azonban mindhárom pártban van egy-egy olyan személy, akinek a közösségi aktivitása kiemelendő.

 A Fidesz-KDNP számos egyéni jelöltje közül érdemes kiemelt figyelmet szentelni Lázár Jánosnak. Amilyen későn kezdte el aktivizálni magát a Facebookon, annál nagyobb lendülettel ásta bele magát a közösségi média nyújtotta lehetőségekbe. Lázár János mind általánosságban, mind a közösségi média szemszögén keresztül iskolapéldája az egyéni választókerületi politikusnak, 2018-as ciklusa óta országos politikai szerepet nem tölt be, teljes egészében csak a választókerületére koncentrál. Hivatalos Facebook-oldalát az idei kampányra hozta létre, innentől kezdte el magát a közösségi médiában népszerűsíteni. A magyar politikusok körében kiemelkedő módon használja azokat az eszközöket, melyek hazánkban még csak a youtuberek körében terjedtek el, vlogol, bejelentkezik élőben, szinte már csak azt várjuk, hogy egyszer megmutassa, mi van a táskájában. Az általa megjelenített tartalmak is eltérnek a megszokottól. Országos közügyeket érintő kérdések szinte egyáltalán nem jelennek meg oldalán, csak helyi ügyekkel foglalkozik, ezeket azonban olyan módon jeleníti meg, hogy országos szintű népszerűségre tesz szert. A közéleti tartalmak mellett azonban a magánéletét bemutató elemek is megjelennek hivatalos oldalán: többször töltött fel olyan videókat, melyekben választókörzete kisebb településeire látogat, és még egy-egy beszélgetésre is beinvitálják az ott lakók, emellett fiatalokkal beszélget a politikáról, valamint hétvégi ultipartikat csap barátaival. A Facebook mellett azonban az Instagramon való aktivitása is említésre méltó, ahol a tartalmak hasonlóak, azonban ezek mellett többször megjelennek a „János a mi fiunk”, valamint a „Mi fiunk Pesten” tagek. lazar_janos.jpg

kép forrás: Lázár János hivatalos Facebook oldala

Kunhalmi Ágnes, az MSZP-Párbeszéd jelöltje volt az, aki talán a leginkább vágyott az egyéni mandátum megszerzésére. A Facebookon való aktivitását úgy jellemezhetnénk, hogy a magánéleti posztok mellett elvétve politikai tartalmakat is találunk. A kampány idején még jellemző volt, hogy utcafórumokról és gyűlésekről posztolt, valamint a választás után nagy örömmel tudatta, hogy átvette egyéni mandátumát. Ezek mellett azonban Kunhalmi teljes családját megismerhettük a hivatalos Facebook-oldalán keresztül, minden örömét, bánatát és családi eseményét megosztja követőivel, a nagy események mellett azonban még olyan mindennapi történéseket is megoszt, mint a foci-vb nézése, edzés, nyaralás a szüleivel vagy a legújabb Horn Gyula-idézetes bögréje. Az, hogy ennyire közel hozza magát az emberekhez, csak növeli népszerűségét, sikerült megnyernie választókerületét, személyes ismertsége is egyre inkább nő, Kunhalmi Ágnes az MSZP bájos kislánya, akit Gyurcsány Ferenchez hasonlóan mindenki megölelgetne. kunhalmi.jpg

kép forrása: index.hu

A Demokratikus Koalíció egyéni győztesei közül Varju László talán a legismertebb a közvélemény számára. Hivatalos oldalán neve a következőképpen szerepel: VARJU László Újpest-Angyalföld – ezzel is kifejezve a választókerületének prioritását. Oldalán kizárólag közéleti jellegű posztok találhatóak, ezek azonban jellemzően országos szintűek, nem csupán választókerületére koncentrálódnak. A kampány időszakában jellemzően a DK központi fényképeit osztotta meg, valamint egyszerre kampányolt önmaga, Gyurcsány Ferenc és más DK-s képviselőjelöltek mellett. A választást követően Varju László médiafelülete nem sok változást mutat, jelen vannak a pártja központi tartalmai, valamint egyéni utcai fogadóórái is. varju.jpg

kép forrása: Varju László hivatalos Facebook oldala

A cikksorozat következő részében azon egyéni választókerületi nyertesek közösségimédia-használatát elemzem, akik pártjukból egyedül tudtak egyéni mandátumhoz jutni.       

Torma Noémi a Szegedi Tudományegyetem politológus hallgatója, a Paradigma Intézet gyakornoka

Melyik politikus használja legjobban a facebookot? - 2.rész

Miniszterelnök-jelöltek

Az előzőekben a két legtöbb szavazatot szerzett párt miniszterelnök-jelöltjeinek Facebook-használatát mutattam be, ebben a cikkben a többi parlamentbe jutott párt miniszterelnök-jelöltjeinek közösségimédia-használatát elemzem. A soron következő politikusok mindegyike kiemelt szerepet szánt a közösségi médiának a kampány során, illetve azt követően is.
karacsony_gergely.jpgkép forrása: Karácsony Gergely hivatalos Facebook oldala

Karácsony Gergely egyéni népszerűsége a választások előtt magasan megugrotta pártja népszerűségét, és ezt érdekes módon a választások után is meg tudta őrizni, így mindenképpen felmerül a kérdés, hogy milyen mértékben köszönhető ez a közösségi médiában folytatott tevékenységének. Ennek egyik talán legismertebb eleme a „Legyen Karácsony” szlogen, melyet maga Karácsony Gergely is szívesen alkalmazott posztjaiban, hiszen a rövid és frappáns jelmondatokkal a választók többségének a figyelmét fel lehet kelteni – az Egyesült Államokban már a két világháború közötti időszakban alkalmaztak hasonló elemeket. A 2018-as miniszterelnök-jelöltek közül Karácsony Gergely az, aki a legaktívabban és legkonstruktívabban használja ki a közösségi média nyújtotta lehetőségeket. A kampány időszakában és azt követően is alig telt el úgy nap, hogy ne osztott volna meg valamilyen posztot – akár egy cikkre reagálva, akár egy feltöltött kép kapcsán –, ezek szinte kivétel nélkül a közéleti eseményekre való reagálások voltak. Habár az országos események mellett nagy figyelmet fordít Zuglóra, és választópolgárokkal való közvetlenség nála is megjelenik, de a családjával egyáltalán nem próbált kampányolni, egyetlen képet töltött fel fiával – de már ezt is jóval a kampány után – apák napján, ám fő célja itt az volt, hogy felhívja a figyelmet a nemek közti egyenlőségre.

szel_berni.jpg

kép forrása: Szél Bernadett hivatalos Facebook oldala

Szél Bernadett volt a másik olyan személy, aki nagyon aktív volt a közösségi médiában, és nemcsak a Facebook-oldalán, hanem az Instagram-profilján is. A kampány során a legtöbb tartalom az utcai politizálásról szólt, az egész időszakot a választók körében töltötte. Az aktuálpolitikai eseményekre való reagálás mellett rengetegszer osztott meg olyan posztot, melyekben általános értékrendjét, ideológiai hovatartozását fejezte ki, így a nemek közötti egyenlőségre és a környezetvédelemre a kampány során és azt követően is nagy hangsúlyt fektetett. A Facebook-oldalán csak elvétve, Instagram-oldalán azonban gyakran – lévén, hogy ez nem egy hivatalos oldal – találkozhattunk magánéleti posztokkal, férj, gyerekek, háziállatok körében láthatjuk. Ezek azonban egészen más jellegű posztok, nem tökéletes feleség és családanyaként próbálja bemutatni magát, hanem éppen a hétköznapiságát, a sebezhetőségét érzékelteti. A legtöbb ilyen tartalomban a férjének és a lányainak mond köszönetet a támogatásukért. Habár közvetlenül a választás után a csalódottság és a törés Szél Bernadett oldalán is megfigyelhető volt, mára ismét visszatért a kampány alatti aktivitása.

A közösségi média használata szempontjából kiemelkedik Gyurcsány Ferenc, aki az „Írj rám, Feri!” chatbottal új szintre emelte a magyar politikusok internetes aktivitását. Az alkalmazás a foci-vb időszakában még inkább kiteljesedett, a Facebookot egyre több beszélgetésről készült screenshot árasztja el, melyekben Gyurcsány Ferenccel lehet fogadni az adott meccsekre. A chatbotba vicces és közvetlen megnyilvánulások vannak betáplálva. Hogy néhányat említsek: Feri Vadai Ágnes leskelődése miatt nem tud válaszolni, vagy a csirke besózásáról eszébe jutott az izlandi játékos, és még sorolhatnánk. Az alkalmazás egyre népszerűbb a fiatalok körében, és mindenképpen népszerűséget hoz Gyurcsány Ferencnek. Az azonban kérdéses, hogy ez a fellendülés meddig tart, és hogy egy szórakoztató jellegű alkalmazás mennyi népszerűséget hozhat Gyurcsánynak.

irj_ram_feri.jpg

 kép forrása: Gyurcsány Ferenc hivatalos Facebook oldala  

 A következő cikkben azokat a politikusokat veszem majd sorra, akik megnyerték egyéni választó kerületüket, hiszen számukra ugyanolyan fontos a személyes népszerűségük, mint a miniszterelnök-jelöltek számára. A 2018-as választás során a Fidesz-KDNP tudta a legtöbb egyéni kerületet megnyerni, mellette azonban az MSZP-Párbeszéd, valamint a DK volt az a párt, amely több kerületet is magáénak tudhat. Így ezen pártok egy-egy kiemelten népszerű egyéni győztesét fogom bemutatni, szintén a közösségi médiaplatformok használata szempontjából.

Torma Noémi a Szegedi Tudományegyetem politológus hallgatója, a Paradigma Intézet gyakornoka

Melyik politikus használja legjobban a facebookot?

Miniszterelnök-jelöltek

A modern kori demokráciákban arra törekednek a politikusok a választások idején, hogy minden fellehető csatornát felhasználjanak. Míg korábban a legfőbb csatornának a rádió és a televízió számított - melyek a jelöltek számára jelentős anyagi kiadásokat okoztak -, addig napjainkban a közösségi média az a felület, amelyen jelentősebb kiadások nélkül a kisebb pártok számára is ugyanannyi lehetőség nyílik a választók megszólítására. Emellett másik fontos szempont, hogy a fiatalabb generációt - akiknél a legalacsonyabb a választási részvételi arány - éppen ezeken a felületeken tudják a leghatékonyabban elérni. Így egyértelmű, hogy nemzetközi szinten és hazánkban is nagy hangsúlyt fektetnek a politikusok a közösségi médiára. 

A következő cikksorozatban ismertebb, vagy valamilyen oknál fogva kiemeltebb szerepet játszó magyarországi politikusok közösségimédia-használatát fogom bemutatni. Elsőként a 2018-as választás két legtöbb szavazatot bezsebelt párt miniszterelnök-jelöltjét mutatom be.

Orbán Viktor aktivitását a választási eredmények még tovább lendítették, már a kampány során is belekóstolt a videózásba, melyet rendületlenül folytatott a választás után is. Míg a Fidesz hivatalos oldalán Soros György, a migráció és az Európai Unió mint fokozott veszélyforrás jelent meg permanens témaként, addig Orbán saját profilján csak elvétve találkozhattunk ezekkel a tartalmakkal. Helyette a miniszterelnök két arcát ismerhetjük meg. Az egyik a kormányfő aki épületeket ad át, fejlesztéseket ellenőriz és külföldi vezetőkkel találkozik. A másik Orbán Viktor egy szerető férj, apa és nagyapa, aki közvetlen az ország összes választópolgárával. Szelfit készít, szabadidejét gyermekeivel és unokáival tölti, a választókat személyesen felhívja és kéri adják szavazatukat a Fidesz-KDNP jelöltjeinek. Annyira hétköznapi ember, mint bárki más, maga főzi a húsvéti sonkát és harmincéves közéleti szereplés után még mindig nem sikerült megtanulnia a nyakkendőkötés fortélyát, így felesége segít neki. A kampány során a nosztalgikus Orbán Viktort is megismerhettük, aki azzal buzdít, hogy "Hallgass a szívedre, szavazz a Fideszre" - ezt a szlogent alkalmazták az 1990-es választási kampányban, bár akkor egészen más szívek szavaztak egy egészen más Fideszre. A választást követően Orbán Viktor Facebook-használatában semmilyen változás nem figyelhető meg, a kampány során felállított imázs azt követően is napi szinten megjelenik, és ezáltal már nem is tűnik annak.

orban_nyakkendos.jpgkép forrása: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala

Facebook-oldalán mindegyik miniszterelnök-jelölt a kormányváltást prognosztizálta, de talán mégis a Jobbik volt az a párt, amely ténylegesen kormányváltó erőnek tekinthette magát, és ez Vona Gábornak a közösségi médiában megosztott tartalmaiban is jól tükröződött. Egyszer erőt és tekintélyt sugározva jelenik meg az utcákon, máskor diadalmasan vonul be a Parlament épületébe, a kép felett a szöveg "Már csak egy hónap". Ez a lendület azonban a választás másnapján megszűnt, és egy fekete-fehér kép mellett rezignált hangvételű posztjában bejelentette, hogy lemond a Jobbik elnökségi tisztségéről és listás mandátumát sem veszi át. Ez a poszt - talán éppen a drámaisága miatt - népszerűbb lett, mint bármi más azelőtt Vona Gábor Facebook-oldalán. Ezt követően egészen megváltoztak az oldalán fellelhető tartalmak, egyrészt jelen maradt a politika, bár nagyrészt ez abban merült ki, hogy folyamatosan arról biztosította az embereket, kiáll a Jobbik néppártosodása, valamint Sneider Tamás mellett. Másrészt egyre többet bukkannak fel magánéleti jellegű posztok - anyák napjáról, apák napjáról -, és talán ezek a leghitelesebb ilyen jellegű posztok a jelenlegi magyar politikusok körében, nem érződik rajtuk a beállítottság, hogy folyamatosan meg akarna minket győzni arról, milyen jó férj és családapa, a választási vereséget követően lehet nem is ez a legfőbb célja. 

vona_1.jpgkép forrása: Vona Gábor hivatalos Facebook oldala

A következő cikkben a további három parlamentbe jutott párt - MSZP-Párbeszéd, LMP és a DK - miniszterelnök-jelöltjeinek közösségimédia-használatát mutatom be. 

Torma Noémi a Szegedi Tudományegyetem politológus hallgatója, a Paradigma Intézet gyakornoka

 

A diktatúrák és a közös rendezések a világbajnokságok jövője?

A futballvilág szeme most Oroszországra és a négyévenként megrendezésre kerülő labdarúgó-világbajnokságra szegeződik. A hatalmas méretű és szemkápráztató sportünnepen szinte már olimpiai körülmények vannak, ahol a részt vevő országok látszólag félreteszik a politikát, hogy egy nagyobb jóhoz csatlakozzanak. De mivel a világbajnokság is a való életben játszódik, és a nemzetek elkerülhetetlenül és büszkén küzdenek meg egymással a pályán, lehetetlen elkülöníteni a politikát a labdarúgástól, illetve az esemény rendkívüli hangulatától.

kép forrása: AFP

Abban a korszakos küzdelemben, melyben a politikát el kívánják választanai a sporttól, a politika eddig legyőzhetetlennek bizonyult. A Michigan Egyetem sportmenedzsment-professzora és a Soccernomics című könyv társzerzője, Stefan Szymanski szerint: „A sport politikai töltetű, és az volt mindig is. Soha nem értettem, miért próbálják meg tagadni az emberek ezt az alapvető igazságot.”

Szymanski a Soccernomicsban azt sugallja, hogy a FIFA most már az alapján dönt a világbajnokságra pályázó országok közül, hogy hol tudják leghatékonyabban visszaszorítani a tiltakozókat és a másképpen gondolkodó politikai pártokat. Szymanski szerint a FIFA-nak egészen bizonyosan tanulnia kellett a legutóbbi, 2014-es brazil világbajnokságból, ahol egy demokratikus berendezkedésű országnak ítélték oda a rendezés jogát, azonban hatalmas tiltakozások kezdődtek országszerte, mivel maga az esemény óriási költségekkel, több mint 11 milliárd dollárral járt, amelyet többségében a stadionok megépítésére költöttek.

A nagy ellenállás és a heves tiltakozások miatt dönthettek úgy a FIFA-nál, hogy könnyebb demokráciának nem éppen nevezhető országokban, úgymint Oroszországban és Katarban megrendezni a tornát. Van ugyanakkor egy másik alternatíva is Szymanski szerint, mégpedig hogy olyan demokratikus államoknak kell odaítélni a rendezés jogát, ahol a szükséges infrastruktúra már eleve adott, ahogy azt a 2026-os USA-Kanada-Mexikó közös rendezésű világbajnokság esetében is tették. Az észak-amerikai vb-nek az alacsony ráfordítás mellett a másik hatalmas előnye az, hogy a már eleve alacsonyabb költségvetés megoszlik a három házigazda között, így jóval kevésbé érezteti negatív hatásait a világbajnokságot a rendező ország gazdaságában.

A politikai vezetők azonban nem győzik hangsúlyozni a világbajnokság megrendezésének pozitív gazdasági hatásait és egyéb lehetséges előnyeit, amellyel próbálják is meggyőzni a FIFA döntéshozóit.  

Szymanski szerint egy ilyen méretű sportesemény pozitív gazdasági hatása három kategóriába sorolható:



1. Nagyszabású beruházásokkal jár; például a stadionépítés rengeteg munkahelyet teremt és egyéb más előnyökkel is jár. 

2. A rendezvényből befolyó összeg hatalmas, amelyet a turisták jegyekre, hotelszobákra vagy étkezésre költenek el.

3. Azok a nehezen mérhető hatások, amelyek a PR-ral, marketinggel és a turistákkal függnek össze – azaz egy pozitív élmény és kép alakul ki a rendezőről, amely a későbbiekben erősítheti az ország turizmusát és reputációját.

Ugyanakkor sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy valódi, tartós hozadékuk is legyen. A stadionok megépítése, illetve a szükséges infrastruktúra létrehozása például munkahelyeket teremthet, de ideiglenesen. Az emberek több pénzt költenek ugyan a tornán és a környező rendezvényeken, de ez az összeg könnyen megosztódhat a házigazda egyéb városaiban. A PR-effektus valóságos, de a tornába invesztált milliárdok adott esetben jobban is felhasználhatók egy más hangsúlyokra felépített PR-kampányban.

Összességében viszont megállapítható, hogy gazdaságilag nem lesz kifizetődő Moszkva számára a rendezvény, ugyanakkor más típusú pozitív hatása van – mely a Putyin számára még fontosabb lehet. Szymanskiék a 2012-es londoni olimpián végeztek kutatást, hogy milyen hatással van az ott élő emberekre az, hogy egy ilyen nagyszabású esemény házigazdái lehetnek. A nyitó- és a záróünnepség szintúgy emelkedett hangulatot okozott, de a játékok és a közös katarzis végeztével a pszichológiai hatás is alábbhagyott.

Itt egy zárójeles gondolatként érdemes azért megemlíteni, hogy az orosz vezetés a nyitóünnepség utáni napokban kezdett hozzá 86 év után az ország radikális nyugdíjreformjához. A nők nyugdíjkorhatárát 55-ről fokozatosan 63 évre, a férfiakét pedig 60-ról 65 évre emelnék fel úgy, hogy a férfiak átlagéletkora az ország 85 régiója közül 60-ban nem éri el a 65 évet, ezért a férfiak 40 és a nők 20 százaléka nem fogja megérni az újonnan megállapítandó nyugdíjkorhatárt. Felmerül tehát a kérdés: A korhatárok megemelésével ki nem fizetendő nyugdíjak vajon a rendezési költség mekkora hányadát teszik ki? Előfordulhat, hogy ezt is beleszámolta az orosz vezetés, amikor nyereségesnek ítélte meg a rendezvényt. 

Az oroszországi világbajnokság az eddigi legnagyobb költségvetéssel rendelkező labdarúgó-világbajnokság, csaknem 14,2 milliárd dollárt költenek rá. Az orosz vezetés azonban azt mondja, hogy majdnem 31 milliárd dollárt termel a gazdaság ezzel a tornával, ami azért valószínűsíthetően nem teljesen egyezik meg a valósággal.  

Kimutatható, hogy egy világverseny megrendezése ad egyfajta pszichológiai lendületet a rendező országnak. Ez az egyik közvetlen hatás a három gazdasági tényező mellett. Fontosabb azonban az esemény politikai vetülete. A politikusok jól tudják, hogy az emberek szeretik a grandiózus sporteseményeket, melyek mérhetően hozzájárulnak a népszerűségükhöz.

Putyin is teljes mértékben épít erre, hiszen a közhangulatra és a lelkesedésre támaszkodva szerzett társadalmi támogatást a rendezéshez még úgy is, hogy az oroszországi vb tényleges gazdasági vonzata egészen biztosan az elhallgatás sorsára fog jutni.