Miért támadják a Kutyapártot?

2020. október 20. - vargavencel

A magyar politikában már egy ideje jelen lévő Magyar Kétfarkú Kutyapárt újonnan nemcsak, hogy vicces, és tevékeny, legújabban közügyeket lát el. 2020 októberére rendkívül nagy port kavart a XII. kerület, azaz a Hegyvidék önkormányzatába bejutott kutyapártos vezető, Kovács Gergő, aki az első hírek elolvasása után csupán a saját feladatait látta el. Vajon miért szúr szemet ennyire az ellenzéknek egy viccpárt? Tényleg a Kutyapárt veszi el a szavazatokat?

kg.jpg

 

Viccpárt, vicces párt

Ami korábban egy rendkívül szórakoztató jelenségnek indult, elmondható, hogy mára a politikának megkerülhetetlen szereplője lett a Kétfarkú Kutyapárt, amely az eddigi legnagyobb eredményét tavaly, az önkormányzati választásokon érte el, hiszen több jelöltjük is önkormányzati tisztviselővé választatott. Ez eljuttatta a pártot addig a kijelentésig, ahol a párt választott aztán a viccpártból a megbízatását komolyan véve a köztisztviselői feladatkörét bár néhol viccesen, de közel sem viccként látja el. Egy ATV-s interjúban a viccpárt kérdésnél így legitimmé vált „vicces pártra” helyettesíteni.

Nem kívánt szereplő

Természetesen a megválasztott képviselők nemcsak éltek a rájuk szabott feladattal, hanem igyekeztek ténylegesen feltárni az adott önkormányzat működését: a képviselői jogosítványaikkal élve olyan közérdekű adatokat szeretnének nyilvánosságra hozni, amelyek korábban is megkérdőjelezhetőek voltak a hegyvidéki önkormányzat működésében. Szembetűnő, hogy bizonyos adatokat egyes kormányközeli kft-k nem küldenek el szerződésekkel kapcsolatosan, illetve fény derült olyan pályázatra is, amely bár meg volt hirdetve, arról valószínűleg senki nem tudhatott.

A Hegyvidék alapvetően egy decens, és egy nagymúltú, kevésbé megkérdőjelezhető polgármesterrel, Pokorni Zoltánnal az élén működik, aki 2006 óta a kerület vezetője. A XII. kerület vezetésében ez a porszem lett maga a Kutyapárt, amely ezek után nagyon szimpatikusan hangzik az ellenzék számára, a kormánypárttal szembeni kritikusság miatt.

Mindezek ellenére az ellenzék képviselői sem nézik jó szemmel a tevékenykedést, ugyanis Kovács Gergő tevékenységének köszönhetően több olyan projektet, bizottságot kellett lefújni, amely az ellenzéki képviselők érdekeltségébe is beletartozott.

A fogás hiánya

Természetesen a munkavégzésért támadni valakit illegitim. Kissé gyanús is lehet egy ellenzéki szavazónak, hogy miért támadnak egy ennyire alacsony támogatottságú pártnak a képviselőjére. Vincze Géza, MSZP-s képviselő és évtizedek óta hegyvidéki testületi tag több alkalommal is nemtetszését fejezte ki, elsősorban a tisztelet hiányára hivatkozva. A tisztelet hiánya elsősorban a póló viselésére, illetve az éles kérdések, és a kerület ügyeiben történő szerződések és adatok kritikus áttekintésére vonatkozik.

34821833_bd7f80d3a3f3d175cd36c1b805dc2bc9_wm.jpg

Forrás: Index.hu - Trenka Attila

Miért lehet támadni a Kutyapártot?

Bevett példa elsősorban ellenzéki oldalról az a mondat, amely igazából relatíve egy alibi indok, és könnyen egy szintén olyan gyors válasszal is lehetne cáfolni, mely szerint a Kutyapárt elveszi az ellenzéki szavazatokat. Az ellenzéki szavazatok pedig 2018-ban is, de 2022-ben pedig kruciális jelentőséggel bírnak, ami az egyre kevésbé titkon megfogalmazott kormányváltást illeti. Természetesen erre a válasz is nagyon egyszerű a Kutyapárt részéről, szerintük valószínűsíthető, hogy a pártjuk bár kevés, de annál stabilabb szavazói bázissal bír, emiatt egy kutyapártos szavazó valószínűleg nem szavazna senki másra.

Természetesen támadni lehet, hiszen egy viccpártnak a tendenciózus megkomolyodása nemhogy érdekes folyamat, de egyre több beleszólásával végül releváns politikai szereplővé nőheti ki magát a Kutyapárt. 2022-ben a jelenlegi mérések alapján ha nem is erős, az ellenzék számára mégis egy nem kívánatos versenytársai lesznek a kutyák.

Két szék között

A kétfarkúak esete amiatt különleges, hiszen egyelőre olyan határozott tervekkel rendelkeznek, amelyre eddig egyik párt sem volt képes, ilyen például a jelöltindítási szándékuk a következő választásra vonatkozóan, emiatt a gesztus miatt még kevesebb támadási felületet hagyva. A visszalépésekkel és a minimális jelöltállítással pedig teret engednek a lehetséges kormányváltásnak. Az ellenzék elsőszámú feladatnak találja a kormányváltást, emiatt nehezen tud mit kezdeni a Kutyapárttal, hiszen egy nem várt versenyzőt, illetve „hátráltatót” látnak bennük.

A Kutyapárt pedig köszöni szépen, tökéletesen megvan a két szék között, a saját lehetőségeikhez képest mindent megtéve, és már annyira nem is a pad alatt. Ha nem is egy valós, kormányváltásra alkalmas szereplőt, annál inkább egy érdekes és egyre meghatározóbb tagját találtuk meg a Kutyapártban a magyar politikai szférában.

Kiemelt kép: A Magyar Kétfarkú Kutyapárt Facebook oldala

A bejegyzés szerzője a Paradigma Intézet gyakornoka, politológus hallgató.

Egy időközi választás margójára

Koncz Zsófia a Fidesz jelöltje nyerte a vasárnapi időközi választást. Bíró László az ellenzéki összefogás jelöltje közel 2000 szavazattal alulmaradt a borsodi választókerületben. A 2018-as választáshoz képest a részvétel alacsonyabb volt, mivel a választásra jogosultak kevesebb, mint 50 százaléka vett részt a voksoláson.

Annak ellenére, hogy csupán egy egyéni választókerület mandátumáról döntöttek a választópolgárok, mind az ellenzék, mind a kormányoldal számára komoly tétje volt a választásnak. A Fidesz-KDNP esetében a tét a parlamenti 2/3 volt, bár a valósághoz hozzátartozik, hogy a német nemzetiségi képviselő, illetve az ex-jobbikos, ma már a Mi Hazánk pártot erősítő politikusok az esetek többségében a kormányoldallal együtt szavaznak. Ezzel szemben az ellenzék esetében a 2022-es választási stratégia főpróbájának lehettünk szemtanúi.

A Fidesz számára megtört a jég, hiszen kilenc év után most először kerülhettek ki győztesen egy időközi választásból. A korábbiakban, 2014-ben Újpesten, 2015-ben a veszprémi és tapolcai időközin, illetve az év elején Dunaújvárosban, a kormányoldal jelöltjei rendre alulmaradtak az ellenzéki kihívókkal szemben. Azonban a megelőző évek időközi választásainak igencsak mások voltak a körülményei.

2014-ben Kiss Péter halálát követően került sor egy időközire Újpesten. A hagyományosan baloldalinak tekinthető Újpesten a győzelmet az MSZP-s Horváth Imre szerezte meg. Horváth győzelme a közvélemény-kutatások alapján várható volt, azonban nagyarányú győzelme sokakat meglepett. Ekkor a Fidesz kifejezetten elhibázta kampányát, hiszen például Orbán Viktor sem kampányolt a kormányoldal jelöltje mellett. Ebből kifolyólag a választókat nem sikerült eléggé mobilizálniuk, sokan maradtak otthon, valamint ekkoriban a Fidesz népszerűsége is komoly csökkentést mutatott. Így történhetett meg az, hogy Hollósi Antal több mint 10 ezer szavazattal kevesebbet kapott 2014 novemberében, mint az áprilisi választásokon. 

2015-ben két időközire is sor került. Előbb az év elején Veszprémben, majd Tapolcán áprilisban. A veszprémi időközit a függetlenként induló Kész Zoltán nyerte meg, akit több ellenzéki párt is támogatott. A Fidesz ekkor nemcsak a választást, hanem kétharmados többségét is elveszítette az Országgyűlésben. A tapolcai időközit Rig Lajos, a Jobbik jelöltje nyerte meg, ezáltal a párt megszerezte első egyéni mandátumát. Veszprém esetében a választás tétje a kétharmad ledöntése volt. Az ellenzéki pártoknak a média segítségével sikerült a választás tétjét országos méretűvé tenni, ami az ellenzéki szavazókat akkor sokkal jobban mozgósította. Azonban a Fidesz nem volt érdekelt abban, hogy növelje az időközi tétjét, ennek köszönhetően a mozgósítás a kormányoldal részéről nem sikerült megfelelően.  A tapolcai kampányban Orbán Viktor már személyesen is részt vett, azonban még az ő jelenléte sem volt elég ahhoz, hogy a Fidesz jelöltje nyerje meg a választást. Azt is fontos kiemelni, hogy 2015-ben a pártpreferenciák teljesen máshogy néztek ki. Bár a Fidesz akkor is stabilan vezetett, a manapság látható hatalmas fölénnyel még nem rendelkezett. Az MSZP és a Jobbik is „viszonylag” közel volt a kormánypárthoz.

A 2020-as dunaújvárosi időközin a Fidesz önálló jelöltet nem is indított, csupán az egyik független jelölt mögé álltak be. Ennek köszönhetően az összellenzéki támogatással induló Kálló Gergely könnyedén nyerte meg a dunaújvárosi választást.

idokozi.png

Horváth Imre, Kész Zoltán, Rig Lajos, Kálló Gergely

Mint látható a korábbi időközi választások esetében a körülmények nem a Fidesznek kedveztek. A kampányaik nem sikerültek jól, nem tudták kellőképpen mozgósítani a választókat, a ciklus közben a Fidesz országos elutasítottsága növekedett, például az internetadó ügye kapcsán, a népszerűségük jóval alacsonyabb volt, mint manapság, vagy egészen egyszerűen önálló jelöltet sem indítottak.

A vasárnapi időközin Koncz Zsófia magabiztos győzelmet aratott, mivel nagyjából 5% volt a különbség közte és Bíró László között. A győzelem okát elsősorban a jól felépített kampányban lehet megtalálni. Köszönhetően annak, hogy a kormányoldal erőforrások terén hatalmas fölényben van, az elmúlt hetekben kiválóan építhették fel jelöltjüket. Koncz Zsófia a választókerület összes településére ellátogatott, illetve miniszterek és államtitkárok kampányoltak mellette. Ezen felül a Fidesz Bíró László korábbi botrányos kijelentéseit is saját előnyére tudta fordítani. Arról is fontos említést tenni, hogy a választókerület felépítése is Koncz Zsófiának kedvezett. Rengeteg kistelepülés található itt, ahol a Fidesz mindig is a legerősebbnek számított. Ezt a mostani eredmények is alátámasztják, hiszen gyakorlatilag az összes kistelepülésen Koncz Zsófia győzött.

Az ellenzéki összefogás stratégiája jelen esetben nem bizonyult sikeresnek a választási győzelem szempontjából. Azt viszont semmiképpen nem lehet kijelenti, hogy ez a stratégia eleve kudarcra van ítélve. Most két jelentősebb hibája volt az ellenzék kampányának. A szavazóikat nem sikerült kellőképpen mobilizálniuk, illetve valós tétet sem voltak képesek megfogalmazni a választással kapcsolatban. A fő üzenetük a 2/3 ledöntésének a lehetősége volt, de ez a valóságban csak papíron valósulhatott volna meg, gyakorlatban nem. Ezen felül a Fidesz már korábban is, 2015-től kormányzott kétharmados többség nélkül, de lényeges változás akkor sem következett be kormányzásuk szempontjából. A mobilizációs problémát egy előválasztással valamelyest lehetett volna orvosolni, azonban ezt sem a választókerület felépítése, sem az idő szűkössége nem tette lehetővé. A mostani időközin több tényező is a kormányoldal jelöltjét segítette. Egyrészt maga a választókerület, ami leginkább kis falvakból épül fel, másrészt a Bíró László körüli botrányok, amik szintén nem voltak jó hatással a végső eredményekre ellenzéki szemszögből nézve. Mindezekkel együtt azonban elmondható, hogy Bírónak sikerült egyesíteni a különböző pártok szavazóinak túlnyomó részét, ami bizakodásra adhat okot ellenzéki térfélen a 2022-es választások vonatkozásában.

A bejegyzés szerzője a Paradigma Intézet gyakornoka, politológus hallgató.

„A pszichológia leírja a világban létező jelenségeket” - interjú Nyúl Boglárkával, az ELTE PPK kutatójával, a pszichológusok állásfoglalása kapcsán

Könyvdarálás és nyilatkozatháború. Az elmúlt hetekben parázs vita alakult ki a Meseország mindenkié című mesekönyv megítéléséről. A téma különösen izgalmas pszichológiai szempontból, nem véletlen, hogy a szakmát művelők egy csoportja nyílt állásfoglalás keretén belül fejtette ki szakmai véleményét. Propagandaműről vagy egy ártalmatlan meséről van szó? Miért ennyire átpolitizált a téma? Hogy látja a pszichológia tudománya a kérdést 2020-ban? Erről beszélgettünk Nyúl Boglárka szociálpszichológussal, az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszékének munkatársával.

121967209_347248510056161_6234272929351650025_n.jpgNyúl Boglárka szociálpszichológus, az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszékének munkatársa

Kezdjük az elején. A pszichológus szakma olvasásra ajánlja az ominózus mesekönyvet, vagy jelezni szeretné, hogy nem veszélyes annak olvasása? Más szóval: mekkora az esélye annak, hogy valaki azért lesz homoszexuális, mert gyerekkorában felolvastak neki egy mesét, amiben a királyfi választottja azonos nemű?

Ez egy nagyon népszerű félelem, de aki ettől félne, azt a tudomány megnyugtatja, mert nincsenek jelenleg olyan tudományosan hiteles, módszertanilag megbízható kutatások, amik azt mutatják, hogy valakinek a szexuális orientációja megváltozna annak hatására, hogy találkozik homoszexuális emberekkel.

Jó, de mi a helyzet a kisgyerekekkel? Az ő orientációjuk eleve adott, vagy befolyásolhatják korai élmények, akár egy ilyen mesés történet?

A kisgyerekeknél is ez a helyzet. A könyv azért nem való nekik, mert nem az ő nyelvükön íródott, túl bonyolultak, hosszúak a mesék.

Egyáltalán mit tudunk jelenleg a kérdésről? Mi okozza, hogy valaki a saját neméhez vonzódik?

Ebben még nincs tudományos konszenzus, csak annyi, hogy bonyolult a kérdés. Az eddigi kutatások azt találták, hogy mindenféleképpen van valamilyen genetikai alapja a homoszexualitásnak, de nincs egy gén, amihez köthető, a genomban vannak közöttük hasonlóságok. Ugyanakkor mivel a genetika nem magyarázza a szexuális orientációt száz százalékban, a környezetnek is van szerepe. (Szakirodalom az interjú végén.)

Jogos a kormányközeli véleményformálók aggodalma? Egyre több a hagyományostól eltérő szexuális orientációjú/nemi identitású ember?

Az biztos, hogy többen mernek előbújni. A társadalom elfogadóbb az LMBTQ+ emberekkel szemben, mint például a II. világháború alatt, amikor halálbüntetés vagy kémiai kasztráció járt a homoszexualitásért. Gondoljunk csak Alan Turing-ra, aki a börtön és a „libidócsökkentést célzó hormonkezelés” közül választhatott. A melegjogi mozgalmaknak nagy szerepe van abban, hogy egyre elfogadottabb lett a homoszexualitás, a Stonewall riot-ot egyfajta fordulópontnak tartják, ennek az első éves évfordulóján tartották meg az első Pride felvonulást. De fontos lépés volt az is, hogy 1973-ban a homoszexualitás kikerült a mentális betegségek kézikönyvéből.

Ha ezek tudományos tények, miért nincs a témában szakmai konszenzus?

Szakmai konszenzus van, értékrendi nem feltétlenül.

A pszichológusok is emberek, sokan sokféle meggyőződéssel. De azt gondolom, hogy szakmailag senki nem gondolja, hogy a homoszexualitás betegség lenne.

Az értékrendi eltérések miatt ilyen átpolitizált a téma?

Ennek a témának (sem) kellene átpolitizáltnak lennie, de sajnos az. Az emberek között egyrészt ez okozza a különbséget. Másrészt, az emberek fenyegetve érezhetik magukat más csoportoktól, egyszerűen azért, mert mások. Az utóbbi években a közbeszédben megteremtett fenyegetettség érzés ezt csak még jobban táplálja. Ugyanakkor a pszichológus szakmai etikai kódexe azt mondja, hogy a pszichológus tartózkodik minden olyantól, ami „negatív diszkriminációt alkalmaz életkor, nem, nemi azonosság, szexuális irányultság, etnikum, kultúra, nemzetiség, vallás, fogyatékosság, gazdasági-szociális helyzet, vagy egyéb, a törvény által tiltott ok alapján.” Úgy gondolom, hogy ezt számos pszichológus érzi magáénak.

Ahogy lenni szokott, a vitázó felek ideológiai elfogultsággal vádolják egymást.

Lehetséges, hogy ez a vád, de a tiltakozó pszichológusok állásfoglalása tudományos tényeket vonultat fel, hiteles szakcikkek idézésével. Így ez nem ideológia, hanem tudományos érvelés. 

Létezik egyáltalán jobb és baloldali, vagy konzervatív és liberális pszichológia?

Inkább azt mondanám, hogy a szociálpszichológiát a története miatt jellemzi az, hogy arra keresi a kérdést, hogy hogyan csökkenthetőek a csoportok közötti konfliktusok, miért követik az emberek vakon a hatalmat és mikor válnak „gonosszá”. A II. világháború számos szociálpszichológiai kutatást inspirált, például, hogy hogyan történhetett meg a Holokauszt, miért tesznek alapvetően jó emberek elfogadhatatlan dolgokat. A kérdések most is hasonlóak: miért előítéletesek az emberek, miért érzik fenyegetve magukat más csoportoktól, miért gondolják azt, hogy nem lehet békében egymás mellett élni.

És általában jellemzi valamilyen szemlélet a pszichológiát? A kiinduló téma kapcsán azért olvashattunk már háttérhatalmakról, az érzékenyítés mögött megbújó gender- és meleglobbyról, egyszóval: a liberális befolyásról. Igazak ezek a vádak?

A pszichológia tudományos módszerekkel igyekszik megismerni a világot. Fontos, hogy nem előíró módon fogalmaz a dolgokról, hanem leírja a világban létező jelenségeket.

Ha a csoportközi konfliktusok témáját nézzük, akkor az is azt mondja, hogy a csoportok egymás ellen hangolása, az előítéletesség kirekesztéshez vezet. Ugyanakkor, ahogy említettem, van a pszichológusoknak egy etikai kódexe, amely kimondja, hogy a pszichológus arra törekszik, hogy mindenkit egyenlően kezeljen és ne diszkrimináljon.

Mit gondolsz, valódi problémáról van szó, vagy egy szakma képviselőit szeretné megosztani és meggyengíteni a politika?

Nem gondolom, hogy a pszichológus szakma lett volna a célpont. Ugyanakkor az valódi probléma, hogy úgy érzik, hogy egy mesekönyv ledarálható, és hogy olyan kijelentések hangozhatnak el politikusok szájából, amik elhangzottak.

Ezek a dolgok nem egy légüres térben történnek.

A legjobb, ha egy piramist képzelünk el, aminek körülbelül a közepén helyezkedik el a könyvek megsemmisítése. A piramis alját jóval ártatlanabbnak tűnő dolgok alkotják: vegyük alapul a romákat, mert a könyvben ez a csoport is megjelenik.
Az, hogy „cigány vicceket” mesélnek emberek, még nem tűnne hátborzongatónak, hiszen ezek „csak viccek” – mondhatja a mesélő. Holott ezek a viccek teremtik meg a normatív közeget annak, hogy az emberek azt érezzék, hogy lehet „cigányozni”. Mivel a „cigányozás” rendben van, ez megteremti azt az érzést, hogy nem gond, ha valakivel nem akarok együtt dolgozni, mert roma, és így tovább.
Mindig az alsóbb szint legitimálja a felsőbbet, így nincs egy üvöltő piros vonal, amire azt mondja az ember könnyen, hogy azt nem lehet átlépni, mert mindig piciket lép felfelé. Így járulnak hozzá a romákkal kapcsolatos viccek ahhoz, hogy emberek azt érezzék, hogy sokkal súlyosabb, akár a megsemmisítésükkel kapcsolatos hangok is rendben vannak. A könyvdarálás is legitimálja a felette lévő erőszak-formákat, ebben rejlik a tett veszélye.

Mi lehet az oka, hogy az állásfoglalást aláírók és az ellenpetíciót aláírók együttesen is kevesebben vannak, mint ahány pszichológus van itthon? Egyáltalán mennyire foglalkozik politikai ügyekkel ez a szakma?

Fontos hangsúlyoznunk, hogy az ellenpetíciót nem pszichológusok között indították, biztosan vannak az aláírok között pszichológusok, de az nem egy szakmai állásfoglalás, hanem egy véleménynyilvánítás, amihez természetesen minden joguk megvan. Ezért fontos megkülönböztetni a pszichológusok állásfoglalásától, ami tudományos eredményekre támaszkodva íródott.

Azt gondolom, hogy vannak olyan ügyek, ahol meg kell szólalnunk, ha van mondanivalónk.

Úgy éreztük, szakmai kötelességünk felhívni az emberek figyelmét arra, amit a pszichológia mint tudomány mond ma arról, hogy miért fontos a tőlünk különböző vagy érintett csoport tagjaként a hozzánk hasonló karakterekkel való találkozás. 

És mennyire foglalkozik a politika a pszichológiával? Érdeke lehet itt is megvívni a kultúrharcot?

Erre nem tudok szakmai szempontból válaszolni.

Miért éri meg most ebbe beleállni?

Azért, mert nincs rendben, hogy téves, a tudomány mai álláspontjának nem megfelelő információk jussanak el az emberekhez. Ez szakmabeliként felelősségünk és kötelességünk is.

Fontos, hogy leszögezzük, mi nem támadjuk a hagyományos családmodellt, mi azt mondjuk, hogy ne legyen az sem támadva, aki nem abban él.

Sokszor szóba kerül az ellenségképzés mint politikai és egyben pszichológiai jelenség. Szerinted ki lehet most az ellenség? Konkrétan az LMBTQ+ emberek vagy azok, akik védik vagy képviselik őket?

Ezt majd a jövő eldönti, alapvetően az elmúlt pár év alapján az, akivel az emberek jobban mobilizálhatóak: menekültek, romák, LMBTQ+ emberek, de még folytathatjuk a felsorolást.

Tudsz ajánlani egy mesét, amit bármelyik világnézetű ember felolvashat a gyerekének, az garantáltan hozzátesz valamit a lelki és mentális egészségéhez? 

Erre személyesen tudok válaszolni, én az Avarbarna mesét nagyon szerettem. Ez a történet megmutatja azt, hogy egy kislány lehet, hogy nem szeret szép ruhákba öltözni, de szeret fúrni-faragni vagy fára mászni. Ezzel szerintem sokan tudnak azonosulni. A mese megmutatja, hogy sok nehézséggel találkozik, mert nem a tőle elvárt dolgokat csinálja. De ha egy elfogadó közegbe kerül, akkor ott kiteljesedhet és az ő meséjének is lehet „boldogan éltek még meg nem haltak” a vége.

Nyúl Boglárka, szociálpszichológus. Diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte, jelenleg az ELTE Szociálpszichológia Tanszékének munkatársa. Doktori témája a nemi erőszak társadalmi megítélése és az előítéletesség. Kutatásait rangos nemzetközi konferenciákon és szaklapokban publikálta. 2019-ben elnyerte az Új Nemzeti Kiválóság Program doktorjelölti ösztöndíját.

 

Az interjúban hivatkozott szakirodalmak:

•Ngun, T. C., Ghahramani, N., Sánchez, F. J., Bocklandt, S., & Vilain, E. (2011). The genetics of sex differences in brain and behavior. Frontiers in neuroendocrinology, 32(2), 227-246.
•Reardon, S. (2015). Epigenetic Tags Linked to Homosexuality in Men. Nature.
•Sanders, A. R., Martin, E. R., Beecham, G. W., Guo, S., Dawood, K., Rieger, G., ... & Duan, J. (2015). Genome-wide scan demonstrates significant linkage for male sexual orientation. Psychological medicine, 45(7), 1379-1388.

Mit csináltak a tavaszi hullám alatt a politikusok?

Politika az online térben a járvány idején

A koronavírus-járvány a politikát is az online térbe kényszerítette már az első hullám idején is. Igaz, az Országgyűlés ülésezett, a választókkal való kapcsolattartás azonban átkerült az online térbe, elsősorban a közösségi média felületekre. A Paradigma Intézet ezt a tendenciát felismerve 2020. március 23. és május 31. között, mintegy 10 héten át tartó adatgyűjtési időszakban vizsgálta 60 magyar politikus Facebook-használatát. A kutatás legfontosabb megállapításait, egyben a járvány második hulláma kapcsán is releváns tapasztalatait alább közöljük, a teljes kutatást pedig szeptember 28-án tesszük közzé.