A Paradigma Intézet blogja

Pátrendszer - ki hol helyezkedik el?

Számít egyáltalán a gazdasághoz való attitűd?

2018. április 18. - Paradigma Intézet

A mai nap a Vokskabin friss ábrája járta körbe az internetet, mely a magyar pártok elhelyezkedését mutatja a politikai mezőben. A kutatók a pártokat két tengely mentén választották szét: szabadelvű/tekintélyelvű és a bal/jobb megosztás szerint.

vokskabin.jpg

A kutatás az alapvető 4 fogalmat az alábbiakban definiálja:

  • Bal: jóléti újraelosztás, szociális igazságszolgáltatás, munkavállalók védelme, állami beavatkozás
  • Jobb: piaci szabadságjogok, jóléti kiadások csökkentése, gazdasági dereguláció (minél kevesebb szabályozás), munkavállalók gazdasági rugalmassága
  • Szabadelvű: egyéni szabadságjogok, nemi egyenlőség, szekularizáció, multikulturalizmus
  • Tekintélyelvű: nemzeti érzelmű, hagyományos értékek, törvény- és rendpárti, homogén kultúra

A 4 negyedet pedig az alábbi kulcsszavak szerint osztja szét:

Szabadelvű-bal:

  • Európai integráció
  • Média szabadság
  • Migráció engedélyezése
  • Nemi egyenlőség-párti
  • Jóléti költések emelkedése
  • Letelepedési kötvényekkel való lakóhelyszerzés ellen
  • EU mint a szociális jogok alappillére

Szabadelvű-jobb:

  • NGO-knak külföldi támogatás
  • EU migrációs kvóta-párti
  • A centralizált oktatás és nyugdíj ellen

Tekintélyelvű-bal:

  • EU migrációs kvóta ellen
  • Centralizált oktatás és jóléti kiadások
  • Migráció ellenes

Tekintélyelvű-jobb:

  • Lakóhely szerzése letelepedési kötvényekkel
  • Határon túliaknak szavazata
  • Az NGO-knak való külföldi támogatás ellen
  • A diaszpóra szavazása ellen
  • A házasság mint bármely nemi identitással rendelkező személy joga ellen

Kritikaként azonban megfogalmazható, hogy a kutatás a tengelyeket nem a hazai kontextushoz alakította, vagyis a nemzetközi trendeknek megfelelően a bal/jobb oldalt többnyire gazdasági fogalomként definiálja, pedig a magyar társadalomban a rendszerváltás óta a baloldal-jobboldaliság elsődlegesen politikai-ideológiai dimenzióként alakult ki, a gazdasági dimenzió már a kezdetekkor háttérbe szorult.

Az ábrából így könnyen kiolvasható, hogy a jelenlegi parlamenti politikai pártok a koordináta-rendszernek jobbára csak a 2 negyedében foglalnak helyet: a szabadelvű-bal és a tekintélyelvű-jobb részén. A négyoszatatú politikai tér tehát egydimenzióssá válik.

De miért is van így?

A rendszerváltást követően 3 fő törésvonal dominálta a pártok egymáshoz való viszonyát:

90toresvonal.png

forrás: Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer

Továbbá az alábbi témák foglalkoztatták a választópolgárokat és a pártokat:

toresvonal_tema.png

forrás: Körösényi András: Bal és jobb. Az európai és magyar politikai paletta

Ennek alapján pedig a pártrendszer az alábbiak szerint alakult:

toresvonal1.png

toresvonal2.png

toresvonal3.png

toresvonal4.png

toresvonal5.png

 

Az ábrák forrása: Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy sokkal relevánsabb képet kapnánk a pártok egymáshoz fűződő viszonyáról és szakpolitikai elképzeléseiről, ha a magyar kontextusban értelmezendő releváns törésvonalak mentén lett volna felrajzolva a koordináta-rendszer.

A bejegyzés trackback címe:

https://paradigma.blog.hu/api/trackback/id/tr2113847468

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.04.19. 06:21:08

Hát, haralmas csúsztatás a DK-t és az MSZP-t a baloldalhoz sorolni.

Ad Dio 2018.04.19. 08:26:33

A kategorizálás olyan szinten önkényes, hogy ezzel így nemigen lehet mit kezdeni.

maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.04.19. 09:14:21

@Ad Dio:

Ez már több, mint önkényes. Abszurd.

Gyakorlatilag bűvészkedés a szavakkal.

Brix 2018.04.19. 09:16:07

Alapvető hibàk vannak a pàrtok elhelyezesében: a Fidesz nem szabadpiacpàrti, hiszen a piacot kisajàtítja, koncessziókat és monopóliumokat osztogat...Emellett: state capture is van Magyarorszàgon.... A màsik hiba: az Lmp soha nem tàmogatott semmilyen szabad migràciót, sőt, éppen az ellenkezője igaz...

Szalay Miklós 2018.04.19. 09:21:36

Akit kicsit közelebbről érdekelne a politikai (és gazdasági) bal- és jobboldal mibenléte, az ezt nézze meg:

egyvilag.hu/temakep/073.shtml

ekat 2018.04.19. 09:37:43

@Szalay Miklós: Ez nagyon érdekes olvasmány, köszönöm szépen. Úgy tűnik, jól tettem, hogy jobbliberálisnak határoztam meg magam :D. De ezt se szoktam így mondani, mert a liberális valamiért itthon azt a jelentést vette fel, hogy valaki / valamilyen csoport az csinál, amit akar. (Pl. szegény hajléktalanok hadd feküdjék már tele a pesti metróaluljárókat, vagy hadd borogassák a kukákat.)
Pedig nem - normális helyen a liberalizmusnak határa van, mégpedig ott, ahol másnak / a környezetnek árt / kárára van.

ekat 2018.04.19. 09:45:36

@Brix: Igen, nekem pl. igen nehezemre esik a piacellenes, államosító, egypártrendszert építő, Rákosi-szerű szófordulatokat használó és hirdető Fideszt jobboldalinak tekinteni. :(

Brix 2018.04.19. 10:28:33

@ekat: A liberalizmusnak azért van határa, mert bizonyos egyének/ embercsoportok önként nem tartják be az alapvető társadalmi játékszabályokat. Ahhoz, hogy jól működő liberális demokrácia legyen , feltételek kellenek: egymáshoz hasonló vagyoni helyzetű, azonos kulturális hátterű, gondolkodású emberek alkossák a társadalom többségét. Nem véletlenül jutott a liberalizmus a legmagasabb szinte Svédországban vagy Hollandiában, hiszen azok egalitárius társadalmak, magas átlagos kulturális szinttel.
Ezek önmaguktól fenntartható liberális társadalmak lennének, ha kívülről nem kezdte volna ki a őket a társadalombomlasztó migráció...
A konklúzióm az, hogy a liberális demokrácia egy lassú folyamat eredményeképpen jön létre , ahol teljesülnek létrejöttének alapfeltételei. Nyilván nem lehet bevezetni ott, ahol évszázados hierarchiák uralkodnak...
Oroszország, Törökország pl. egyeduralmi/önkényuralmi rendszerek, mi félúton vagyunk a liberális demokrácia és a keleti típusú, autoriter rendszerek között...A társadalmi feltételek nálunk sem adottak még a valódi liberális demokráciához...Az emberek igénylik az erős hatalmat, hierarchizált struktúrát, és meg is kapják....
süti beállítások módosítása