A mai nap a Vokskabin friss ábrája járta körbe az internetet, mely a magyar pártok elhelyezkedését mutatja a politikai mezőben. A kutatók a pártokat két tengely mentén választották szét: szabadelvű/tekintélyelvű és a bal/jobb megosztás szerint.
A kutatás az alapvető 4 fogalmat az alábbiakban definiálja:
- Bal: jóléti újraelosztás, szociális igazságszolgáltatás, munkavállalók védelme, állami beavatkozás
- Jobb: piaci szabadságjogok, jóléti kiadások csökkentése, gazdasági dereguláció (minél kevesebb szabályozás), munkavállalók gazdasági rugalmassága
- Szabadelvű: egyéni szabadságjogok, nemi egyenlőség, szekularizáció, multikulturalizmus
- Tekintélyelvű: nemzeti érzelmű, hagyományos értékek, törvény- és rendpárti, homogén kultúra
A 4 negyedet pedig az alábbi kulcsszavak szerint osztja szét:
Szabadelvű-bal:
- Európai integráció
- Média szabadság
- Migráció engedélyezése
- Nemi egyenlőség-párti
- Jóléti költések emelkedése
- Letelepedési kötvényekkel való lakóhelyszerzés ellen
- EU mint a szociális jogok alappillére
Szabadelvű-jobb:
- NGO-knak külföldi támogatás
- EU migrációs kvóta-párti
- A centralizált oktatás és nyugdíj ellen
Tekintélyelvű-bal:
- EU migrációs kvóta ellen
- Centralizált oktatás és jóléti kiadások
- Migráció ellenes
Tekintélyelvű-jobb:
- Lakóhely szerzése letelepedési kötvényekkel
- Határon túliaknak szavazata
- Az NGO-knak való külföldi támogatás ellen
- A diaszpóra szavazása ellen
- A házasság mint bármely nemi identitással rendelkező személy joga ellen
Kritikaként azonban megfogalmazható, hogy a kutatás a tengelyeket nem a hazai kontextushoz alakította, vagyis a nemzetközi trendeknek megfelelően a bal/jobb oldalt többnyire gazdasági fogalomként definiálja, pedig a magyar társadalomban a rendszerváltás óta a baloldal-jobboldaliság elsődlegesen politikai-ideológiai dimenzióként alakult ki, a gazdasági dimenzió már a kezdetekkor háttérbe szorult.
Az ábrából így könnyen kiolvasható, hogy a jelenlegi parlamenti politikai pártok a koordináta-rendszernek jobbára csak a 2 negyedében foglalnak helyet: a szabadelvű-bal és a tekintélyelvű-jobb részén. A négyoszatatú politikai tér tehát egydimenzióssá válik.
De miért is van így?
A rendszerváltást követően 3 fő törésvonal dominálta a pártok egymáshoz való viszonyát:
forrás: Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer
Továbbá az alábbi témák foglalkoztatták a választópolgárokat és a pártokat:
forrás: Körösényi András: Bal és jobb. Az európai és magyar politikai paletta
Ennek alapján pedig a pártrendszer az alábbiak szerint alakult:
Az ábrák forrása: Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy sokkal relevánsabb képet kapnánk a pártok egymáshoz fűződő viszonyáról és szakpolitikai elképzeléseiről, ha a magyar kontextusban értelmezendő releváns törésvonalak mentén lett volna felrajzolva a koordináta-rendszer.
