Így, hogy a mai napon becsengetnek és megkezdődik a tanév, érdemes megvizsgálni azt a kérdést, hogy hogyan fogunk visszatérni közel 6 hónap után az iskolapadban, mi vár ránk és az egésznek mennyi értelme van komolyabb óvintézkedések nélkül, miközben a koronavírus-járvány újra erőre kapni látszik. Ez pedig sok bizonytalanságot hoz magával a következő időszakra.
Ahogyan azt már hallhattuk, a szakminisztérium részletes járványügyi protokollt készített az iskolák számára. Habár azt tudjuk, hogy protokoll nagyjából milyen szabályokat fog tartalmazni (tulajdonképpen csak speciális, egyedi esetben, már a fertőzések után vezetnének be külön szabályokat, minden marad a “megszokottban”), viszont az még nem látszik, hogy ez mire lesz majd elég. Elkerülhetetlen látszik, hogy az alsó tagozatosoknak, illetve iskolát kezdő gyerekeknek a hagyományos oktatás keretében induljon meg a tanév és kitartson legalább a tanév első részében. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke már korábban is kijelentette: a teljeskörű iskolabezárást, amire márciusban sor került, még egyszer megismételni egészen biztosan nem lehet. Szerinte azzal hogy az elsősök személyes kapcsolatfelvétel nélkül, online kezdjék meg a tanévet “elképzelhetetlen” és úgy tűnik ez ténylegesen megvalósul.
A márciustól júniusig tartó időszakot nézve: az általános iskolások, különösen az alsósok esetében a távoktatás miatt szülők tömegei panaszkodtak túlterheltségről, hiszen figyelmüket még a home officeban sem tudták 100%-osan a munkára fordítani. A második hullámmal együttjáró, ehhez hasonló láncreakció-szerű folyamatot vélhetően sem az alsósok, sem a szüleik nem tudnának nagyobb áldozatok nélkül átvészelni, de a gazdaság is nagyon visszafordíthatatlan károkat szenvedne.
Ugyanakkor továbbra is fennáll az újabb vírus-gócpontok kialakulásának veszélye, hiszen a védőfelszerelést és fertőtlenítőket nélkülöző iskolánál ideálisabb hely nem igen van egy kórokozónak, ráadásul újra komolyabb szigorítások nélkül eresztenek össze sokszáz iskolást, akik március óta nem voltak ilyen közegben. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a kormány és az operatív törzs folyamatosan megfigyelés alatt tartja a járvány alakulását, és ha szükség tartja, további intézkedéseket fognak hozni, ahogy pár esetben, igaz nem iskoláknál, hanem óvodák és egyetemek esetében már meg is hozták.
Felmerültek továbbá olyan elképzelések is, miszerint a felső tagozatosok és középiskolások számára, az egyetemistákhoz hasonlóan egyfajta hibrid oktatással is számolnak. Ez elvileg az egyik héten 3 és a másik héten 2 napi bejárást jelentene. míg a többi napon maradna a már tavaszról is jól ismert távoktatás valósulna meg. Talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyire lehet biztonságos egy terembe ülni az osztálytársainkkal, a másfél méteres távolság tartása nélkül, de az is sokakban felmerült, hogy a közös helyiségekben, folyosókon, udvaron, ebédlőben vajon elkerülhető-e, hogy esetleg egyetlen vírushordozó, ne adja át százaknak a betegséget?
Azt bizton állíthatjuk, hogy a magyar oktatásban még soha senkinek nem volt ilyen évkezdése. A bizonytalanság és a félelem az oktatási rendszer minden szereplőjében megvan, talán most az egyszer tényleg mindenkinek a felelőssége, hogy az iskolák és az iskolások ne legyenek gócpontjai, a korábbinál jóval nagyobbnak ígérkező második hullámnak. Ugyanakkor örömre is van ok, hiszen közel 6 hónap után, újra van mód visszacsöppenni az iskolás létbe, reméljük ez minél tovább ki fog tartani.
A bejegyzés szerzője a Paradigma Intézet gyakornoka, gimnáziumi tanuló.
