A Paradigma Intézet blogja

5 meccs, ahol a politika fontosabb volt, mint a foci

2018. június 25. - Németh Damján

A politika az élet minden területére hatással van, így a labdarúgásra is. Számtalan példa van az egész világon arra, hogy egy-egy mérkőzés vagy derbi sokkal többről szól, mint egyszerűen a sportról és a játék szeretetéről. Egyes összecsapások mély politikai vetülettel és háttérrel is rendelkeznek, ahol maga a játék csak másodlagos. Példaként hozható mondjuk Spanyolország, ahol a Real Madrid, a „királyi gárda” a spanyol monarchia jelképe, a spanyol középosztály és az elit csapata, ezzel szemben a Barcelona, mint jelmondatából is látszik – „Több, mint egy klub” –, a katalán öntudat leképeződése is. Az Athletic Bilbao, amely kizárólag csak baszk származású játékosokat foglalkoztat, vagy Madridon belül az Atlético, amely a munkásosztály csapata. A téma most is aktuális, hiszen alig telt el egy hét a világbajnokság kezdete óta, de a FIFA már vizsgálatot kezdeményezett a Szerbia ellen albán sast formázó gólöröm miatt két svájci játékos ellen. Az oroszországi világbajnokság kapcsán a World Economic Forum egy cikkét alapul véve összegyűjtöttük, hogy melyek azok a világbajnoki meccsek, ahol a nemzeti válogatottakra jóval nagyobb teher hárult, mint pusztán egy világbajnoki mérkőzés megnyerése.

kép forrása: REUTERS/Sergio Moraes

  1. Franciaország–Olaszország, vb-negyeddöntő, 1938: 1938-ban rendezték a második világháború kitörése előtti utolsó világbajnokságot, amelynek Franciaország adott otthont, és a címvédő olaszokkal már a negyeddöntőben összetalálkoztak a házigazdák. A mérkőzést megelőzően Benito Mussolini olasz diktátor a válogatottjához ezeket a baljóslatú szavakat intézte: „Győzni vagy meghalni!” Az olasz válogatott végül a győzelmet választotta, és nemcsak a mérkőzést nyerték meg Franciaország ellen, hanem Giuseppe Meazzáéknak később a világbajnoki címüket is sikerült megvédeniük Magyarország ellen a döntőben, elkerülve ezzel a Duce haragját.

  2. NSZK-Magyarország, 1954: A második világháború miatt Németországot a FIFA kizárta a tagjai közül, és 1950-ig el is tiltotta a rendezvényein való részvételtől. Így a háború lezárását követően 9 évvel vehettek először részt világbajnokságon, amelyen végül a döntőig meneteltek. A fináléban az a Magyarország volt az ellenfél, amely ellen már megsemmisítő, 8–3-as vereséget szenvedtek a nyugatnémetnek a csoportkör küzdelmei során. Azonban második meccsüket, a döntőt az NSZK nyerte meg 3–2-re, ezzel megszerezve Németország első világbajnoki címét, szűk egy évtizeddel a náci Németország bukása után. Annak a mérkőzésnek akkoriban nagy lett a visszhangja, hiszen az NSZK nem kis bírói segédlettel tudta csak legyőzni a kor és a történelem egyik legjobbjának tartott Aranycsapatot. Könnyen lehet, hogy a FIFA és az angol játékvezető kompenzálni akart a németeknek.

  3. NDK-NSZK, 1. csoportkör, 1974: 1974-ben találkozott először a kettészakadt Németország két válogatottja, ahol mindkét fél játékosaira súlyos politikai nyomás is nehezedett. Az NSZK akkoriban a világ egyik legjobb csapatával rendelkezett, illetve a tornának is ők voltak a házigazdái, míg az NDK kommunista vezetői bármit megtettek volna, hogy legyőzzék az NSZK-t, különösen, hogy a nyugatiak otthonában adódott erre lehetőségük. A Nyugat-Németországban rendezett labdarúgó-világbajnokságon már a csoportkörben találkoztak a felek. A mérkőzést az NDK nyerte, és ez volt az NDK első és utolsó szereplése a labdarúgó-világbajnokságok történetében. A győzelmet hatalmas sikerként fogadták a szocialista országban, különösen úgy, hogy az NSZK legyőzésével a csoport élére is ugrott a keletnémet válogatott. A presztízsmeccs elvesztése ellenére később végül Beckenbaueréknek sikerült győzedelmeskednie a tornán – a Neeskenst és Johan Cruijfft is soraiban tudó Hollandia ellenében. Az NDK-nak nem sikerült továbbjutnia a második csoportkörből. A két válogatott végül az NSZK 1990-es világbajnoki győzelme után Németország újraegyesítésével egybeolvadt.

  4. Argentína-Anglia, vb-negyeddöntő, 1986:Nagy nyomás nehezedett mindkét csapatra, hiszen a két ország közti viszony igen feszült volt, ami fegyveres konfliktusba is torkollott az Argentína partjai mellett lévő, brit fennhatóság alatt álló Falkland-szigetek uralása miatt. Mint ahogy a falklandi háború is többről szólt, mint pár sziget uralása a világ végén, úgy a világbajnoki negyeddöntő is sokkal több volt, mint egy mérkőzés. A britek csakúgy, mint a háborúban, a pályán is erőt kívántak demonstrálni, már csak az 1966-os világbajnoki címüket követő sorozatos sikertelenségek miatt is, míg az argentinok legalább Maradonáékban bízhattak, ha már haderejük nem vetekedhetett az angolokéval. A mérkőzésen két ikonikus történés is lejátszódott. Az elsőnél, ami "Isten kezeként" vonult be a történelemkönyvekbe, Maradona az angol védő rossz felszabadítása után felugorva, kézzel ütötte be a labdát az angolok kapujába, és ezzel megszerezte a vezetést Argentínának. A másik esemény is Maradonához, de már második góljához köthető, amikoris Maradona félpályáról indulva végigcselezte az angol válogatottat, és a támadás végén egy csodálatos gólt lőtt. Az angolok Gary Lineker révén már csak szépíteni tudtak a hajrában, így kiestek a mexikói világbajnokságról. Az angoloknak joggal sérült az igazságérzetük, hiszen egy egyértelműen szabálytalan góllal kerültek hátrányba és négy perccel később még egy megalázó gólt is kaptak. Argentína végül győzedelmeskedett a tornán, így a második világbajnoki címük megnyerése még édesebbé tette számukra az angolokon vett revansot.

  5. Egyesült Államok és Irán csoportmérkőzése, 1998: Az 1978/79-es iráni forradalom és a teheráni amerikai nagykövetségen történő túszdráma, melyek során megdöntötték az Egyesült Államok által támogatott Reza Pahlavi sah hatalmát, drámaian megrontotta a két ország közötti kapcsolatokat. Az 1998-as franciaországi világbajnokságon azonban ugyanabba a csoportba került a két ország válogatottja. A mérkőzést megelőzően az Egyesült Államok labdarúgó-szövetségének elnöke, Alan Rothenberg „minden játékok anyjaként” aposztrofálta az összecsapást. A meccsen végül Irán győzött és az Egyesült Államok kiesett a tornáról, de a győzelem ellenére Iránnak sem sikerült továbbjutnia a csoportból. Az egyik amerikai védő, Jeff Agoos így kommentálta a mérkőzést: „Többet tettünk abban 90 percben, mint a politikusok az elmúlt 20 évben.”

A bejegyzés trackback címe:

https://paradigma.blog.hu/api/trackback/id/tr6114069905

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SLes 2018.06.25. 17:02:27

Ha jól emlékszem, Maradona az első gólt szerezte azon a mérkőzésen kézzel.

CSOKKI MÁLNA 2018.06.25. 17:23:27

Damján az a Damien magyar megfelelője? ( Nomen est OMEN? :)

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2018.06.25. 17:31:55

@SLes: Én is így emlékszem. Az '54-es "nem kis bírói segédlet" pedig egy Puskás gól les címén történt érvénytelenítése volt. Ennél jóval komolyabb bírói segítséget szoktak kapni a csókos csapatok.

Fu Szekh Li 2018.06.25. 17:55:12

És a Brazília-Zaire 74-ből?
Ott azért volt egy kis tét az afrikaiaknak.

Rodolfó2 2018.06.25. 18:09:01

Az 54-es döntőben a második német gólt megelőző szögletnél Grosicsot lefogták, így nem tudta megfogni/kiöklözni a labdát, ebből lett a gól.

Fu Szekh Li 2018.06.25. 18:10:22

Ja és az argentin-angolon az első gólt ütötte kézzel Maradona.

Kard 2018.06.25. 18:27:07

@Rudolf Szkupien: youtu.be/m9UjdKBzIdI?t=332
Mondjuk ez nem tűnik lefogásnak. Inkább a dopping amit benyomtak a németeknek sokkal inkább perdöntő volt. Utána a fél csapat kórházban kötött ki.

Melee 2018.06.25. 18:56:54

Olaszország-Magyarország 1938 VB döntő
Dietz, a magyar szövetségi kapitány szándékosan szétveri a magyar csapatot a döntő előtt, hogy Olaszország nyerje a világbajnokságot, és biztosan kedvezzen a második bécsi döntés.

for-avar 2018.06.25. 19:16:11

@Frady Endre: na igen
sokan elfelejtik hogy a FIFA nagyon is segített a magyarokon
a brazilok ellen Bozsikot kiállították mert egyik brazilt ökölel arcon vágta! kiállították de az Uruguay meccsen ott lehetett. És góljával menekült hosszabításra a csapat! majd a döntőben is ocsmányul viselkedett, ahogy a teljes csapat Kocsis és Puskást leszámítva. Grosics hátbadobta a bírót, lökdösték kiabáltak vele. színes német felvételen a káromkodásokat is leolvashatták volna... Egyszerűen lebecsülték a németeket és nem volt erejük változtatni.
Szerintem az 1938as VB-n az egyik fő probléma hogy Toldit nem engedte pályára mert az mélyen utálta az olaszokat és a zsebcézár bohocot...a megkavart csapat pedig nem volt ellenfél. Munkatársam dédije is játszott és gólt is lőtt ezen a meccsen
Az 1934es VB döntő inkább volt csalás, verekedve jutott a döntőbe az olasz és a döntőben is ocsmányok voltak pláne Mont a volt argentin favágó

HgGina 2018.06.25. 23:30:51

Mondjuk, a "több politika" leírása ilyen cím mellett illendő lenne.
süti beállítások módosítása