2018-ban a világon teljesen elterjedtté vált tőke magántulajdonlása, hiszen Marx utópisztikus gondolatait a történelem betette a megfelelő polcra. Az alapkonfliktus azonban erősen meghatározta az utóbbi kétszáz év történelmének alakulását. A 21. század elejére eljutottunk oda, hogy a tőke fogalma változóban van. Elképzelhető, hogy a szocializmus által vizionált küzdelem folytatódni fog a jövőben, csak az elmélet alapfogalmai fognak lecserélődni.

 kép forrása:dasfilter.com

Érdemes belegondolni tehát, hogy miként fog kinézni a világot alapjaiban megváltoztató, és a fejlődés motorjaként funkcionáló gazdasági rendszer jövője. 

Az ipari forradalom óta a tőke ugyanis kézzelfogható dolgokat jelentett, szövőgépeket, szállításra alkalmas hajókat. A rendszer a termelés maximalizálását tartotta szem előtt, így ezen erőforrások fejlesztésébe fektette az energiáit. A rendszer a növekedés logikájára épült, amihez egyre több emberre volt szüksége. 

A 21. században ez azonban máshogy kezd kinézni. A legnagyobb cégek egészen más típusú tőkére támaszkodva, és az eddigiektől teljesen különböző módon működnek. Vegyük példának Microsoftot. A cég 2006 környékén 250 milliárd dollárt ért, de ebből valójában csak 70 milliárdja volt. Többsége készpénz vagy egyéb pénzügyi eszközök voltak, míg mindösszesen 3 milliárdot értek a szerverei, számítógépei. A cég legnagyobb értékét a brand és a szellemi tulajdon képezte.

2018-ban a Standard and Poors 500 legértékesebb vállalatánál a tárgyi eszközök mindössze a teljes érték húsz százalékát tették ki, ami pont a fordítottja a hetvenes években tapasztaltaknak.

A huszonegyedik század elején a tőke jelentős része a neuronjainkban és a szilíciumcsipekben található, nem pedig a gyárépületekben. A komputerizáció tulajdonképpen a leghétköznapibb eszközöket is kezdi bevenni, így egyre több mindennek a benne futó szoftver adja a legfőbb értékét. A tudás, ami az ilyen termékek megtervezéséhez és megépítéséhez szükséges, a „know-how” a tőke részét képezi.

A mesterséges intelligencia fejlődése még tovább bővíti a tőke fogalmát. A tanulékony gépek és algoritmusok, melyek már az emberek helyett dolgoznak, olyan adatbázisokon nyugszanak, melyeket más emberek adataiból állítottak össze. Ezeket az algoritmusokat viszont szintén úgy lehet birtokolni, mint az elmúlt évtizedekben egy gyártósort vagy egy kamiont.

Ezek a folyamatok alapjaiban változtatják meg a munka és a tőke viszonyát. A gépek egyre nagyobb önállóságra tesznek szert, így a tőkének egyre kevesebb munkásra lesz szüksége, sőt a mesterséges intelligenciával szinte teljesen helyettesíteni is lehet azt.

De ennek ellenére egyelőre a munka nem veszti el a fontosságát, hiszen az emberek maguk is egyfajta tőkét képeznek. A legnagyobb piacvezető cégeknél a legjelentősebb tőkének a vállalati kultúra, azok a folyamatok és a normák számítanak, melyek a szakképzett emberek közötti interakciókat formálják. Ez pedig az emberek fejében alakul ki, formálódik és változik.

Persze tagadhatatlan, hogy a munka veszít a fontosságából, és lesznek, akik kiszorulnak a piacról. Egyesek szerint a munkások a jövőben nem a munkahelyükön, hanem a szavazófülkében érvényesülhetnek, hiszen olyan személyekre, pártokra adják majd le a szavazataikat, akik bizonyos juttatásokkal kompenzálják őket. Egy dolog biztos, hogy a technológia gyors fejlődése rengeteg olyan munkakört fog megszüntetni, amit most emberek látnak el.

Más elmélet szerint azokat az adatokat, amiket a például a Google-nek vagy a Facebooknak szolgáltatunk ki, nem tőkének, hanem munkának kéne tekinteni, amiért a felhasználóknak fizetnének a techcégek, teljesen átalakítva ezzel a piacot. Azonban nem zárható ki, hogy az egyre értékesebb személyes adatokért – melyeket aztán szintén komoly profittal értékesítenek – előbb-utóbb a felhasználóknak fizetni is fognak a szolgáltatók. Ez mindenesetre elég problematikus lenne, és sokat kellene bíbelődni azzal, hogy akár egy fotó lájkolásért is aprópénzt kapjunk.

Érdekes lesz a jövő átalakuló piaca, illetve a vele járó kihívások is. Kérdés, hogy milyen pragmatikus, megvalósítható és piacpárti intézkedésekkel lehet majd megoldani a kiszoruló munkaerő problémáit.

Forrás: https://www.technologyreview.com/s/611480/a-digital-capitalism-marx-might-enjoy/